Szeptember végén egy Kelet-Szlovákiában gyűrűzött és GPS nyomkövetővel ellátott vörös kánya került bajba Tolna megyében.
Egy 2013-as, hazai jelölésű kígyászölyvet fényképeztek a Hortobágyon.
A Kék vércse védelmi program fő célkitűzései a kék vércse táplálkozó területek és fészkelő helyek hosszú távú fenntartható védelmének megalapozása, valamint a megmaradt szlovákiai költőpárok eltűnésének megakadályozása.
A világszerte veszélyeztetett parlagi sas magyarországi állománya lassan, de folyamatosan nő az 1980-as évek óta. Az Európai Unió állományának kétharmada nálunk fészkel és 2011-re a költőpárok száma elérte a 140-et. Akkor hol itt a probléma? –...
Mindennapi jólétünk biztosítása óriási és egyre nagyobb terhet ró a bolygó élő rendszereire. Azok az élőlények, melyek gyakran évmilliók óta együtt élnek a ragadozóikkal, élősködőikkel, a gyakran elképesztően szélsőséges időjárási körülményekkel...
Véget ért Lehel, a kerecsensólyom „küldetése”. Tegnap a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) munkatársai levették a madár hátáról azt a jeladót, ami 2007 óta szolgáltatott adatokat a madár mozgásáról.
A hétvégén zajlott le hét ország részvételével a ragadozómadarak illegális pusztítása ellen rendezett Kárpát-medencei műhelytalálkozó, amely során egyértelművé vált, hogy a probléma ugyan minden környező országban jelen van, de sajnálatos módon a...
Az uhu számára hazánkban megfelelő élőhelyek csak korlátozott számban adottak, illetve a hazai populáció mindenkor a faj elterjedési területének szélén helyezkedett el, ezért a fészkelő párok száma mindig alacsony volt.
A rétisas a 19. században végzett folyószabályozások következtében elveszítette élőhelyének jelentős részét. Az elmúlt száz évben a megmaradt öreg ártéri erdők további fogyatkozásával újabb fészkelőhelyei szűntek meg.
Oldalak
