A madárgyűrűzés évszázada

2007. 08. 29.
A madárgyűrűzés első kísérleti alkalmazása után néhány évvel, 1903-ban, Németországban a Rossitteni Madárvártán kezdődtek meg az első nagyobb arányú, szervezett gyűrűzések. Öt évvel később, 1908-ban, Schenk Jakab (1876-1945) vezetésével a Királyi Magyar Ornitológiai Központ - a későbbi Madártani Intézet - munkatársai Magyarországon is elkezdték a módszer alkalmazását.

Sikeresek az európai madárvédelmi intézkedések

2007. 08. 22.
Az angol Királyi Madárvédelmi Társaság (Royal Society for the Protection of Birds ) tette közzé az első olyan összefoglaló munkát, amely egy átfogó természetvédelmi szabályozás hatékonyságát értékeli. A Science című tudományos folyóiratban megjelent elemzés szerint számos, európai szinten is veszélyeztetett madárfaj állománya erősödött meg a Madárvédelmi Irányelvnek köszönhetően.

Ki nem vet a végén?

2007. 08. 15.
Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) főleg a nagyobb és tőkeerősebb gazdaságokat juttatná pluszforrásokhoz az 1400 milliárd forintos keretből, míg a leginkább rászorulók a sor végére maradnak - állítják a zöld szervezetek. A civilek közvetlenül az Európai Bizottság Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóságához juttatták el javaslataikat, és kérik a forráselosztás módosítását.

Eddig nem ismert magyar túzok a British Múzeumban

2007. 08. 07.
Érdekes leletre bukkantak a British Múzeum (British Museum) munkatársai a közelmúltban. Az intézmény természettudományi részlegének fagyasztójából került elő egy túzok tetem. Ezt a madárfajt a természetvédelmi egyezmények fokozottan veszélyeztetett madárként tartják számon, Magyarországon 1970 óta fokozottan védett - és szervezetünknek, az MME-nek jelképe.

Éledő Tavasz Eredmények 2007

2007. 08. 07.
A Magyar Madártani Egyesület második éve vesz részt a BirdLife

International Springalive

 programjában, amely elsősorban a fiatal korosztályt

célozta meg a vonuló madarak megismerésével és nyomon követésével. Négy könnyen

felismerhető madárfajt választottak ki a programban: a fehér gólyát, a kakukkot,

a sarlósfecskét és a füsti fecskét. A madarak legelső megfigyelési adatait lehetett

feltölteni a www.springalive.net oldalon,

fajonként és területenként egész Európa-szerte nyomon lehetett követni a térképeken

a vonulásukat a megfigyelések folyamatosan feltöltésével.

A madaraknak is melegük van

2007. 07. 19.
A madaraknak is szükségük van vízre, hogy szomjukat olthassák és tollaikat áztatva lehűtsék magukat a kánikulában.

Gyepgazdálkodás: igény van a párbeszédre

2007. 07. 19.
Élénkül a párbeszéd az állattenyésztők, mezőgazdasági döntéshozók, gazdálkodók és a természetvédők között

Rádiós nyomkövetővel a kék vércsék nyomában

2007. 07. 18.
14 kék vércsét szereltek fel rádiós nyomkövetővel a Magyar Madártani Egyesület munkatársai és önkéntesei "A Kék vércse védelme a Pannon régióban" című LIFE-Nature projekt keretében. A rádióvevők segítségével a faj zsákmányszerzési szokásait vizsgálják a Kardoskút határában lévő Natura 2000-es területen.

Segítsen Ön is számba venni az egri sarlósfecskéket!

2007. 07. 12.
A Magyar Madártani Egyesület Bükki helyi csoportja július 13-14-én, pénteken és szombaton este segítségül hívja a környékbeli madárbarátokat. Ekkor, csatlakozva Európa több nagyvárosához, Egerben is felmérik a sarlósfecske állományt.

Uniós figyelmeztetés Magyarországnak a vadon élő madarak védelme érdekében

2007. 07. 09.
Az Európai Bizottság eljárást kezdeményez 11 uniós tagállam, köztük Magyarország ellen, mert elégtelennek tartja a vadon élő madarak védelme érdekében tett állami intézkedéseket.

Oldalak