A húsvét hétfő este megérkezett első tojás után szerdán menetrendszerűen jött a második, majd péntek éjjel a harmadik tojás. Vajon az idén is öt tojás lesz?
A Magyar Túzokvédelmi Munkacsoport tagjai az idei tavasszal is szinkronizált számlálásokat végeztek a hazai túzok élőhelyeken. A két kijelölt napon a megfigyelők átfésülték a tradicionális területeket túzokok után kutatva. Ebben az évben a második országos számolás hozta meg a szakemberek által várt eredményt, 1482 példányt vettek nyilvántartásba.
Különösen a városi belterületekre is bemerészkedő molnárfecskék költését nehezíti meg egyre inkább, hogy nem találnak kellő mennyiségű és minőségű sár fészeképítő anyagot. Ezért fontos, hogy sárgyűjtő helyek létesítésével is segítsük a 2010-es év madarait.
Legyen szó internetes, televíziós vagy rádiós megjelenésről, már már több helyen is elérhetőek az MME hírei; az általános, madárvilággal kapcsolatos érdekességek és programajánlatok. Most három műsort szeretnénk figyelmükbe ajánlani!
Mire van szüksége egy emberi lénynek? Egy korty vízre, betevő falatra, szerető ölelésre, biztonságos közegre, szabadságra... A boldogságot sokféle módon keressük, és minden egyes lépésünk kihat a természetre és embertársaink életére is.
A sarlósfecskék első képviselőjének megfigyelésével teljessé vált a hazai fecske lista, bár az utolsóként megérkező faj csak névleg fecske, valójában nem is énekesmadár, a kolibrikkel áll közvetlen rokonságban! A magas épületeken költő sarlósfecskék sivító hangjukkal és villámgyors reptükkel a belvárosokban lakók számára kínálnak madármegfigyelési élményt.
Tegnap a legkisebb fecskefajunk első képviselője is hazaérkezett, mostantól elkezdődik a homokbányák, löszfalak, tiszai partfalszakadások benépesedése, hiszen ez a faj maga ásta járatokban költ.
A madarak vonuláskutatásában alapvető fontosságú módszer - a madárgyűrűzés - a közelmúltban ünnepelte 100 éves hazai centenáriumát. Az MME központi irodájában működő Madárgyűrűzési Központ minden évben elkészíti éves jelentését, amibe a 354 hazai gyűrűző mellett minden érdeklődő betekinthet.
Modern településeink üveg-acél-beton épületei egyre kevésbé kínálnak élőhelyet azoknak a különleges viselkedésű, számunkra teljesen ártalmatlan, viszont a növények beporzásával nélkülözhetetlen munkát végző rovar fajok, melyek az elmúlt évszázadokban a vályogházak falában és nádtetejében találtak maguknak menedéket.
