Igen, a legújabb kutatások szerint a madaraknak is voltak fogaik, de lecserélték azokat csőrökre több mint 100 millió évvel ezelőtt.
Egy madár csőre figyelemreméltó dolog. Lehet egyszínű, színes, hegyes vagy tompa, hosszú vagy rövid, vékony vagy akár aránytalanul nagy. Használható hústépésre, nektárszívásra, vagy a legkeményebb magok feltörésére. Legyenek a csőrök akármilyen sokfélék, egyikben sincsenek fogak. De miért?
Egy új vizsgálat úgy próbált választ találni erre a kérdésre, hogy megvizsgálta a csőr evolúcióját visszamenve időben egészen a mai madarak őseiig, a dinoszauruszokig.
Minden madárban van egy olyan gén, mely a fogak fejlődésének kikapcsolásáért felelős. A Kaliforniai Egyetem kutatói rájöttek, hogy ezt a gént vissza lehet követni egészen a mai madarak közös őséig, mely néhány százmillió évvel ezelőtt élt.
A rejtvény megfejtéséhez a kutatók egy olyan, nemrég létrehozott genom (egy szervezet teljes örökítő információját jelenti) adatbázist használtak, mely katalogizálja majdnem az összes élő madárrend genetikai történetét. A gének kétféle típusát keresték: az egyik a dentinért felelős, mely a fog keményszöveteinek az egyike, a másik a zománcért, amely a fogat védi. Miután megtalálták ezeket a géneket, a kutatók megkeresték azokat a mutációkat, melyek ezen gének működését leállítják és összefésülték az őskori leletekkel, hogy kiderítsék mikor jöttek létre ezek a mutációk.
Azt a következtetést vonták le, hogy a fogak elvesztése és a csőr fejlődése egy kétállomásos folyamat volt, habár ezek az állomások tulajdonképpen időben párhuzamosak voltak.
Az első stádiumban a fogak visszamaradása és részleges csőrfejlődés következett be mind az alsó, mind a felső álkapocs elülső részén. A második fázisban az állkapocs hátsó felében található fogak elvesztése párhuzamosan alakult a csőr további fejlődésével.
Az ilyen következtetésekre olyan leletek segítségével jöttek rá, mint az Ichthyornis, melynél a szájrész elején egy részleges csőr, hátul pedig fogak találhatók – egy köztes fejlődési állapotot mutat. A kutatók nem tudták pontosan meghatározni a fogak eltűnésének időpontját, de egyes mutációk jelenléte arra engednek következtetni, hogy a dentin (és a fogak) nem később, mint kb. 101 millió évvel ezelőtt tűntek el. A fogzománc eltűnése – mely valószínűleg a fogak kiiktatásának első lépése volt –, viszonylag pontosan meghatározható, 116 millió évvel ezelőttre tehető.
A kutatás részletesen leírja a fogazatról csőrre való váltást, de a miértje még mindig rejtély. Egyes elméletek szerint a madarak azért vesztették el fogazatukat, hogy könnyebbé váljon a csontozatuk a repüléshez. Stephen Brusatte, aki az Edinburgi Egyetem paleontológusa, nem zárja ki ezt a lehetőséget, de azt is kiemeli, hogy a fogak elvesztése nem esett egybe a repülés kialakulásával, hiszen számos röpképes madárnak volt foga. Kifejezetten az Archaeopteryxről beszél, melyet sokan az „első madár”-nak tartanak. Az Archaeopteryx repült, voltak tollai és fogsora is.
Az Archaeopteryx az eddig ismert legkorábbi és legprimitívebb, még fogakkal rendelkező madár, mely 140 millió évvel ezelőtt élt (Fotó: H. Raab).
A paleontológus szerint a repülés érdekében történő súlycsökkentés csak elméleti síkon állja meg a helyét, tudományosan nem. A repülő emlősök is, mint a denevérek, képesek repülni anélkül, hogy fogaikat csőrre cserélték volna.
Végül is a csőr nem egy rossz üzlet. A csőrrel mindenféle táplálékot meg lehet enni, talán bizonyos esetekben még sokoldalúbban is használható, mint a fogazat. Kiválóan vág, különösen (de nem kizárólagosan) növényzetet; számos olyan, nem a madarakhoz tartozó állatfaj van, mely pont emiatt csőrrel rendelkezik.
Vegyük például a papagájhalakat, melyek a korallzátonyokat csipkedik; a tobzoskákat – ezeket a pikkellyel borított emlősöket –, melyek a rovarokat a szájpadlásukon és a gyomrukban zúzzák össze; és a teknősöket, melyek legalább olyan változatosak, mint a madarak, és a különböző formájú csőrüket növényi vagy állati eledel elfogyasztására használják.
Még mindig nem tudjuk, miért vesztették el a madarak a fogaikat, de a tudósokat éppen az ilyen megválaszolatlan kérdések mozgatják.
A cikk forrása: http://www.audubonmagazine.org/articles/birds/how-birds-lost-their-teeth
