2015-02-18 07:11
Legyen bármennyire is zajos, füstös, bűzös egy város, a nagyvárosi létnek megvan a maga varázsa. A madarak közül számos faj vált sikeres városlakóvá, köztük a széncinege is.
Éljenek akár egy hatalmas zuhatag környezetében, erős szélben, vad hullámok csapdosta tengerpart közelében vagy a városi közlekedés lármájának kellős közepén, kitűnően alkalmazkodva a magasabb zajszinthez a széncinkék otthonra és társra találnak. A széncinege hímek napok, hetek óta (jól) hallható nászéneke segíti a párok egymásra találását, de a hívás mellett a tojók számára fontos információkat tartalmaz az éneklő hím egészségi állapotáról, kondíciójáról és revírjének minőségéről. Egy zajos közegben a normál hangerősséggel éneklő hímek nászéneke elveszne az éterben. Ha a „célszemély” nem hallja az éneket, az udvarlás akár verekedéssé is fajulhat, és ez sok energiaveszteséggel járna a hímek számára. A városi széncinegék ezért nagyobb hangerővel és magasabb frekvencián énekelnek, mint erdei társaik, és repertoárjukat is megváltoztatják: rövidebb, pergőbb strófák és az énekek közötti rövidebb szünetek jellemzik dalukat.