A madárfészekben található tojások és gyámoltalan fiókák rengeteg ragadozó és nem ragadozó állatnak, például a mókusoknak jelentenek időszakos táplálékot. Értelemszerűen az ágvillákban és a talajon, szabadon lévő fészkek a legveszélyeztetettebbek, ezek védelme szinte lehetetlen, de még a természetes és mesterséges odúk mélyén sincsenek teljes biztonságban. Mindazonáltal az odúk és az odvas fák legalább némi esélyt kínálnak a prémes ragadozók távoltartására.
A lakott területek messze legveszedelmesebb madárvadásza a házi macska, sokkal több madarat pusztít el, mint a mostanában mind gyakoribb városi madárnak számító szarka. A Madárbarát kert program ragadozók elleni javaslatai elsősorban a házi macskák, és bizonyos körülmények között a nyestek fizikai távoltartására, elriasztására alkalmasak. Ha ez már nem elegendő, egyes esetekben a védett ragadozók befogása és áttelepítése lehet a legutolsó „puha” megoldás.
Tövisek és tüskék
A japán birs, a tűztövis, a kökény vagy hasonlóan tövises növények ágaiból a fészkes, odús fa törzsére ragadozókat távoltartó gallér készíthető. Kevésbé elegáns, de szükség esetén hasonlóan jó megoldás, ha legalább fél méter szélességben szögesdrótot tekerünk a fa törzsére. Ügyeljünk arra, hogy a drótot ne feszítsük meg nagyon, vagy évenként lazítsuk meg, hogy ne akadályozza a fa törzsét a növekedésben. Fontos, hogy a tövis és tüskegallér legalább 1,5 m magasan, a kisragadozóink ugrási magassága felett kezdődjön, mert ha alacsonyabban van, a macska vagy a nyest egyszerűen átugorja.
 Tüskés ág és szögesdrót védőgallér (Fotó: Orbán Zoltán). |
Fémgallér
Készíthető famászó ragadozók ellen védő fémgallér is a fák törzsére. A legalább 50 cm széles bádog, alumínium vagy vékony vaslemezzel teljesen fedjük be körben a fa törzsét 1,5-2 m magasságban. Ennél a megoldásnál is ügyeljünk arra, hogy évente-két évente lazítsunk a galléron, nehogy belenőjön a vastagodó fába.
 Macskák és nyest felmászását megakadályozó fémgallér. |
 A fémgallér ezen a helyen a nyesteket és a macskákat a tetőre és a padlásra való feljutásban gátolja meg (Fotók: Orbán Zoltán). |
Riasztás szaggal
Különösen a padlásokra beköltöző, és ott a randalírozásával sokszor zavaró, érzékeny szaglású nyestek riaszthatók a mászófák, mászóágak, tetőbebúvó nyílások kellemetlen szagú speciális folyadékkal vagy gázolajjal történő bekenésével. Ügyeljünk arra, hogy ilyen célra maró, mérgező, a környezetre vagy az emberekre nézve fokozott veszélyt jelentő anyagokat ne használjunk. A szaggal történő riasztás esetén is vegyük figyelembe, hogy az ecsetelés az ugrási magasság felett kezdődjön, és legalább 0,5-1 m széles legyen. A riasztó szaganyag idővel elveszti a hatékonyságát, ezért anyagtól függően néhány hetente-havonta ismételjük meg a bekenést.
A mesterséges odúk tetejének lezárása
A mesterséges odúkban lévő fészkek, fiókák csak akkor vannak biztonságban a nyesttől, mókustól, nem is beszélve az erős szelekről, ha a tetőt minden odúellenőrzés befejeztével dróttal lezárjuk. Ennek legbiztosabb módja, ha a tető oldalába behajtunk egy csavart, majd erre lágy drótot tekerünk, amit az odú oldalába hajtott csavarhoz rögzítünk. Függesztett odúk esetében megoldást jelent az is, ha a függesztő drótot a tető felett néhányszor megcsavarjuk a hossztengely mentén, majd így akasztjuk vissza az odút. Az MME bolt árusít sátortetős, csavarral is rögzített nyestbiztos odúkat is.
 Mesterséges odú tetők lezárása külön rögzítővel, ... |
 ... illetve a függesztő drót ... |
 ... megcsavarásával. A tetők lezárása a ragadozók mellett a szél általi felnyitás és leszakítás ellen is véd (Fotók: Orbán Zoltán). |
Élvefogó csapdázás és áttelepítés
Különösen fokozottan védett madarak, például a kék vércsék, fészektelepein fordulhat elő, hogy az állandósuló fészekpusztítás csak könnyű prédára visszajáró ragadozót élvefogó csapdával történő befogásával, majd más élőhelyre költöztetésével szüntethető meg. Nagyon fontos, hogy ilyen eszköz alkalmazásakor ismerjük meg és tartsuk be a vonatkozó természetvédelmi és állatvédelmi rendelkezéseket, mert sok esetben a fészekpusztító ragadozó is természetvédelmi oltalom alatt áll. A legjobb, ha felhívjuk a területileg illetékes nemzetipark-igazgatóság természetvédelmi osztályát, és kikérjük az ott dolgozó szakemberek véleményét. Az áttelepítésig minden csapdába kerülő állatot megillet a lehető legnagyobb fokú kímélet, ezért a csapdákat az időjárási körülményektől függően naponta többször is ellenőrizni kell, és mind a csali, mind a csapdamadárnak rendelkeznie kell friss vízzel és élelemmel!
 Élvefogó ládacsapda véd egy jászsági kék vércse telepet. A ládában ... |
 ... egy háznál felnevelt szelíd dolmányos varjú a csalimadár (jobbra), ... |
 ... ami egy feltehetően fészekfosztogató fajtársát csalta kelepcébe (Fotók: Orbán Zoltán). |
Amennyiben részletesebben is érdekli a lakótelepeken, a ház körül és a
kertben végezhető mindennapi gyakorlati madárvédelem, ajánljuk
figyelmébe a Madárbarátok nagykönyvét (bolt >>), ...
... ha pedig szeretné jobban megismerni, meg is határozni az eközben látott madarakat,
a Madármegfigyelők kézikönyve (bolt >>) segíthet önnek
Orbán Zoltán
