Sokszor és sokfelé elhangzik, hogy a fenntartható fejlődés egyik legfontosabb eleme a biodiverzitás megőrzése, a sokféleség csökkenésének megállítása, a veszélyeztetett fajok és élőhelyeik védelme. E célok elérése érdekében sokféle eszközzel lehet aktívan tenni a madárvédelem terén is. Egyik ilyen, ennek a közös célnak a közvetlen eléréséhez is hozzájáruló programunk a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) és az EDF DÉMÁSZ Hálózati Elosztó Kft. által szoros együttműködésben megvalósuló két projekt által célzott tevékenység, az elektromos oszlopok madárvédetté alakítása.
A „Közép- és nagyfeszültségű elektromos vezetékhálózatok természetkárosító hatásának mérséklése az EDF DÉMÁSZ szolgáltatói területén I. ütem”, valamint „Közép- és nagyfeszültségű elektromos vezetékhálózatok természetkárosító hatásának mérséklése az EDF DÉMÁSZ szolgáltatói területén II. ütem” elnevezésű projektek a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) keretében KEOP- 3.1.2. „Élőhelyvédelem, -helyreállítás, élettelen természeti értékek megőrzése, vonalas létesítmények természetkárosító hatásának mérséklése” című pályázati kiírás szerint KEOP-7.3.1.2/09-11-2011-0001 és KEOP-7.3.1.2/09-11-2011-0002 azonosító számmal indultak el 2012. július 1-én.
Mit foglal magába ez a program?
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, mint pályázó célja az EDF DÉMÁSZ Hálózati Elosztó Kft. szolgáltatói területén madárvédetté tenni e két projekt keretében kijelölt összes külterületi, frekventált helyen húzódó, magas prioritású (I.-II. prioritás-szakaszok az Akadálymentes Égbolt Megállapodás szerint) vagy egyéb prioritású, de természetvédelmi szempontból kezelésre szoruló középfeszültségű szabadvezeték vonal-szakaszt (oszlopok veszélyes részeinek burkolása, madárkiülők elhelyezése által).
Emellett célunk madár-eltérítővel jelölni minden, a korábbiakban még nem kezelt, ütközés szempontjából veszélyes, jelentős madár-élőhelyek és átvonuló helyek körzetében húzódó közép- és nagyfeszültségű külterületi vezeték-szakaszt.
A két önálló pályázat egy területileg egységes, madárvédelmi szempontból kiemelt jelentőségű területet igyekszik lefedni a Dél-alföldi régióban. A projektek keretében tehát az MME által 2008-ban készített országos konfliktus-térképeken magas prioritásúként jelölt, valamint a felmérések során, egyéb helyeken tapasztalt madárpusztulások tükrében kiemelkedően veszélyes szakaszok utólagos madárvédelmi célú átalakítása történik a Dél-alföldi régió 20 kV-os vonalhálózatán.
A kezelendő szakaszokat az MME által 2008-ban készített „Magyarország középfeszültségű elektromos vezetékhálózatának madárvédelmi szempontú értékelése” című tanulmány „Védett madárfajok és középfeszültségű hálózat” konfliktustérképén nagy, összefüggő „forró pontként” megjelenő Csongrád megyei területen jelöltük ki az országos madártani adatok és KFO (standardizált középfeszültségű oszlop-felmérések) adatbázisaink alapján.
A projektek célterületének kiválasztásánál igyekeztünk olyan egységes, többé-kevésbé összefüggő régiókat kiválasztani, ahol mind az áramütés, mind a vezetéknek történő ütközés okozta madárpusztulások kockázata magas (I. és II. kategória = 5-ös és 4-es áramütéses, ill. ütközéses kategória a konfliktustérkép szerint). Figyelembe vettük továbbá mind a korábbi évek során végzett felmérések dokumentációit, mind a közelmúltban futó LIFE programok keretében megvalósult „szigetelési programok” által elért eredményeket. Így került lehatárolásra a Hódmezővásárhely – Orosháza – Tótkomlós – Mezőhegyes – Makó városok és a román-magyar határ által körbezárt területen az első projekt („I. ütem”); a Hódmezővásárhely – Orosháza – Nagymágocs – Fábiánsebestyén – Szentes – Csongrád városok és nyugati irányban a Tisza által körbezárt területen pedig a második projekt („II. ütem”) célterülete.
 |
| A két projekt célterületének térképe |
A teljes, átfogó pályázati program közigazgatási szempontból a Dél-Alföldi Régió két megyéjét, Csongrád és Békés megyét, valamint az Észak-Alföldi Régión belül Jász-Nagykun-Szolnok megye D-i csücskében Kunszentmárton település külterületét érinti.
Érintett madárfajok, fajcsoportok
A kijelölt célterületeken a középfeszültségű hálózat áldozataiként első sorban az itt fészkelő és átvonuló nagy- és közepes testű madárfajok (gémek, darvak, gólyák), nappali ragadozómadarak (vércse mérettől az egerészölyvön keresztül a sasokig), valamint a szalakóta említhetők, mint a leggyakrabban megtalált, kiemelt természetvédelmi jelentőségű fajok. Ezek közül a nagy testű, nehezebb röptű, rosszabbul navigáló fajok gyakran esnek áldozatul a vezetéknek való ütközés révén (különösen az őszi-téli ködös időjárás miatt, amikor nem látják meg időben a vezetéket). Az említettek mellett a közepes testű fajok közül pl. a varjúfélék, leginkább a szarka és a vetési varjú, illetve a kisebb testűek közül pl. a gerlék, és a seregély tartoznak még a leggyakoribb áramütött áldozatok közé.
A projektek időtartama
Az itt ismertetett projektek két időszakra oszthatók: a megvalósításához szükséges előkészítő munkálatok 2012. július 01-jével indultak el, ennek során készül el az érintett területek felmérése, a részletes pénzügyi tervezés. Ezt követően, várhatóan 2013 tavaszán, a megvalósítási szakasszal folytatódik majd mindkét pályázat, amelynek időszaka 2015. június 30-án zárul. Ez alatt a két és fél év alatt kerülnek fel az oszlopokra a burkolatok, a kiegészítő szerelvények, valamint a vezetékekre a madáreltérítő berendezések.
Egyéb célkitűzések
A projektek célja a konkrét kitűzött átalakításokon túl a természetvédelmi és gyakorlati madárvédelmi beavatkozások népszerűsítése, a jövő generációk természet- és környezetvédelmi tudatosságát szolgáló társadalmi programok szervezése, megfelelő széleskörű tájékoztatás kialakítása.
A projektek keretében a beavatkozásokat megelőzően (még az előkészítés időszakában) és a munkák befejezését követően teljes madárvédelmi szempontú felmérés (monitoring) történik, amely jelentős mennyiségű, közel tízezer oszlop esetében ad pontos képet a madárpusztulás mértékéről (a KFO felmérésekhez hasonló pillanatfelvételek alapján), a veszélyes oszlopok köréről, és az elvégzett munka hatékonyságáról egyaránt.
Reményeink szerint az ilyen monitoring tevékenységben részt vevők önkéntessége biztosítja majd a rendszer hosszútávon fenntartható működtetését, költséghatékonyságát, továbbá növelheti a természet- és a madárvédelem iránti elkötelezettséget, amelyet a programban résztvevők a környezetük, a helyi lakosság felé, mint értékrendet is közvetíthetnek. Így válhat a program célzott akcióin túl a tudatformálás, ismeretterjesztés és nevelés eszközévé is.
A projektek keretén belül a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület közbeszerzési eljárást folytatott le a pályázati dokumentáció Részletes Megvalósíthatósági Tanulmányának és Költség-haszon Elemzésének elkészítésére. A hatályos jogszabályoknak megfelelően alább tesszük közzé az eljárás eredményéről és a vállalkozási szerződés módosításáról szóló hirdetményeket.
1. Melléklet: tájékoztató az eljárás eredményéről.pdf
7. Melléklet: tájékoztató a szerződés módosításáról.pdf
|
|
