Magyarország három legnagyobb természetvédelmi civil szervezete, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a Magyar Természetvédők Szövetsége, és a WWF Magyarország megítélése szerint a hazai természetvédelemben zajló átalakítások egyre inkább rontják a szektor létezésének feltételeit.
Véleményük szerint az utóbbi bő évtizedben folyamatosan csökkennek az ágazat lehetőségei, és gyengül stratégiai jelentősége. Mindez annak ellenére történik, hogy a természetvédelmi problémák tünetei egyre markánsabban követelik a megfelelő társadalmi választ.A meghozott kormányzati döntések külön-külön nem eredményeznék a természetvédelmi szakterület ellehetetlenülését, ugyanakkor a változások tendenciája azt mutatja, hogy együttesen jelentős problémát okoznak és a felvázolt jövőbeli kormányzati lépések mindenképpen nyugtalanítóak. Az alábbiakban rövid áttekintést adunk ezekről a változásokról, hogy érzékelhetővé váljon, hogy adódnak össze látszólag független döntések kedvezőtlen hatásai.
1. A természetvédelmi intézményrendszer fejlődése a 2000-es évek közepén torpant meg, amikor a kormányzat csökkenteni kezdte az állami támogatásokat és egyre inkább saját bevételek szerzésére ösztönözte a nemzeti park igazgatóságokat. Ez a tendencia napjainkban is tart. A saját bevételek arányának növelése a kiszámíthatóság csökkenésén túl azt is jelenti, hogy az igazgatóságok a szakmai feladatok meghatározásánál kénytelenek hangsúlyosan figyelembe venni gazdálkodási-intézményi szempontokat, ami torzíthatja a természetvédelmi célkitűzéseket.
2. A természetvédelmi ágazat kettéválasztására, a kezelési és hatósági feladatok különválasztására 2005-ben került sor. Bár ez a döntés koncepcionálisan elfogadható volt, gyors és rosszul előkészített megvalósítása, az átszervezéshez kapcsolódó létszámleépítés, valamint a természetvédelmi hatóság és a nemzeti park igazgatóságok közötti együttműködés tisztázatlansága miatt a mai napig fennálló működési problémákat váltott ki. (Például a Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőségeknél a szakmai kapacitáshiány ma is súlyos gondot jelent). Koncepcionális és igazgatási problémákat is jelzett az Őrségi Nemzeti Park önállóságának megszüntetése 2007-ben, majd ismételt létrehozása 2008-ban.
3. A 2010-es kormányváltás után az önálló Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium megszűnt és beolvadt a mezőgazdaságért felelős tárcába. A környezetügy jelenleg az agrárfejlesztésért és hungarikumokért is felelős államtitkárság része, a vízügyi szakterület pedig a Belügyminisztériumba került, ahol a közfoglalkoztatásért is felelős helyettes államtitkársággal vonták össze, miközben a személyi állomány többszörös leépítésen ment keresztül. Az, hogy a környezet- és természetvédelem olyan bevételközpontú gazdálkodási ágazatokkal került egy irányítás alá, melyekkel az élőhelyek túlhasználata miatt rendszeres szakmai konfliktusai voltak, nem a környezetügy integrációját, hanem az érdekérvényesítés lehetőségeinek beszűkítését jelenti. Erre utal, hogy több olyan döntés született az utóbbi években, amelyben a fenntarthatóság érdekei nem érvényesültek (pl. a közösségi agrárpolitika zöldítésének természetvédelmi sikertelensége, az ágazati források folyamatos csökkenése).
4. A nemzeti park igazgatóságok költségvetési helyzete évről évre rosszabb, és úgy tűnik, mára elérte a kritikus szintet. Az agrártámogatások rendszerében bekövetkezett, számukra kedvezőtlen változások (közvetlen kifizetések 1200 hektáros felső küszöbértékének megállapítása, az agrár-környezetgazdálkodási kifizetések 2015. évi szüneteltetése) igen komoly likviditási gondokat vetítenek előre, így a magyarországi nemzeti park igazgatóságok költségvetésének egyes sorai mellett egyelőre több a kérdőjel, mint a szám.
5. A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program 2014-2020. között természetvédelemre felhasználható keretösszege is igen szűkre szabott. A megvalósításra váró fejlesztések és védelmi beavatkozások mértéktartó vélemények szerint a rendelkezésre álló források kétszeresét igényelnék. E mellett a vidékfejlesztési források egyértelműen csökkennek, mely drasztikusan érinti az egyébként is egy évet késő agrár-környezetgazdálkodási kifizetéseket. Ezzel a döntéssel a hazai agrár-környezetgazdálkodás 2002. óta tartó folyamata törik meg, mely mind a nemzeti parkok mind a területükön gazdálkodók számára jelentős működési problémákat okoz, előrevetítve az eddigi eredmények elvesztését.
6. A nemzeti park igazgatóságok európai uniós pályázati sikerességét többek között a felügyeletüket ellátó minisztérium által biztosított pályázati önrész alapozza meg, mely külön soron szerepelt a tárca költségvetésében. Ez a költségvetési sor 2012-ben formailag beolvadt a nemzeti park igazgatóságok költségvetésébe, amelyet viszont minden évben elvonás, vagy zárolás érint, így vélhetően idő kérdése csak, hogy ez az összeg mikor válik kizárólag papíron létező pénzügyi forrássá.
7. A természetvédelem egységes irányítása megszűnt a Földművelésügyi Minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatának 2014. évi elfogadásával. Az állami földekért felelős államtitkár többek között: „felelős a nemzeti park igazgatóságok, az állami erdészeti társaságok, a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) vagyonkezelésében, illetve tulajdonosi joggyakorlása alatt álló földek hasznosításáért a Kormány földbirtok-politikájának megfelelően”. Az irányítás és a felügyelet felelőssége megoszlik tárcán belül és a jelek szerint a szándékok sem teljesen egységesek a nemzeti park igazgatóságok vagyonkezelését, vagy éppen a tervezett jogalkotást illetően.
8. Nem segítik a kiszámítható, tervezhető, több évre átgondolt hatékony munkát sem a felmerülő átszervezési ötletek (pl.: Természetvédelmi Őrszolgálat áthelyezése, nemzeti park igazgatóságok vagyonkezelési feladatainak kiszervezése, stb..), sem pedig a jogszabályi alapok módosításával kapcsolatos javaslatok (pl. vadászati-, természetvédelmi-, és erdőtörvény összevonása). Ugyan minden ágazat szervezet- és eszközrendszerében vannak olyan anomáliák és problémák, melyek átszervezést igényelhetnek, azonban ezekre csak átlátható, a széles szakmai közösség bevonásával előkészített, költséghatékony és legalább középtávon átgondolt, várható hatásaiban megvizsgált megoldást érdemes adni.
9. A nemzeti park igazgatóságok korábban átlátható vagyonkezelési szabályozásának felülírása-különös tekintettel a haszonbérbe adás szabályaira - valós visszaesést jelent. A Nemzeti Földalapkezelő Szervezetre vonatkozó szabályozások átvétele az átláthatóságot csökkentette (pl. a földbérleti pályázatok bírálati eljárásának kiszervezése), továbbá bevételkiesést eredményezett (a korábbi haszonbérleti bérleti díjak csökkentése). A folyamatot nyilvános anomáliák kísérték (Hortobágyi NPI, Bükki NPI), melyre az azt megelőző időszakban nem volt példa. A változtatások következtében a korábbi kedvező folyamatok (pl. a védettségi szint helyreállítását szolgáló földvásárlások az elmúlt években) eredményei is elveszhetnek.
10. A természetvédelmi hatósági rendszer működési problémáit jelzi, hogy az elmúlt években szélsőséges eseteknek lehettünk tanúi a jogalkalmazásban. A környezetügyi jogbiztonság tekintetében mind az indokolatlan és a természetvédelmi célokat nem szolgáló túlszabályozás (pl.: Natura 2000 területeken a területkezelést szolgáló állattartó telepek létesítésének tiltása), mind pedig az indokolatlan és szokatlan engedékenység (pl.: a vízi élőlények számára kedvezőtlen időszakban engedélyezett kavicskotrás a Dunán) káros. Várhatóan nem fogja segíteni a szakmailag megfontolt döntéseket a természetvédelmi hatóság „integrációjának” következő lépése sem, vagyis az, hogy 2015 folyamán a Földművelésügyi Minisztériumtól a Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőségek átkerülnek a kormányhivatalokhoz.
11. A kormányzat 2014 decemberében úgy határozott, hogy a védett területek vagyonkezelése főszabályként a – természetvédelmi feladatok ellátására nem alkalmas - Nemzeti Földalapkezelő Szervezethez kerüljön a nemzeti parki igazgatóságok helyett. Ezzel összhangban az Országgyűlés elé került a T/2366-as számú törvénytervezet, amely a kisajátítási és elővásárlási eljárásokban az NFA-t bízza meg azokkal a feladatokkal, amelyeket a természetvédelmi szervek láttak el eddig. A vagyonkezelésben lévő földterületek NFA részére történő átadása az alapvető jogok biztosának helyettesének állásfoglalása szerint alkotmányellenes.
A döntések sorozatával az állami természetvédelem – és benne a nemzeti park igazgatóságok – helyzete és szerepe egyértelműen gyengült. A folyamatban és a jogszabály alkotó munkában egyaránt gyakran érezhető az össztársadalmi természetvédelmi érdek érvényesülésének hiánya. Ha a trend folytatódik, a folyamat egyértelmű következménye lesz a természet állapotának romlása hazánkban, amelynek nemcsak a jövő generációk, hanem a ma élő emberek is vesztesei lesznek. A természetvédelmi intézményrendszer gyengítése ellentétben áll Magyarország Alaptörvényével, amely szerint a természeti erőforrások védelme az állam és mindenki kötelessége. Egy olyan intézmény, aminek a természet és környezetvédelem nem alapfeladata, nem képes ezeket a társadalom szempontjából kiemelkedő jelentőségű kormányzati feladatokat ellátni, ezért megítélésünk szerint a folyamat visszafordítására, a természetvédelem megerősítésére van szükség.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a WWF Magyarország hatásos lépéseket vár a kormányzattól a természetvédelmi intézményrendszer megerősítése érdekében. A védett természeti területek vagyonkezelését az elsődlegesen természetvédelmi célú nemzeti park igazgatóságok kezében kell tartani, az ezzel ellentétes törvénytervezetet vissza kell vonni. A nemzeti park igazgatóságok feladatainak ellátásához szükséges finanszírozást a költségvetésnek biztosítania kell. A természeti erőforrások védelmével kapcsolatos szempontokat létfontosságú érvényesíteni az összes kormányzati döntésben. A jövő nemzedékek és a mai társadalom környezeti jogainak biztosítása érdekében szükséges a környezet- és természetvédelemmel foglalkozó állami feladatok egy, a gazdasági ágazatoktól független, önálló minisztériumba való elhelyezése.
Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület
Magyar Természetvédők Szövetsége
WWF Magyarország
