2019-06-04 10:02
A történet 2013-ban kezdődött. Az egyik ormánsági közintézmény kazánkéményére fészket raktak a gólyák, de ez a fűst elvezetésével kapcsolatban folyamatosan problémákat okozott.
A megoldást a fészek fölé magasodó fűtéscsövek kéménybe történő beépítése jelentette, amit az intézmény kérésére a természetvédelmi hatóság engedélyezett is. A munkát 2016 őszén végezte el a kivitelező. A baj csupán az volt, hogy a csöveket a fészek közepén vezették át, amivel ellehetetlenítették a gólyák további megtelepedését. Egy-egy oldalon alig maradt 30-35 cm hely a fészek számára. Egy átlagos nagyságú gólyafészek 100-120 cm átmérőjű, tehát legalább ekkora helyre lett volna szükség. A gólyák 2017 tavaszán még ezen a kis helyen is próbálkoztak a maradék fészek tatarozásával, de néhány hét elteltével felhagytak a kísérletezéssel.
A hatóságnak bejelentettük az esetet, de válaszlevelükben mindent rendben lévőnek találtak, mert véleményük szerint a csöveket a kémény szélén helyezték el, ezért a gólyák továbbra is használni tudják a fészküket (még lentről is egyértelműen látszott, hogy a csövek a fészek közepén vannak). Ezt követően fotókkal bizonyítottuk a hatósági álláspont tarthatatlanságát (vettük a fáradságot, és felmásztunk a kéményre).
Érveink hatására a hatóság megváltoztatta álláspontját, és 2018. áprilisában természetvédelmi hatósági eljárást indított. Ennek folyományaként júniusban kötelezte az intézményt a fészek helyreállítására. Már-már úgy tűnt, hogy semmi sem fog történni az előírt határidőig, de végül az intézmény a határozatban foglaltaknak eleget tett, és 2019. februárjában egy fészektartót szereltetett fel a kéményre. Ennek köszönhetően a hely ismét alkalmassá vált a gólyák megtelepedésére.
Az ügy több mint kétéves huzavona után lezárult. A gólyák sorsáért aggódók körében azonban joggal merül fel a kérdés, hogy miért ilyen módon intéződött a dolog. Körültekintőbb hatósági ügyintézéssel sokkal gyorsabb eredményt is el lehetett volna érni! A madarak mindenesetre a hosszú kihagyás után sem lettek hűtlenek a helyhez. A hónap közepe táján egy későn visszaérkező pár ismét birtokba vette a kéményt, és elkezdték építeni új fészküket. Utódokat idén valószínűleg már nem fognak nevelni, de bízunk benne, hogy megtelepedésük tartósnak bizonyul, és a következő években már sok fiókával örvendeztetnek meg bennünket.