Ez a faj onnan kapta a nevét, hogy szárnyvitorlája sűrű szőrrel borított a kar mentén, illetve az ujjak tövén.
A hazai denevérfajok között a szőröskarú koraidenevér (Nyctalus leisleri) közepes méretűnek számít, egy kifejlett állat súlya 13-15 gramm, szárnyfesztávolsága pedig 26-32 centiméter. Az északi országok kivételével egész Európában előfordul, elterjedési területe keleten Indiáig és Kínáig tart. Hazánkban főként a domb- és hegyvidékeken fordul elő, de az alföldi nagyobb erdőkben és a folyók mentén is megtalálható.
A szőröskarú koraidenevér magyarországi elterjedése
Erdőlakó denevér, mely minden olyan nagyobb erdőben megél, ahol a megtelepedéséhez szükséges odvak és repedések rendelkezésre állnak. A legjobban azonban a középhegységi öregebb tölgyesekben és bükkösökben érzi jól magát. Télen-nyáron faüregekben foglal szállást magának, épületekből kevés előfordulása ismert. Jelenlétét leginkább hálózások eredményeként lehet bizonyítani, szálláshelyeit ugyanis nagyon nehéz megtalálni és hangja is nagyon hasonló más fajokéhoz (pl. kései denevér, rőt koraidenevér). Rendkívül ügyesen és gyorsan repül. Főleg a lombkorona szint felett vadászik, de kedveli az erdőkben lévő nyiladékokat, vízfolyásokat és tavakat is. Érdekessége, hogy korán, gyakran már délután vadászatra indul.
Szomját oltó szőröskarú koraidenevér (Fotó: Forrásy Csaba)
A denevérek első útja kirepülés után általában az ivóhelyekre vezet, ahol a vízfelszínt érintve isznak
Nyáron a nőstények 20-50 példányból álló szülőközösségekbe tömörülnek, a hímek elkülönülten, de gyakran szintén kis csoportokba rendeződnek. A mamák júniusban ellenek, és általában ikreknek adnak életet. Ez a faj nem egy helyben ülő típus, a gyűrűzési adatok tanúsága szerint akár 1500 km-es távolságokra is elvonul. Jövőjét leginkább az öreg, odvas fákban gazdag erdők elvesztése veszélyezteti. Egyes országokban mesterséges odúk kihelyezésével is segítik az állományokat, de a természetes szálláshelyek megőrzése sokkal hatékonyabb és fontosabb feladat.
A szőröskarú koraidenevér nagyon hasonlít a sokkal rőt koraidenevérre, de annál lényegesen kisebb és sötétebb
(Fotó: Estók Péter)
Kérjük, ha bármilyen denevérekkel kapcsolatos problémája van, mindig kérje szakemberek segítséget, egyeztessen a területileg illetékes nemzeti park igazgatósággal, illetve más szakmai szervezettel! Egyes odúlakó denevéreknek Ön is segíthet, keressen minket, illetve látogasson el honlapunkra!
