A füsti és molnárfecskék fészekanyaga szó szerint az út pora – amennyiben az kellő mennyiségű vizet kapva sárrá válik. A jelentős részben aszfalttal, betonnal, térburkoló kővel fedett talajú lakott területek fecskéinek, különösen a városközpontokba is bemerészkedő molnárfecskéknek, a mind gyakoribb aszályos tavaszokon, nyárelőkön szinte lehetetlen sarat találniuk. A helyzetet tovább nehezíti az utcai „kék” csapok megszűnése, továbbá a hazai legelő- és háztájiállat-tartás európai uniós csatlakozásunkat követő összeomlása, melynek következtében eltűntek az aszályos tavaszon, nyárelőn is fészekanyaggyűjtő-helyként funkcionáló útszéli pocsolyák, jószágitatók.
A sárgyűjtőhelyek nem csak a fecskék, de a környék más állatai számára is fontos ivó- és fürdőhelyek, ezért ezek eltűnése a települési állatvilág egésze számára kedvezőtlen.
A kiszáradó pocsolyák legutolsó "nedvességmorzsáit" is hasznosítják az állatok, ...
... itt (a főváros XVII. kerületében) például a méhecskehotelek (darázsgarázsok)
magányosméh-lakói gyűjtik a még nyomokban nedves földet, ...
... hogy ezzel falazzák be lakókamráik bejáratát.
Kardoslepke sárból szívogat (Fotó: Orbán Zoltán)
Nincs azonban még egy olyan állatcsoportunk, mint a fecskéké, amit olyan negatívan érintene a sárgyűjtőhelyek felszámolódása, mivel számukra ez nem csak az új fészkek építését lehetetleníti el, de a sérült fészkek javítását és a telepek tatarozását is veszélyezteti.
Sarat gyűjtő füsti és molnárfecskék Fonyban. Bár mindkét faj azonos fészekanyagot
használ, a felvételeken jól megfigyelhető, hogy a füsti fecske a sár mellé
növényi szálakat is gyűjt (Videó: Orbán Zoltán).
Útszéli sárgyűjtőhelyek
A legkézenfekvőbb megoldás, ha április első felétől május végéig (aszály esetén június végétől a másodköltés kezdetekor néhány hétig ismételten) kis forgalmú utak földes padkáján (a homokos padka nem jó, mert a nedves homok nem tapad jól, az ebből készült fészek nem tartós, könnyen leszakad!), gyártelepek udvarán slag vagy vödör segítségével asztalnyi területet jól beiszapolunk, addig locsoljuk a vizet, amíg a talaj többet már nem tud beszívni. Ezt követően már csak annyi a dolgunk, hogy az időjárástól, a csapadékviszonyoktól függően néhány naponta újra locsoljuk a területet, folyamatosan lágy saras állagban tartva azt.
A települése utak aszfaltozása és a szárazodó tavaszok következtében
a fecskék egyre kevesebb helyen találnak ...
... fészekanyagnak való sarat.
A falvakban, tanyákon költő fecskék helyzete jobb,
mert a jószágitatóknál általában van sár. Az
extenzív állattartás és az állatállomány
csökkenésével azonban itt is jelentkezik
a probléma (Fotók: Orbán Zoltán).
Sárgyűjtőhely a kertben
Amennyiben a kertben szeretnék sárgyűjtőhelyet létesíteni, első lépésben ásóval vagy kapával tisztítsuk meg a fűtől a talajt. Ezt követően ássunk egy sekély, mintegy fél ásónyomnyi mélységű gödröt, amit béleljünk ki műanyag fóliával. Ez megakadályozza a víz elszivárgását, segíti a sárgyűjtőhely kevesebb munkával való nedvesen tartását. Ha ezzel megvagyunk, a kiásott föld nagyobb göröngyeit ásóval vagy lapáttal aprítsuk fel, a gyökereket, ágakat, köveket szedegessük ki, majd a „finomított” talajt lapátoljuk vissza a fóliára. Belocsolás előtt simítsuk el a földet úgy, hogy kissé a gödör belseje felé lejtsen. Különösen füstifecskés területen érdemes a sárba száraz füvet keverni, a madarak a nedvességtől felpuhult szálakat kötőanyagként beépítik a sárgombócok közé. Ha lehetőségünk van rá, agyagos földet használjunk, mert ez még jobb tapadást biztosít.
Ásóval tisztítsunk meg egy jó fél négyzetméternyi területet ...
... a fűcsomóktól, ...
... majd fél ásónyomnyi mélységben lazítsuk fel a földet. Ha ez nagyon
köves, a leendő porfürdő területéről lapátoljuk ki a talajt, ...
... amit a nagyobb rögök aprítását, ...
... a termetesebb kövek, ágak eltávolítását, ...
... és a gödör fóliával történő kibélelését követően visszalapátolhatunk. ...
... Végül alaposan locsoljuk be a sárgyűjtőhelyet, ...
... és ezt az állapotot április-július között az időjárástól függően naponkénti
víz utánpótlással tartsuk fenn (Fotók: Orbán Zoltán).
Tálcás sárgyűjtő
Panel- és irodaházakban, lakótelepeken, betonos udvarokban, ahol még ennyi talaj sincs vagy nem szeretnénk a gyepet feltörni, a fecske sárgyűjtőhelyet 40-50 cm átmérőjű kerek, vagy 100x50 cm-es műanyag virágalátét tálcákba készíthetjük el. A kellően finom földet egyszerűen szórjuk bele, simítsuk el, majd öntözzük mindaddig, amíg meg nem áll rajta a víz. A tálcás sárgyűjtőt hagyhatjuk a földön, de erkélyen, teraszon kis asztalra vagy párkányra téve kínálhatjuk fel a fecskéknek.
Tálcás sárgyűjtő létesítésének kellékei: műanyag virágalátét, föld és víz.
Öntsük a tálcába a nagyobb rögöktől, ágaktól, kövektől megtisztított,
lehetőleg egy kicsit agyagos földet, ...
... simítsuk el úgy, hogy a föld enyhén a tálca belseje felé lejtsen, ...
... majd jó alaposan ...
... locsoljuk be, amíg sár állagot nem kapunk, ...
... majd a tálcás sárgyűjtőt tegyük minél nyíltabb helyre, hogy a víz csillogása
alapján minél könnyebben megtalálhassák a fecskék.
A tálcás sárgyűjtők előnye, ...
... hogy szinte bárhova ...
... kihelyezhetők ...
... a ház körül ...
... és akár a panelházak ...
... erkélyén is (Fotók: Orbán Zoltán).
Molnárfecske fészeképítése (Forrás: YouTube)
Fecskevédelmi eszközök beszerzése
Az MME boltjában fecske műfészkek is beszerezhetők itt >>
Turizmusfejlesztési alkalmazás
A molnár- és füsti fecske-telepek sár fészekanyagot gyűjtő madártömegei olyan látványt jelenthetnek, ami megfelelő szervezéssel látogatók tömegeit vonzhatják. Ennek a lehetőségnek a kidolgozásáról részletesen olvashat itt >>
Védjük együtt a fecskéket!
Ha veszélyeztetett fecskefészkekről vagy -telepekről szerzünk tudomást, védett élőlények (növények és állatok), illetve ezek élőhelyeinek pusztítását tapasztaljunk vagy fennáll ennek gyanúja, kockázata stb., eljáró hatóságként a megyei kormányhivatalhoz és a területileg illetékes nemzetipark-igazgatósághoz fordulhatunk az alábbiak szerint:
- Bizonyító fotók készítése a ma már szinte mindenkinél ott lévő okostelefonnal.
- Néhány soros tájékoztató e-mail küldése a helyszín, időpont, cselekmény leírásával a megyei kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályának, ennek hiányában a hivatal központi címére.
LEGGYORSABBAN ÚGY TALÁLJUK MEG A MEGYEI ILLETÉKES FŐOSZTÁLYT, HA A GOOGLE KERESŐBEN KERESÜNK RÁ A VÁROS ÉS A FŐOSZTÁLY NEVE SZERINT. PÉLDÁUL: BUDAPEST+KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FŐOSZTÁLY.
A bejelentést másolatként érdemes a területileg illetékes nemzetipark-igazgatóság címére is eljuttatni.
A bejelentés megérkezéséről, majd a vizsgálat eredményéről a hatóság válasz e-maileket küld. - Amennyiben ilyen megerősítő visszajelzést nem kapunk vagy bármilyen okból azt gyanítjuk, hogy a bejelentésünk nem jut, nem jutott célba, továbbá ha a bejelentésünkre érkezett elutasító határozattal nem értünk egyet, csúcsszervéként a Pest Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályához fordulhatunk a fent leírt módon.
- Ha gyors, szinte azonnali intézkedés szükséges, akkor az írásos bejelentés előtt vagy azzal párhuzamosan hívjuk telefonon a területileg illetékes nemzetipark-igazgatóságot, és az őrszolgálatnak jelezve a problémát kérjük a segítségüket.
Ez a követendő eljárás bármely természetkárosítás észlelése, illetve ennek belátható veszélye, például költési időszakban végzett fa- és bokroskivágás, épületfelújítás, partifecske és gyurgyalag partfal megsemmisítés, fehérgólya-fészek leszakadása, madarak áramütése (különösen tömeges előfordulás), védett tőrösdarazsak elpusztítása stb. esetén is!
Ilyen esetekben a bejelentést azért nem tudja az MME megtenni, mert ha nem mi vagyunk a szemtanúk, akkor a hatóság munkáját sem tudjuk adatokkal, információkkal segíteni. Azaz, ha csak közvetítők lennénk, akkor ez a hivatalos vizsgálat lefolytatását, a szükséges intézkedések megtételét, az eredeti cél elérését is ellehetetlenítené. Ezért is hangsúlyozzuk annak fontosságát, hogy a hatósági bejelentést – a fentiekben részletezett módon – a problémát közvetlenül megtapasztaló szemtanú tegye meg. Köszönjük!
Amennyiben részletesebben is érdekli a lakótelepeken, a ház körül és a
kertben végezhető mindennapi gyakorlati madárvédelem, ajánljuk
figyelmébe a Madárbarátok nagykönyvét (bolt >>)
Orbán Zoltán
