PIROSKA NYUGATON, FARKAS ÉSZAKON – kerecsensolymaink útja és sorsa Európában

Érdekes évnek bizonyul 2009 a kerecsensólymok szempontjából! Idén korábban indultak el, mint az előző években, és az útvonalak is eltér az eddig megismertektől.

A legérdekesebb irányt Piros, a Nyugat-Magyarországon jelölt fiatal tojó kerecsensólyom vette. Piros július 26-án indult útnak, majd Horvátország, Szlovénia, Olaszország és Franciaország érintésével, július 31-én már Spanyolországban volt. Egy kis kószálás után Valladolid városától északra állapodott meg, ahol jelenleg is tartózkodik.
Az esemény nem kis izgalmat váltott ki a magyar és spanyol madarászok között, ugyanis a kerecsensólyom, mint keleti elterjedésű, pusztai élőhelyeket kedvelő faj, ritkán fordul elő Csehország délnyugati részétől nyugatabbra. Eddig mindössze egy adat ismert, amikor vad kerecsensólyom Nyugat-Európában került meg: Egy Pozsony mellett gyűrűzött fiatal kerecsensólymot két hónappal később Délnyugat-Franciaországban ütött el egy leszálló sportrepülőgép.
A mostani eset egyértelműen bebizonyította, hogy alkalmanként természetes módon is előfordulhatnak kerecsensólymok az Ibériai-félszigeten, és a megfigyelt egyedek nem feltétlenül szökött solymászmadarak – mint ahogy ezt eddig gondolták.
Pirosnak ugyanakkor nincs könnyű dolga. Amint azt a spanyol madarászok elmondták, a területen a sólyomra a legnagyobb veszélyt a galambászok jelentik, akik saját kedvtelésük védelmében illegálisan pusztítanak minden ragadozó madarat. Gondot okozhat a vadászok egy része is, akik a ragadozó madarakat konkurenciának tekintik, és az általuk vadászott fogolyállományt féltik a ragadozóktól, és tevőlegesen is hozzájárulnak utóbbiak számának csökkentéséhez! Emellett, tavaly a tartományi kormány (Castilla y León) intenzíven mérgezte a mezei pockokat a területen, ami számos ragadozómadár elhullását eredményezte, és a mérgezés hatása a mai napig érezhető!
A spanyol madarászok készségesen segítettek a megtelepedés helyére vonatkozó információk összegyűjtésében, és rajta tartják a szemüket Piroson, ami sok tekintetben védelmet jelent számára!

Farkas nem volt ilyen szerencsés. A Délkelet-Magyarországon jelölt idei madarat a lengyel kollégák elpusztulva találták meg Wroclaw közelében. A helyszínen talált nyomok alapján valószínűsíthető, hogy egy héja végzett vele. Talán valamilyen zsákmányért ment a harc, talán a héja magát a kerecsent nézte zsákmánynak – ezt már nem fogjuk megtudni. Az ilyen jellegű természetes mortalitás valószínűleg nem ritka, de nem túl gyakran sikerül dokumentálni!

A többi magyar kerecsensólyom Magyarországon, illetve Ukrajnában és Oroszországban készül az őszi vonulási időszakra.
Reméljük, az érdekességek tovább folytatódnak, és a jelölt madarak tovább gyarapítják a szakemberek ismereteit, a faj védelme érdekében.

A műholdas jeladóval követett kerecsensólymok útja nyomon követhető a www.kerecsensolyom.mme.hu oldalon.

Háttéranyag

A kerecsensólyom

A kerecsensólyom (Falco cherrug Gray, 1834) nagytestű sólyomfaj, legközelebbi rokona az északi sólyom (Falco rusticolus). Barna színű, ölyvnagyságú, azonban annál karcsúbb, így kisebbnek tűnő ragadozó madár.

A kerecsensólyom a nyílt térségek lakója, a Közép-Európától Mongóliáig húzódó sztyeppzóna jellegzetes ragadozómadár-faja. Tipikus élőhelyei Európában a síkvidéki erdős-sztyeppek, mezőgazdasági területek, hegylábi sík vidékek. Elsősorban a ligetes erdőkkel, fasorokkal, ürgés legelőkkel tarkított élőhelyeket kedveli. A kerecsensólyom, más sólyomfélékhez hasonlóan, nem épít fészket. Elsősorban egerészölyv, holló, varjú, esetenként parlagi sas, rétisas, ritkán fehér gólya, szürkegém és kormorán elhagyott fészkeit foglalja el. A tojó általában március közepén vagy végén rakja le 3-5 tojásból álló fészekalját. A kotlás 32 napig tart. A kis fiókákat a tojó eteti, a hím által hordott táplálékkal. Hat hét után röpképessé válnak a fiatalok és elhagyják a fészket, de további 2-3 hétig az öreg sólymok vadászni tanítják őket. Egy éves korában a tojó már ivarérett, a hímek két éves korukban állnak párba. A párok életük végéig összetartanak.
A kerecsensólyom legkedveltebb táplálékállata az ürge, ha csak teheti, ezt zsákmányolja, de a galambot is fogyaszt.
Európában a fiatal madarak egy része délre vonul ősszel, az ivarérett madarak egész évben a fészkelőterületen maradnak. A közép-európai kerecsenek vonulási útvonalai és a telelőterületei kevéssé ismertek. Eddig mindössze három magyar gyűrűs kerecsensólyom került meg Líbiából, egy Görögországból, illetve egyet Máltán lőttek le.

A kerecsensólyom világállományát 6-8ezer párra teszik, de a Kárpát-medence kivételével mindenhol csökken az állomány. Különösen fontos ezért az európai állomány 40%-át kitevő magyar-szlovák populáció megőrzése. Hazánkban a kerecsensólyom fokozottan védett faj, természetvédelmi értéke 1.000.000 forint. A faj nemzetközi szinten is a legmagasabb védettségi kategóriába tartozik.  

A faj európai állományának hatékonyabb védelme érdekében, az érintett európai országok egy akciótervet állítottak össze, amely az Európai Unió kerecsensólyomra irányuló fajvédelmi tevékenységét is meghatározza.

Bővebb információk a www.kerecsensolyom.mme.hu honlapon találhatók.

 „A kerecsensólyom (Falco cherrug) védelme a Kárpát-medencében” magyar-szlovák LIFE – Nature projekt (LIFE NAT/HU/00096)
    
    A projekt célja a kerecsensólyom magyar és szlovák populációjának megerősítése. A faj teljes európai állományát jelenleg 450 párra becsülik. Fenti két ország a teljes európai állomány mintegy 40%-ának ad otthont, ezért a Kárpát-medencei populáció megőrzése kulcsfontosságú a faj európai jövőjének szempontjából.
    
    A projekt kedvezményezettje a Bükki Nemzeti Park, de még további tizenhat partner – köztük a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület – vesz rész a program végrehajtásában Magyarországon és Szlovákiában.
    
    A populáció csökkenésének jelenleg feltételezett okai: a természetes fészkelőhelyek eltűnése, a táplálkozó területek és a táplálékforrások csökkenése vagy megszűnése, az áramütés és lelövés miatt megnőtt mortalitás, a költési siker csökkenése a természetes fészkek elhasználódása miatt, emberi zavarás és növekvő mortalitás a vonulási útvonalakon és telelőhelyeken.
    
    A projekt célja: a vonulás során az állományt ért hatások felderítése, az állományt veszélyeztető tényezők hatásának értékelése, az állomány stabilizálódásának elősegítése rövidtávon, és a projekt tevékenységeinek eredményeképpen, a kerecsensólyom-állomány növekedésének elősegítése hosszú távon. 

Tevékenységek és módszerek

A kerecsensólyom-védelmi LIFE-Nature program több elemből tevődik össze, amelyek egyenként is jelentősek a faj megőrzését tekintve.
    - Fészkelőhelyek biztosítása - A projekt a fészkelőhelyek védelmén, új fészkelőhelyek megteremtésén, és a potenciális fészkelőhelyeken, a kerecsensólymok számára kihelyezett műfészkekkel segíti elő a faj megerősödését.
    - A mezőgazdasági támogatási rendszer és az ahhoz kapcsolódó élőhely kezelések hatásának vizsgálata  - a potenciális táplálékforrásra azzal a céllal, hogy a mezőgazgasági támogatási rendszerben minél jobban érvényesüljön a faj számára előnyös gazdálkodás támogatása
    -  A legfontosabb táplálék az ürge biztosítása – A projekt során javaslat készül az ürge-barát területkezelésre az SPA területeken, valamint az agrár-környezetvédelmi programok megfelelő irányú módosítására. Emellett az ürge (Spermatophilus citellus), mint a kerecsensólyom egyik fő tápláléka, visszatelepítésre kerül Natura 2000 területeken a potenciális kerecsensólyom-élőhelyekre.
    - Elektromos vezetékek szigetelése – A mortalitást csökkentő tevékenységek közül a legfontosabb a veszélyes távvezeték-oszlopok szigetelése a fészkelőhelyek és a táplálkozóterületek közelében.
    - Fészekőrzés – A zavarás és a fészekkilövések megakadályozása érdekében sor kerül a veszélyeztetett fészkek őrzésére.
    - A vonulás során az állományt ért hatások felderítése– Az állomány változásának és a vonulás közben jelentkező mortalitás jobb megértéséhez a projekt során műholdas jeladók és nemzetközi levelezőlista segítségével térképezzük fel a vonulási utakat és a telelőterületeket.
    - A környezetvédelmi tudatosság növelése – A program során felkeressük a különböző érdekcsoportokat (gazdálkodók, vadgazdák és politikai döntéshozók helyi és országos szinten), információs táblákat állítunk fel annak érdekében, hogy támogatást szerezzünk az érdekcsoportoktól a védelmi programhoz.  
    - Monitoring – Egységes monitoring-rendszer kerül megszervezésre, amely pontos információkat szolgáltat mind a kerecsensólyom, mind az ürge állományának változásairól.
    - Erőforrások, lehetőségek fejlesztése – A védelmi tevékenységek végrehajtásához szükséges emberi és technikai erőforrások értékelése és fejlesztése szintén a projekt részét képezi.
    - Gyűrűzés - A gyűrűzés, mint a populációdinamikai és vonulás-kutatások hagyományos eleme, szintén része a programnak. A projekt során a fiatal madarakra ornitológiai és úgynevezett PIT (Passive Integrated Transponder) gyűrű kerül.
    
Várt eredmények

    A projekt eredményeképpen a kerecsensólyom életfeltételei jelentősen javulnak a Kárpát-medencében. Azt várjuk, hogy a projekt végén, 2010-ben, a kerecsensólymok száma eléri a 180 párt Magyarországon és a 35 párt Szlovákiában és 2020-ra az állomány nagysága eléri Magyarországon a 210, illetve a Szlovákiában a 40 párt.

     Köszönjük!