Ragadozómadár-védelem

Az emberek képzeletét az idők során mindig foglalkoztatták a madarak. Különösen nagy szerepet kaptak a különböző kultúrákban a tekintélyt parancsoló, nemes megjelenésű ragadozó madarak - az erő, a küzdelem képviselői.

A ragadozómadár-védelmi program az MME 1975-ben indított, kiemelt jelentőségű tevékenysége, amely elsősorban a kerecsensólyom és a parlagi sas védelmét célozza meg, de az egyesület munkaterveinek, védelmi programjainak megfelelően a Ragadozómadár-védelmi Szakosztály kiemelkedő figyelmet fordít az uhu, kék vércse, a rétisas és a fekete gólya, hamvas rétihéja védelmére is. A szakosztály a munkatervében az alábbi feladatokat fogalmazta meg:

I. Fajok védelmével kapcsolatos feladatok

  1. A világszerte veszélyeztetett parlagi sas állományának növelése
  2. Az Európában veszélyeztetett rétisas állomány növelése
  3. Az Európában veszélyeztetett kerecsensólyom állományának növelése
  4. Az Európában veszélyeztetett kék vércse állomány megőrzése
  5. Az Európában/Világviszonylatban veszélyeztetett békászó sas magyarországi állományának védelme
  6. A Magyarországon veszélyeztetett uhu állományának megőrzése
  7. A Magyarországon veszélyeztetett gyöngybagoly állomány védelme
  8. Fekete gólya állomány felmérése, védelme


II. Területi munka

  1. Mintaterületeken folyamatos állományfelmérés

III. Speciális feladatok

  1. Középfeszültségű tartóoszlopok szigetelése
  2. Új szabvány bevezettetése
  3. Részvétel a legfontosabb madárélőhelyek programban
  4. Részvétel MME Monitoring tevékenységében
  5. Kékes rétihéja éjszakázó helyek védelme
  6. Kis héja hazai fészkelési viszonyainak feltárása
  7. Ragadozó madarak védettségének népszerűsítése
  8. Kutatási-etikai szabályzat kidolgozása
  9. Legfontosabb élőhelyek integrálása a Környezetileg Érzékeny Területek rendszerébe

Középfeszültségű oszlopok szigetelése

Napjainkban a madárvilág számára az élőhely beszűküléssel párhuzamosan legjelentősebb veszélyforrás a 20 kV-os középfeszültségű szabad légvezetékes tartóoszlop jelenti. Ha a madár az oszlop úgynevezett kereszttartó vasára rászáll -melyre a porcelánszigetelők vannak rögzítve-, és közben szárnyával hozzáér a vezetékhez, rövidzárlat következtében áramütéstől elpusztul. Hazánk területén közel egymillió hasonló oszlop üzemel, közülük 100,000 fontos madár élőhelyeken található és ezek az igazán veszélyesek. Kidolgoztunk egy speciális szigetelőpapucsot, ami a kereszttartó vasat felülről szigeteli, így ha rászáll a madár nem éri áramütés. Az Elektromos Művek Rt. szakemberei szakvéleményük alapján elsősorban karbantartás esetén helyezik ki a szigetelőket, így jelentős költséget takarítunk meg. Programunknak két fő iránya van, egyrészt a széleskörű kutatómunkánk során felderített legveszélyesebb oszlopok szigetelése, másrészt egy olyan szabvány módosítás kezdeményezése, ami biztosítaná a környezetbarát megoldást.

A program támogatója a Környezetvédelmi Alap Célelőirányzat (KAC).

Köszönjük a kerecsensólyom védelméhez nyújtott segítséget!

A szakosztály 2004. évi jelentése

Parlagi sas fejvédelmi terv
Rétisas fajvédelmi terv
Fekete gólya fajvédelmi terv
Kerecsensólyom fajvédelmi terv
Uhu fajvédelmi terv
Kék vércse fajvédelmi terv
Gyöngybagoly fajvédelmi terv

 

     

    

 

 

     Köszönjük!