2022-01-27 22:54
Telente a madáretetők és városi parkok gyakori látogatói a rigók. Vannak közöttük téli vendégek, és olyanok is, amelyek nálunk fészkelnek, és áttelelnek. Lássuk, mely fajok ezek!
A legismertebb közülük talán a fekete rigó (Turdus merula), amely nevével ellentétben nem mindig fekete - a fiatalok és a tojók inkább érdemelnék ki a barna rigó nevet. Érdekesség, hogy a fekete rigóink alapvetően költöző madarak, de a városokban - ahol télen is enyhébb az időjárás és több az élelem - gyakran áttelelnek.
Fenyőrigó (Fotó: Orbán Zoltán)
A fenyőrigó (Turdus pilaris), bár ritkán hazánkban is költ, legkönnyebben mégis télen figyelhető meg. Ilyenkor a telelni érkező szürkésbarna fenyőrigók előszeretettel lakmároznak ugyanis nagy csapatokban a fehér és sárga fagyöngyön (Viscum album és Loranthus europaeus), vagy a parkfaként gyakran ültetett nyugati ostorfán (Celtis occidentalis).
Szőlőrigó és énekes rigó (Fotó: Habarics Béla és Orbán Zoltán)
Az egyetlen igazi téli vendég rigóink között a szőlőrigó (Turdus iliacus), tőlünk északra fészkel, hozzánk október és április között érkezik. Nagyon hasonlít egy másik rigóra, ami viszont ritka nálunk télen. Ez a faj az énekes rigó (Turdus philomelos), március és október között gyakran látható - és hallható - fészkelő madarunk. Éneke a fekete rigóéra hasonlít, ám strófáit előszeretettel ismételgeti. A városiasodott fekete rigóhoz képest jobban kötődik az erdei élőhelyhez, egyik régi magyar elnevezése így "erdőrigó" volt.
Énekes rigó hangja
A léprigó (Turdus viscivorus), legnagyobb rigófajunk, Magyarországon csak szórványosan költ, télen azonban - a fenyőrigóhoz hasonlóan - gyakran találkozhatunk vele. Latin nevének második, fajra jellemző tagja is arra utal, hogy előszeretettel fogyasztja a fagyöngy ragacsos termését. Ebből régen madárfogásra használatos "lépet" készítettek, innen ered a léprigó elnevezés.
Léprigó (Fotó: Máté Bence)
Írta: Dr. Benedek Veronika
