Gyorshajtáson kaptunk egy cserregő nádiposzátát!

Ez a 312 km/nap átlagos napi elmozdulás messze felülírta az eddigi rekorder, ehhez képest "lomha" példányt (196 km/nap). Az új hazai rekord felállítójának zsírja egy nap alatt 6-ról 3-ra változott. Remek fogyókúra!

Az Írországtól - Ázsiáig, tehát hatalmas elterjedési területen fészkelő cserregő nádiposzáta - a legtöbb nádiposzátánkhoz hasonlóan - hosszú távú vonuló, azaz a telet Afrika Szaharától délre található területein tölti, ami nem kis teljesítmény ettől az átlag 10 g körüli testtömegű madárcsoporttól. A faj éjszaka, egy-egy "ugrás" alkalmával csak rövid távolságokat, néhány száz kilométert megtéve vonul, ezért nem is halmoz fel jelentős zsírtartalékokat, és ez a tulajdonsága nem is teszi alkalmassá a nagy kiterjedésű Szahara "toronyiránti" átszelésére. Ezért a cserregő nádiposzáták a Földközi-tengert elsősorban keleti vagy nyugati irányban megkerülve, majd Afrikában a Szahara partvidéki peremvidékén vonulnak, ami homlokegyenest eltérő viselkedés a rokon foltos nádiposzátáétól, mely nagy távolságokat megtéve képes széles frontvonalon átkelni az észak-afrikai sivatagon és ezért vonulás előtti zsírfelhalmozáskor akár meg is duplázza a testtömegét (ami még ekkor is csak 20 g körül alakul). A Magyarországon fészkelő cserregő nádiposzáták között a keleti és nyugati vonulási útvonalat követők (ez genetikailag rögzült) egyaránt előfordulnak, ami arra utal, hogy a faj a legutóbbi jégkorszakot követően a Földközi-tengert két irányból megkerülve népesítette be a Kárpát-medencét.

Az ilyen és ehhez hasonló információk megszerzése érdekében madárgyűrűzéskor nem csak a gyűrű kerül fel a madárra, de példányonként még egy percet sem igénylő időkeretben, a faj-, kor- és ivarhatározás mellett számos biometriai adatot (szárny és egyes szárnytollak hossza, vedlés állapota, zsírfelhalmozás és kondícióbecslés) is rögzítünk a naplóba. Ezek birtokában a madarak életének, viselkedésének olyan rejtett, közvetlenül nehezen mérhető tulajdonságait, jelenségeit ismerhetjük meg, mint: az életkor, a pár- és területhűség, az élettartam, a vonulási sebesség és ennek energiaigénye stb.

Cserregő nádiposzáta a hálóban.

A szárny 3. evezőjének mérése barkóscinegén.

A madarak zsír- és mellizom kondíciójának becsléséhez a gyűrűző szétfújja a tollat a madár testalján és ...

... ezeknek a becslési ábráknak az ismeretében egy pillanat alatt kódolja a két jellemzőt.

A madár kondíciójáról (ami jól jellemzi pl. a vonulási felkészültség mértékét is) egy harmadik, a másik kettővel összefüggésben lévő (korreláló) adat, a madár súlya is árulkodik. Az ilyen kistestű fajoknál (barkóscinege) a régi filmes doboz a legjobban bevált mérési segédeszköz.

A gyűrűzés minden információja madaranként bekerül az MME madárgyűrűzési naplójába, melynek adatait a gyűrűzők minden év végén összesítik, majd megküldik a Madárgyűrűzési Központnak, hogy a feldolgozást, digitalizálást követően ezek bekerülhessenek az európai EURING
adatbázisba. A cikk elején bemutatott magyar sebességrekorder cserregő nádiposzátáról is ennek a nemzetközi adatcsere-hálózatnak köszönhetően kaptunk tájékoztatást.

Adatrögzítés a madárgyűrűző naplóba.

Az MME Madárgyűrűzési Központjának részlete az archivált papír alapú éves jelentéseket tartalmazó mappákkal.

Kapcsolódó oldalak

• Bemutató madárgyűrűzést tartottunk a fővárosi Óbudai-szigeten >>
• Sikeres volt a szombati madárgyűrűző és madármegfigyelő túra az Óbudai-szigeten >>
• Több mint 150-en voltunk a fővárosi évzáró bemutató madárgyűrűzésen a Farkas-erdőben >> 
  
• Táborok >> 
  

Orbán Zoltán - Karcza Zsolt

A felső kis képen gyűrűzött cserregő nádiposzáta
látható (Fotó: Bánhidi Péter)