400.000 fecske, 1 berki poszáta, jégmadár és egyebek a Sumonyi Madárvonulás-kutató Állomáson

Az idei ősz reményteli számokkal örvendezteti meg a madarászokat, a tavalyi évhez képest a madárfajok többségénél jelentősen nagyobb a fiatal egyedek száma és aránya. Ez azért fontos, mert az élőhelyek átalakítása, a klímaváltozás, a vadászat és az illegális befogás okozta óriási vonulási veszteségek ellensúlyozásának egyik legfontosabb eleme a magas költési siker, az önállóvá váló fiókák minél magasabb száma.

Esti fecskefogás az MME Sumonyi Madárvonulás-kutató Állomásán (Fotó: Orbán Zoltán).

 

Az elmúlt évtized legnagyobb hazai létszámcsökkenést elszenvedő vesztesei között vannak a 2010-es év madarai, a fecskék, az átlagosan majdnem 50%-os fogyatkozást követően különösen elkeserítő volt az elmúlt nyár "fiókagyilkos" időjárása. Ezért is reménykeltőek a Sumonyi Madárvonulás-kutató Állomásról szeptember elejétől beérkező hírek az elképesztő nagyságrendű, esténként akár 400.000-re becsült létszámú éjszakázó fecskecsapatokról, melyekből idén eddig több mint 13.000 példányt sikerült befogniuk és meggyűrűzniük.

Az éjszakázó fecskék számának hasonló nagyságrendjéről számolt be a Fenékpusztai Madárgyűrűző és Madármentő Állomás munkatársa is, elmondása szerint náluk is előfordultak 200.000 példányra becsült esti behúzások. Ezek a számok azért is örvendetesek, mert a gyűrűzési adatokból tudjuk, hogy a vonulás második felében Magyarországon tartózkodó madarak már nem a hazai, hanem az északabbi országok állományaiból származnak, ami azt mutatja, hogy a (füsti) fecskék fészkelőterületének jelentős részén jó évadot zártak a madarak.

Éjszakázó seregélyek behúzása a nádas éjszakázóhelyre az MME Sumonyi Madárvonulás-kutató Állomásán (Fotó: Orbán Zoltán).
Az esti seregély- és fecskebehúzás a naplementével indul (seregélyek) és a
madarak számától, valamint az éjszakázóhelyül szolgáló növényzet ...
Éjszakázó fecskék behúzása a nádas éjszakázóhelyre az MME Sumonyi Madárvonulás-kutató Állomásán (Fotó: Orbán Zoltán).
... kiterjedtségétől függően (Fotók: Orbán Zoltán) ...
... néhány tíz perc alatt le is zajlik (Videó: Orbán Zoltán).
 

Az éjszakázni érkező fecskék a seregélyekkel ellentétben nem tömöttebb alakzatban, hanem magasan, a gyorsan gyérülő fényben sokszor alig láthatóan, inkább hallhatóan (ez a videó felvételeken is érződik), laza "felhőben" érkeznek a nádas fölé. Innen zuhannak a növényzet fölé, ahol cikázva keresik a helyüket. A lemenő nap fényétől világos horizont előtt ilyenkor lehet őket leginkább megfigyelni, különösen akkor, amikor a ragadozóktól vagy az újabb érkezőktől megriadó madarak kisebb-nagyobb bandái ismét a levegőbe emelkednek.
Esti fecskefogás az MME Sumonyi Madárvonulás-kutató Állomásán (Fotó: Orbán Zoltán).
A vonuláskutatók hálóit rejtő növényzetbe húzó madarak ...
Esti fecskefogás az MME Sumonyi Madárvonulás-kutató Állomásán (Fotó: Orbán Zoltán).
... "helyezkedés" közben nagy számban ...
Esti fecskefogás az MME Sumonyi Madárvonulás-kutató Állomásán (Fotó: Orbán Zoltán).
... repülnek a hálókba, ami rendkívül fontos körülmény ...
Esti fecskefogás az MME Sumonyi Madárvonulás-kutató Állomásán (Fotó: Orbán Zoltán).
... az így tömegesen fogható fajok (füsti fecske) vonulási és telelési viselkedésének
vizsgálatában. A molnárfecskék telelőterületeiről éppen azért nincsenek
kielégítő információink, mert ez a faj a költési időszakon kívül nem
száll le a parti növényzetbe (a kutatók feltételezése szerint a
sarlósfecskékhez hasonlóan a levegőben alszanak), ezért
elegendő visszafogási adattal sem rendelkezünk róluk.
Esti fecskeszedés az MME Sumonyi Madárvonulás-kutató Állomásán (Fotó: Orbán Zoltán).
A hálóba került madarakat közvetlenül sötétedés után
a "lámpás ellenőrzéskor" szedik ki a madarászok, ...
Esti fecskeszedés eredménye az MME Sumonyi Madárvonulás-kutató Állomásán (Fotó: Orbán Zoltán).
... majd jól szellőző vászonzsákokban szállítják ...
Esti fecskegyűrűzés az MME Sumonyi Madárvonulás-kutató Állomásán (Fotó: Orbán Zoltán).
... a gyűrűzőhelyre.
Esti fecskegyűrűzés az MME Sumonyi Madárvonulás-kutató Állomásán (Fotó: Orbán Zoltán).
A nappali madarakat az esti gyűrűzést követően nem engedjük el, mert sötétben
nem tudnának biztonságos helyre húzódni, ezért az éjszakát a madárzacskókban
töltik. Nagyszámú fecske befogása esetén ez a módszer már nem mindig járható,
amire éjszakáztató papírdobozokkal készülnek a táborok, ...
Esti fecskegyűrűzés az MME Sumonyi Madárvonulás-kutató Állomásán (Fotó: Orbán Zoltán).
... melyekben nádszálakon üldögélve alhatnak a madarak.
Hajnali fecskeelengedés az MME Sumonyi Madárvonulás-kutató Állomásán (Fotó: Orbán Zoltán).
Hajnalban aztán ...
Hajnali fecskeelengedés az MME Sumonyi Madárvonulás-kutató Állomásán (Fotó: Orbán Zoltán).
... egy csapatban engedjük el őket.
A fecskék a napfelkeltével húznak ki a nádas éjszakázóhelyről az MME Sumonyi Madárvonulás-kutató Állomásán (Fotó: Orbán Zoltán).
Ugyanekkor a nádasban éjszakázó madarak is felkerekednek,
ami ismét lehetőséget kínál a fecskefogásra.
Reggeli fecskefogás az MME Sumonyi Madárvonulás-kutató Állomásán (Fotó: Orbán Zoltán).
Az esti és kora reggeli időszakot kivéve ennek a magasban vadászó
madárcsoportnak a képviselői szinte soha nem kerülnek kézre.
Reggeli fecskefogás az MME Sumonyi Madárvonulás-kutató Állomásán (Fotó: Orbán Zoltán).
A fecskék általában békésen nézelődnek a hálóban, ezért
nagyon könnyen és gyorsan ki lehet szedni őket.
Reggeli fecskegyűrűzés az MME Sumonyi Madárvonulás-kutató Állomásán (Fotó: Orbán Zoltán).
Az óránkénti ellenőrzések madarai a gyors gyűrűzést követően
már repülhetnek is tovább.
Gyűrűzött füsti fecske az MME Sumonyi Madárvonulás-kutató Állomásán (Fotó: Orbán Zoltán).
Az idei vonulásban rendkívül magas a fiatal füsti fecskék aránya, húsz madárból
csak egy-kettő öreg madár, ami eredményes költési időszakra, magas
fiókaszámra utal (Fotók: Orbán Zoltán).
Fecskegyűrűzés Sumonyban (Videó: Orbán Zoltán).


Ez a felvétel nemcsak az esti és reggeli fecskegyűrűzésbe enged bepillantást, de képet kapunk arról is, hogy milyen az esti behúzás testközelből, a nádas belsejéből. A videó 1 perc 22. másodpercénél egy ragadozó suhan át  a képen (valószínűleg egy tojó karvaly vagy egy hím héja). Ez a madár a magasban repkedő fecskék számára szinte láthatatlanul, sötét felső oldalával a mind árnyékosabbá váló növényzetbe olvadva próbál becserkészni egy-egy óvatlan zsákmányt. Bár ez a felvételeken nem látszik, megjelenése nem egyszeri alkalom volt, folyamatosan járőrözve többször is feltűnt a háló nyiladékában.
 

Hálóállás az MME Sumonyi Madárvonulás-kutató Állomásán (Fotó: Orbán Zoltán). Hálóállás az MME Sumonyi Madárvonulás-kutató Állomásán (Fotó: Orbán Zoltán).
Hálóállás az MME Sumonyi Madárvonulás-kutató Állomásán (Fotó: Orbán Zoltán). Hálóállás az MME Sumonyi Madárvonulás-kutató Állomásán (Fotó: Orbán Zoltán).
A gyűrűzés egész napos munka, a hálóállások óránkénti ellenőrzésébe ...
Hálóellenőrzésben segédkező érdeklődők az MME Sumonyi Madárvonulás-kutató Állomásán (Fotó: Orbán Zoltán).
... a gyűrűzőhelyekre, így a Sumonyba ide látogató érdeklődők is
be tudnak kapcsolódni, ...
Hálóellenőrzésben segédkező érdeklődők az MME Sumonyi Madárvonulás-kutató Állomásán (Fotó: Orbán Zoltán).
... nagy segítséget nyújtva a madárzacskók cipelésében.
Cserregő nádiposzáta a hálóban az MME Sumonyi Madárvonulás-kutató Állomásán (Fotó: Orbán Zoltán).
Eközben sok érdekes madárral találkozhatnak: a cserregő nádiposzáta ...
Barátposzáta a hálóban az MME Sumonyi Madárvonulás-kutató Állomásán (Fotó: Orbán Zoltán).
... és a barátposzáta az egyik leggyakrabban kézre kerülő faj szeptemberben.
Gyűrűzött jégmadár az MME Sumonyi Madárvonulás-kutató Állomásán (Fotó: Orbán Zoltán).
Az igazán szerencsések részesei lehetnek világ egyik legszínpompásabb
madarának, a jégmadárnak a befogásának és gyűrűzésének is
(Fotók: Orbán Zoltán).
Jégmadár riasztóviselkedése (Videó: Orbán Zoltán).


Kézbe véve ez a faj a nyaktekercshez hasonló fejforgató riasztó viselkedést mutat. Ennek oka pontosan nem ismert, de elképzelhető, hogy a "hivatásos" nyakforgatóhoz hasonlóan a fészeküregben kotló madár és a tollas fiókák a csőr és a bajuszfoltok mutogatásával (a nyaktekercs kígyóként sziszeg, miközben ide-oda tekergő fekete tarkócsíkja a veszélyes hüllőt idézi a meghökkent ragadozónak) próbálják félelmetesnek mutatni magukat.

Berki poszáta (Videó: Orbán Zoltán).


Most hétvégén egy igazi kuriózum is kézre került. A mediterráneumból terjeszkedő berki poszáta évi egy-két párban már költ is Magyarországon, de kézre kerülése máig rendkívüli eseménynek számít. Egyik különlegességük (és egyben határozó bélyegük), hogy 12 faroktoll helyett csak tízzel rendelkeznek.
 

Idén két-három héttel későbbre tolódott a fecskevonulás (valószínűleg a hosszúra nyúló nyári időjárás miatt), de mostanra lecsengőben van Sumonyban is. Azonban a hétvégi Európai Madármegfigyelő Napokon még jó eséllyel találkozhatunk az utóvédekkel, ha kilátogatunk valamelyik rendezvény helyszínre, melyek közül sok gyűrűző állomáson lesz vagy programjában bemutató gyűrűzés is szerepel.

 

Orbán Zoltán

 

Kapcsolódó hírek

A kakukk éneklő egyedeinek megfigyelési valószínűsége az év folyamán (forrás: MME Monitoring Központ)

A népi mondás szerint Péter-Pálkor, azaz június 29-én elhallgat a kakukk. Februárban írtunk arról, hogy a másik népi mondás szerint megszólal-e Zsuzsanna napján a pacsirta. Most megnéztük a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Monitoring Központjának adatait a kakukkolásról is.

Az MME Ritkaságvadász Szakosztálya 2023. április 29-én ismét megszervezte a Skywatching Day-t. A rendezvény ismét az égrenézésről szólt: a madarászok egy-egy, jó panorámájú ponton figyelték az eget, várva és regisztrálva az átrepülő madarakat.

Tájékoztatunk titeket, hogy június 21-én rajtunk kívül álló technikai ok miatt zárva tart az MME központi irodája és az MME Bolt. Megértéseteket köszönjük!