2004-02-16 00:00
A madárgyűrűzés évtizedes hagyományokkal rendelkezik hazánkban, azonban még mindig nagyon kevesen tudják, hogy a madártanban, a természetvédelemben milyen szerepet tölt be. Karcza Zsolttal, az MME Gyűrűző Központjának vezetőjével beszélgettünk az általa szervezett és irányított tevékenységről.
- Miért van szükség a gyűrűzésre?
- A madárgyűrűzés egy kutatási módszer, ami a madarak egyedi jelölésén alapul. A megjelölt madarak megkerüléseiből adatokat kaphatunk többek között a madárfaj vonulási útvonalairól, a táplálozóterületeiről, pihenőterületeiről, a költőterületéről, az egyes egyedek, illetve madárpopulációk életmenetéről, az egyes madárfajok állományainak változásáról. Mindezek nagyon fontos háttérinformációk a természetvédelem számára, és természetesen segít minket abban, hogy közelebb jussunk az egyik leglátványosabb természeti jelenség, a madárvonulás megismerésében. - Hogyan zajlik egyáltalán a madárgyűrűzés?
- A jelölőgyűrű a madarakra fiókakorban vagy már kifejlett korban kerül. Ez utóbbi esetben különböző módszerekkel be kell fogni a madarakat. A kisebb termetű madarakat általában függönyhálókkal, a nagyobb termetűeket életmódjuktól függően különböző típusú csapdákkal fogjuk meg. Mindezeknek megvannak természetesen a szigorú feltételei és szabályai. A befogás után kerül sor a jelölésre, a kor és az ivar megállapítására, ha ez lehetséges, illetve a különböző biometriai adatok felvételére, amelyek további nagyon hasznos információkat szolgáltatnak a kutatóknak. A legtöbb projekt keretén belül regisztrálják a megfogás körülményeit is, pl. hálóhely, időjárási körülmények stb. Sok féle méretű és anyagú jelölőgyűrűt használunk a különböző madárfajokra. A legelterjedtebb a fémből készült lábgyűrű, amit Hollandiában 1889, Magyarországon 1908 óta alkalmaznak. Néhány nagyobb testű, hosszabb lábú madárfajra, amelyeknél az életmódjuk lehetővé teszi a távcsöves, teleszkópos leolvasást, nagyobb méretű, színes, műanyag, jól olvasható kóddal ellátottgyűrű kerül. Ez a módszer igen hatékony, nagyon sok megkerülési adatot szolgáltat a madár többszöri befogása nélkül. Ma Magyarországon több ilyen program fut (bütykös hattyú, szerecsensirály, dankasirály, kanalas gém), de Európa-szerte használják ezt a jelölési módszert több madárfaj esetén, így érdemes odafigyelni olykor a madarak lábára is. Nagyon sok megkerülés éppen azért jut a tudomásunkra, mert a madarat sérülten, vagy éppen elpusztulva találták valahol. Ilyenkor a megkerülés körülményeit is regisztráljuk, amelyek feldolgozásából információt kaphatunk az egyes veszélyeztető tényezők gyakoriságáról. - Mi a szerepe a hazai madárgyűrűzésben az MME-nek és a madárgyűrűzési
központnak?
- Magyarországon 1908 óta folyik madárgyűrűzés, a koordinációt eleinte a Magyar Ornitholgiai Központ, majd az ebből szerveződött Madártani Intézet látta el. Az MME keretén belül már a megalakulás óta működik a Gyűrűző Szakosztály, amelynek tagjai megszervezték az Actio Hungarica madárvonulás kutató táborokat. Ezekben állandó ráfordítású mintavételi helyeket és standard mérési módszereket használnak, amelyek lehetővé teszik az adatfeldolgozás során a különböző statisztikai módszerek alkalmazását. A Madárgyűrűzési Központnak 1976 óta ad otthont az MME. Itt folyik a beérkező adatok rendszerezése, digitalizálása, a megkerülések kiegészítése, a riportok elkészítése, az adatok archiválása. A Madárgyűrűzési Központ tartja a kapcsolatot a külföldi központokkal, továbbá szervezi a jelölőgyűrűk gyártását, vásárlását, segíti a gyűrűzőket és a kutatókat pl. a fogóeszköz és egyéb eszköz beszerzésében. A központok az 1963-ban alakult EURING (The European Union for Bird Ringing) irányelvei szerint működnek. A közös kódrendszer (Euring kódjegyzék) megkönnyíti az információcserét a madárgyűrűzési központok között. - Mennyien foglalkoznak gyűrűzéssel Magyarországon?
- A madárgyűrűzés egy olyan kutatási terület, ahol nem csak szakirányú végzettséggel rendelkező kutatók is segítik a munkát. A legtöbb gyűrűző önkéntes, és szabadidejében végzi ezt a tevékenységet. 2003 végén 250 madárgyűrűzőt regisztrált a Központ. Gyűrűzőink 2/3-a minden évben jelöl madarakat. Magyarországon az utóbbi tíz évben átlagosan évi 110 ezer madarat jelöltek, kimagasló év volt a 2001-es, amikor is 166 ezer madárra került gyűrű. A legtöbb madarat a különböző táborok és projektek keretén belül jelölik, például 2001-ben az összes madár 71%-a valamilyen program során lett meggyűrűzve! - Hogyan lehet valakiből gyűrűző?
- A tudományos célú madárgyűrűzés vizsgához és engedélyhez kötött. A 8/1998 (I. 23.) Korm. Rendelet szabályozza a tevékenységet. Aki gyűrűzni szeretne, madárgyűrűző vizsgát kell tennie, ami madárfaj-ismeretből, természetvédelmi jogi ismeretekből, gyakorlati ismeretekből és balesetvédelemből áll.