Augusztus a Madárbarát kertben II. - Fiókák az önállósodás rögös útján

Nyárvégi cikksorozatunk második részében a madárfiókák önállósodásának nehéz, felfedezésekkel és kudarcokkal teli folyamatába pillantunk be.

Fiatal balkáni fakopáncs mesterséges "D" odúnál (Fotó: Orbán Zoltán).

 

A madárfiókáknak is járnak iskolába!

Különösen az olyan legmagasabban szervezett biológiai organizmusok esetében, mint amilyenek a madarak is, az öröklött genetikai program önmagában nem elegendő az egyed tartós túléléséhez. Éppen ezért a madárfiókáknak – a nem elhanyagolható fontosságú szerencsefaktor mellett – a fészekelhagyást követően szükségük van némi gyorstalpaló tanulási időszakra, amit az utónevelést végző szülőktől kapnak meg. Ez az utógondozási időszak a kis és közepes méretű fajok esetében (kb. veréb és galamb termetű fajok) egy-két hétig, a nagyobbaknál (például a sasoknál) akár egy hónapnál is hosszabb ideig tarthat.

Miután a fiókák elhagyják a fészket, a szülők feladata nemhogy csökken, inkább nő. A felnőtt madaraknak bonyolult problémákat kell ilyenkor megoldaniuk:

  • a kezdetben még nem vagy alig röpképes utódokat hívóhangokat hallatva, élelemmel csalogatva el kell rejteniük a környező növényzetben;
  • folyamatosan élelmet kell keresniük, hogy folytathassák a mindig éhes fiatalok etetését;
  • a kezdeti napok, hetek után a megerősödő, mind mozgékonyabbá és kíváncsibbá váló fiókákat magukkal kell csalogatniuk a táplálékkereső útjaikra, ragadozóknál a vadászatra, hogy:

Örvösgalamb-fiókák egyik szülőjüket követve figyelik és utánozzák, amint az növényeket csipegetve táplálékot keres (Fotó: Orbán Zoltán).
Örvösgalamb-fiókák egyik szülőjüket követve figyelik és utánozzák, amint az
növényeket csipegetve táplálékot keres. A három napja készült képeken
jól megfigyelhető, hogy a fiatal örvös galambokról még hiányzik a
fehér nyakfolt és a szemük színe is más– 9 fotó, katt a képre
(Fotók: Orbán Zoltán).

Örvösgalamb-fiókák egyik szülőjüket követve figyelik és utánozzák, amint az növényeket csipegetve táplálékot keres (Fotó: Orbán Zoltán).

Örvösgalamb-fiókák egyik szülőjüket követve figyelik és utánozzák, amint az növényeket csipegetve táplálékot keres (Fotó: Orbán Zoltán).

Örvösgalamb-fiókák egyik szülőjüket követve figyelik és utánozzák, amint az növényeket csipegetve táplálékot keres (Fotó: Orbán Zoltán).

Örvösgalamb-fiókák egyik szülőjüket követve figyelik és utánozzák, amint az növényeket csipegetve táplálékot keres (Fotó: Orbán Zoltán).

Örvösgalamb-fiókák egyik szülőjüket követve figyelik és utánozzák, amint az növényeket csipegetve táplálékot keres (Fotó: Orbán Zoltán).

Eközben le-lemaradoznak és gyakorolják a látottakat (Fotó: Orbán Zoltán).

Eközben le-lemaradoznak és gyakorolják a látottakat (Fotó: Orbán Zoltán).

Eközben le-lemaradoznak és gyakorolják a látottakat (Fotó: Orbán Zoltán).

  • ezt úgy érik el, hogy az eleséget egyre kevésbé adják oda csak úgy a fiókáknak, azért nekik a szülőket követve repülniük, küzdeniük kell;
  • az elválasztás felé haladva a szülők napközben egyre ritkábban, végül már egyáltalán nem etetik a csemetéket – azok kénytelenek a felnőtteket utánozva eleséget csipegetni vagy vadászgatni;
  • ekkor a fiókák már csak este vagy rossz idő esetén kapnak enni;


Ez a felvétel a fentiekben látott örvösgalamb-fiókák esti etetéséről készült
(Videók: Orbán Zoltán).

  • végül a felnőttek beszüntetik a "mamahotel" intézményét, egyáltalán nem adnak enni a követelőző ifjaknak, akik az éhségtől hajtva elhagyják a családot és elkezdik teljesen önálló életüket.

 

A család szétválását követően a fiatal madarak túlélésének legfontosabb eszköze még mindig a kíváncsiság. A környezetükkel ismerkedő ifjak továbbra is mindent szemrevételeznek, gyakran együtt bandáznak testvéreikkel és más fajokkal, hogy – egymástól is tanulva – minél több tapasztalatra tegyenek szert.

A madárbarátok ilyenkor sok érdekességet láthatnak, hiszen a fiatal madaraknak minden új, ezért ott is feltűnhetnek, olyan viselkedéseket is mutathatnak, melyek a felnőtteknél nem vagy csak elvétve figyelhetőek meg.


A harkályok alapvetően nem költenek mesterséges odúkban (amikkel éppen az ő
odúikat utánozzuk), ezért fakopáncsokat ritkán látni ezeknél. Ez a fiatal
balkáni fakopáncs (korát a piros sapka jelzi) azonban valószínűleg
először lát deszkaodút, ezért kívül-belül alaposan
szemrevételezi (Videó: Orbán Zoltán).

 

Évente akár többször is

A kis és közepes testű madárfajok esetében a szülők dolgát jelentősen bonyolítja, hogy egy-egy költési időszak alatt gyakran kettő, egyes esetekben akár három (a balkáni gerlék esetében pedig évi 4-5) fészekaljat is felnevelnek. Esetükben a nehézséget az okozza, hogy a fiókák utógondozását ugyan úgy el kell végezni, melynek vége felé a tojó gyakran már az új fészket építi vagy a következő tojásokat rakja.

Az alábbi három felvétel egy másik faj, a közkedvelt fekete rigó fióka utógondozási időszakába és a fiatalok önállósodásába ad betekintést, ami ugyan úgy zajlik, mint az előző fejezetben bemutatott örvösgalamb-családnál. A felvételek a korábbi évek júniusában készültek, ami ennek a fajnak a települési állományainál gyakran már a második költésnek számít.


Ezen a június végi felvételen az látható, amint az egyik feketerigó-szülő (a hím)
reggel megmutatja az önállóvá válás határára jutott nagy fiókáknak, hogy a
meggy ehető, majd egész napra magukra hagyja őket, hogy önállóan
gyakorolják a látottakat (Videó: Orbán Zoltán).


Este azonban még ezek a fiókák is megkapják a biztonsági etetést, hogy a
kondíciójuk akkor se romoljon, ha napközben kevés élelmet tudtak
maguknakl gyűjteni (Videó: Orbán Zoltán).


Ennél az itatónál készült felvételen pedig feketerigó-fiókák játszanak. Eközben azokat
a viselkedési és mozgási elemeket is gyakorolják (nem beszélve az izmok
erősítéséről), melyekre például a következő tavasszal, a párválasztás
és rivalizálás közben lesz szükségük (Videó: Orbán Zoltán).

 

Augusztus előnye

Az augusztus azért különösen érdekes időszaka az évnek, mert nyár végére az énekesmadarak több egymást követő fészeklajának eltérő korosztályú fiataljainak tanulási, önállósodási folyamatának lehetünk szemtanúi, ha egy kicsit odafigyelünk az ágak között és a gyepen, vagy éppen az itatón zajló eseményekre.

A fiatalok fészekelhagyást követő életszakaszának összetett tanulási folyamatai egyben azt is igazolják, hogy miért kell különös gondossággal eljárni a fiókamentés kapcsán, miért nem szabad feleslegesen beavatkoznunk a madarak életébe.

A cikksorozat első része itt olvasható >>


Folytatása következik ...
 

Orbán Zoltán - Madárbarátok könyve (Cser Kiadó, 2013) külső borító.
Amennyiben részletesebben is érdekli a lakótelepeken, a ház körül és a
kertben végezhető mindennapi gyakorlati madárvédelem, ajánljuk
figyelmébe a Madárbarátok könyvét (bolt >>).

 

Önt is várja a Madárbarát kert program!

A Madárbarát kert program a különböző lakó- és munkahelyi környezethez alkalmazkodó madárvédelmi módszertani gyűjtemény. A Madárbarát kert a családi házak, háztáji kiskertek, parkok és arborétumok; a Madárbarát óvoda és a Madárbarát iskola az oktatási intézmények; a Madárbarát panel a panelházak lakóinak, a Madárbarát munkahely az irodában dolgozók és munkáltatók alprograma.

A programban való részvételhez nincs szükség különösebb madártani ismeretre, jártasságra, a regisztrációt követően megküldött Madárbarát Kert Kalendárium és a honlap minden szükséges információt tartalmaz. A különböző madárvédelmi eszközök és téli madáreleség pedig a kertészeti és barkácsüzletek mellett az MME boltjában is beszerezhető.

Elegendő már egy-két madárodú, egy itatónak használt virágalátét, télen pedig egy kis etető a kertbe, az óvoda- és iskolaudvarba, ablakba, és máris élvezhetjük tollas barátaink közelségét. Ha pedig már ott vannak, a pedagógusokat és a szülőket a nevelésben, a gyerekeket és felnőtteket a kikapcsolódásban, a gazdálkodókat és a kiskert tulajdonosokat a kártevők távol tartásában segítik a madarak.

Az elismerő tábla megszerzésének feltétele, hogy a program résztvevője a regisztrációt követően legalább egy mesterséges madárodú kihelyezésével, itató folyamatos működtetésével és téli madáretetéssel végzett egy évnyi madárbarát kertészkedést követően a regisztrációs csomagban kapott jelentőlap beküldésével tájékoztassa az MME központi irodáját az általa végzett madárvédelmi munkáról. Az információk értékelését és elfogadását követően postai úton megküldjük a ház falára, ajtóra, kerítésre kihelyezhető elismerő táblát, mely hirdeti, hogy itt egy madárbarát lakik és tevékenykedik.

Az MME Madárbarát kert program / Madárbarát kert elismerő táblája (Fotó: Orbán Zoltán). Az MME Madárbarát kert program / Madárbarát panel elismerő táblája (Fotó: Orbán Zoltán).
A Madárbarát kert program alprogramjainak külön elismerő táblája van, a képen
a Madárbarát kerté és a Madárbarát panelé látható. Nagyításhoz katt
a képekre (Fotók: Orbán Zoltán).

 

A Madárbarát kert programnak 2016-ban már 6.000 regisztrált tagja van országszerte, köztük ezernél is több óvoda és iskola. Legyen Ön is "hivatásos" madárbarát kertész, üdvözöljük a Madárbarát kert programban!

 

Az MME támogatása

Kérjük, ne felejtse, hogy az a személyi jövedelemadó 1%-ának felajánlása mellett MME tagsággal és többféle támogatással is segítheti egyesületünk munkáját. Köszönjük!

 

Orbán Zoltán

 

Kapcsolódó hírek

A kakukk éneklő egyedeinek megfigyelési valószínűsége az év folyamán (forrás: MME Monitoring Központ)

A népi mondás szerint Péter-Pálkor, azaz június 29-én elhallgat a kakukk. Februárban írtunk arról, hogy a másik népi mondás szerint megszólal-e Zsuzsanna napján a pacsirta. Most megnéztük a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Monitoring Központjának adatait a kakukkolásról is.

Az MME Ritkaságvadász Szakosztálya 2023. április 29-én ismét megszervezte a Skywatching Day-t. A rendezvény ismét az égrenézésről szólt: a madarászok egy-egy, jó panorámájú ponton figyelték az eget, várva és regisztrálva az átrepülő madarakat.

Tájékoztatunk titeket, hogy június 21-én rajtunk kívül álló technikai ok miatt zárva tart az MME központi irodája és az MME Bolt. Megértéseteket köszönjük!