A „zöld ombudsman” előtt a harkályok házrombolásának ügye

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület  beadványt terjesztett a „zöld ombudsman”, azaz a jövő nemzedékének országgyűlési biztosa elé a harkályok által okozott épületrongálások ügyében.  Az Országgyűlési Biztosok Hivatalát az egyik károsult építési vállalkozóval közösen kereste fel az MME képviselője.

Közép fakopáncs (Fotó: Orbán Zoltán).

 

Az idei évben ugrásszerűen megnőtt a harkályok okozta falbontásos károkozások száma. Az MME szakmai álláspontja szerint a probléma biztos és tartós megoldását nem a madárriasztó eszközök, hanem az építési technológia helyes megválasztása, a „harkálybiztos” hőszigetelési módszerek kidolgozása és alkalmazása adhatja. A probléma kezelésére az MME már felvette a kapcsolatot a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BMGE) Építőmérnöki Karával is.

Az elmúlt hetekben érkezett bejelentések alapján az ország egész területén jelentkezik a probléma, mely nagy valószínűséggel összefügg azzal, hogy az elmúlt években ugrásszerűen megnőtt az érintett technikával újraszigetelt épületek száma. A terepszemléink alkalmával szerzett tapasztalatok alapján valószínűsíthetjük, hogy a jelenség folyamatosan, a madarak tanulásos viselkedésének köszönhetően egyre nagyobb mértékben jelentkezik a jövőben is! A közvetlen anyagi kár már most meghaladja a több millió forintot; nem említve a garanciális javítási viták és perek lehetőségét.

Harkály falbontásának eredménye (Fotó: Orbán Zoltán).
A harkályok gyakran nem egyszerűen megbontják a Nikecell jellegű
falszigetelést, de abba mélyen behatolva akár több tenyérnyi
darabon ki is vájják ezt, ami nem csak esztétikailag
csúnya, de rontja a hő és víz elleni szigetelés
hatékonyságát is (Fotó: Orbán Zoltán).

 

A harkályok falrombolása ilyen nagyságrendben még annyira új, hogy előzetes tapasztalatok, precedensek hiányában sem a hatóságok, sem a biztosítók, sem a kivitelezők nem tudnak megfelelően és időben reagálni. A károsultak toleranciáját jelzi, hogy nem a madarakra „haragszanak”, nem a madarak kilövésében látják a megoldást (ez védettségük miatt nem is járható út). A helyzet megoldására a gyártóktól, a kivitelezőktől várnak választ és megoldást hosszú távon.

Beadványunkban az érintett hatóságok és tárcák (természetvédelmi, önkormányzati, jogi, építésügyi), a biztosítók, valamint a kérdés tudományos hátterével foglalkozó intézmények: építőmérnöki műszaki kutatók, etológusok megszólítását és tájékoztatását kértük, hogy közösen keressünk megoldást a harkályok okozta problémára.

Bízunk benne, hogy a megszólított szakemberekkel hatásos és természetbarát megoldást találunk a kialakult helyzetre, szem előtt tartva a lakosság anyagi s lakhatási biztonságát, és a madarak védelmét - békés egymás mellett élésünk jegyében!

Tovább a kérdéssel részletesen foglalkozó oldalra >>
 

Kapcsolódó oldal

 

Orbán Zoltán

 

Kapcsolódó hírek

A kakukk éneklő egyedeinek megfigyelési valószínűsége az év folyamán (forrás: MME Monitoring Központ)

A népi mondás szerint Péter-Pálkor, azaz június 29-én elhallgat a kakukk. Februárban írtunk arról, hogy a másik népi mondás szerint megszólal-e Zsuzsanna napján a pacsirta. Most megnéztük a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Monitoring Központjának adatait a kakukkolásról is.

Az MME Ritkaságvadász Szakosztálya 2023. április 29-én ismét megszervezte a Skywatching Day-t. A rendezvény ismét az égrenézésről szólt: a madarászok egy-egy, jó panorámájú ponton figyelték az eget, várva és regisztrálva az átrepülő madarakat.

Tájékoztatunk titeket, hogy június 21-én rajtunk kívül álló technikai ok miatt zárva tart az MME központi irodája és az MME Bolt. Megértéseteket köszönjük!