Gibraltár felé tart egy műholdas jeladóval frissen felszerelt, vonuló darázsölyvünk

Az augusztus 9-ei jelölési napról „Máriának” elnevezett tojó darázsölyv ezekben az órákban lépte át a francia-spanyol határt, hogy várhatóan Gibraltárnál keljen át Afrikába augusztus utolsó napján.

"Mária", a jeladós tojó darázsölyv Baja térségében az elengedés előtt 2018. augusztus 9-én (Fotó: Kalocsa Béla)


Ez még csak a második magyarországi darázsölyv, melynek vonulását a műholdas jeladónak köszönhetően szinte élőben követhetik nyomon a szakemberek és az érdeklődők az interneten. Ráadásul a rendkívül drága berendezéshez egy önzetlen felajánlásnak köszönhetően jutottak a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) Ragadozómadár-védelmi Szakosztályának munkatársai.

A darázsölyv világviszonylatban is az egyik legkülönlegesebb táplálkozású ragadozómadár. Megjelenését tekintve leginkább az egerészölyvhöz hasonlít, alapvető zsákmányát viszont nem a kisrágcsálók, hanem elsősorban a talajba ásott üregekben élő társas darazsak és méhek jelentik, melyek lárvákkal teli lépeit erős lábaival tyúkszerűen kaparva szerzi meg.


A darázsölyvet az egerészölyvtől kissé hosszabb farka és repülés közben nyújtottabb
fejtartása is megkülönbözteti, de távolról és repülés közben csak a szakértők
tudják a két fajt elkülöníteni (Videó: Orbán Zoltán)

 

Az akár több ezernyi, veszélyes méreggel rendelkező és támadékony rovar szúrása ellen a szem és a csőr közelében apró, pikkelyszerű tollakkal védekezik. Hazai fészkelőállománya 500-750 párra becsülhető. Táplálékállatai korlátozott hozzáférhetősége okán a darázsölyv hosszú távú vonuló, a telet a Szaharától délre tölti. Az európai állomány három útvonalon: a Boszporusz érintésével a Földközi-tenger keleti partvidékén, nyugaton az Ibériai-félszigeten át Gibraltárnál, középen pedig Olaszország, Szicília és Málta érintésével vonul Afrikába.  

A hazai állományból eddig ötnél kevesebb visszafogási adata volt csak a fajnak, amiből azt tudhattuk meg, hogy madaraink a Mediterráneum középső részén vonulnak, és telelőterületük Közép-Afrikában van. Az első műholdas jeladó 2014-ben került fel egy hím darázsölyvre a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság megbízásából, a NAT-NET-DUNA/DUNAJ projekt keretében, Lipót térségében. 


A település nevét viselő "Lipót" alapvetően új információkat szolgáltatott a fajról. Ősszel
ugyanis nem a középső, hanem a magyarországi madárfajoknál ritka nyugati
útvonalon repült négy éven át is ugyan oda, Északnyugat-Kamerunba,
tavasszal viszont hurokvonulást leírva már Olaszországon keresztül
tért haza. Térkép animációért katt a képre vagy ide >>
(Forrás: jeladosmadarak.mme.hu)

 

A most megjelölt „Mária” három napig még a befogás helyén, Baja térségében tartózkodott, majd egy hetet a Mecsekben töltött. Innen indult el 21-én, de Észak-Olaszországban nem fordult délnek, hanem sok helyen szinte méterre pontosan „Lipót” útvonalát lemásolva haladt nyugat-délnyugati irányban, feltételezhetően a Gibraltári-szoros felé.


A gyufásdoboznyi méretű és alig néhány grammos jeladót a tojó a hátán viseli. Így
az eszköz nem zavarja a repülésben és a mindennapi életében, ráadásul
a napelemek is kellő megvilágítást kapnak a működéshez
nélkülözhetetlen energiaellátáshoz
(Fotó: Kalocsa Béla)


Az elengedés pillanata (Videó: Kalocsa Béla - Tamás Enikő Anna)


"Mária" útját bárki nyomon követheti az interneten (katt a képre vagy ide >>), így a
szakemberek és az érdeklődők egy időben kapnak választ arra, hogy ez
az afrikai átkelés mikor következik be, és ez után milyen
útvonalon és hova repül a madár (Forrás: MME)

 

Reméljük, hogy a tojó szerencséje továbbra is kitart és tavasszal, majd ezt követően még éveken át nyomon követhetjük a mozgását!

Ezúton is szeretnénk megköszönni a névtelenséget kérő támogatónak, hogy felajánlásával hozzájárult hazánk egyik kevésbé ismert vonulási viselkedésű ragadozómadarának kutatásához és védelméhez. Reméljük, a jövőben több hasonló támogatás is segíti természetvédelmi munkánkat, hiszen tenni- és megismernivaló bőven akad akár a ragadozó-, akár a nagytestű vízimadarak, vagy éppen a fehér és fekete gólyák kapcsán.


Kalocsa Béla - Tamás Enikő Anna - Orbán Zoltán

 

Kapcsolódó hírek

A kakukk éneklő egyedeinek megfigyelési valószínűsége az év folyamán (forrás: MME Monitoring Központ)

A népi mondás szerint Péter-Pálkor, azaz június 29-én elhallgat a kakukk. Februárban írtunk arról, hogy a másik népi mondás szerint megszólal-e Zsuzsanna napján a pacsirta. Most megnéztük a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Monitoring Központjának adatait a kakukkolásról is.

Az MME Ritkaságvadász Szakosztálya 2023. április 29-én ismét megszervezte a Skywatching Day-t. A rendezvény ismét az égrenézésről szólt: a madarászok egy-egy, jó panorámájú ponton figyelték az eget, várva és regisztrálva az átrepülő madarakat.

Tájékoztatunk titeket, hogy június 21-én rajtunk kívül álló technikai ok miatt zárva tart az MME központi irodája és az MME Bolt. Megértéseteket köszönjük!