Felnőtt kategória, I. helyezett: Nagy Eszter Lelle
2020. 06. 29.

Az idei évben meghirdetett „Nem mind mérges, ami fekete” című rajzpályázatunkra az ország számos pontjáról, összesen 717 egyedi, igényes és ötletes pályamunka érkezett. Úgy gondoljuk, rajzpályázatunk elérte célját: az alkotóknak sikerült megmutatni a keresztes vipera és a melanisztikus erdei siklók, kockás siklók és vízisiklók szépségét és különlegességét.

Erdei kétéltűek keresése a patak mentén. A gyepi béka gyakran került szem elé.
2020. 06. 27.

Az MME Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztálya 2020-ban is megrendezte a 10-18 év közötti gyerekeknek szóló herpetológiai táborát, a Herptábort.

2020. 06. 18.

Az Európai Számvevőszék június elején tette közzé jelentését a Közös Agrárpolitika (KAP) természeti sokféleségre gyakorolt hatásáról. Az EU Számvevőszék az Európai Unió azon testülete, amely az uniós források felhasználását felügyeli, és gondoskodik arról, hogy a közösségi forrásokat valóban közösségi célokra fordítsák. A jelentés újabb szemszögből erősíti meg, hogy a Közös Agrárpolitika érdemi változások és valódi zöld fordulat nélkül nem alkalmas a természeti sokféleség súlyos csökkenésének lassítására.

2020. 06. 16.

Az Alkotmánybíróság friss döntése értelmében visszaállítják a természeti értékek megőrzésének feltételeit a védett és Natura 2000 területeken. Magyarország három jelentős zöld civil szervezete is nagyra értékeli a lépést; az erdőgazdálkodás ezzel ugyanis rátérhet arra a fejlődési pályára, mely során csökkennek a tarvágások és javul az erdők állapota.

A cikk fotói és videói május 30-án délután és este készültek a pártás daru aznapi megfigyelése közben (Fotó: Orbán Zoltán)
2020. 06. 01.

A pártás daru május 24-e délután bukkant fel Fertőújlakon, ami a faj ötödik bizonyított magyarországi előfordulása volt. A madár május 27-e délelőttig a térségben tartózkodott, eközben át-átruccant Ausztriába, ahol faunaúj fajként várták a madarász kollégák.

Állománycsökkenés 1999-2019 év viszonylatában: Bíbic - 59,6%; Fürj - 62,7%
2020. 05. 27.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) most kiadott elemzése arra hívja fel a figyelmet, hogy miközben folytatódott az agrár élőhelyeken 2005 óta zajló fészkelőállomány-csökkenés, ennek jelei már mutatkoznak a korábban növekedést mutató erdei élőhelyeken fészkelő madárfajoknál is Magyarországon!

2020. 05. 21.

Az Európai Bizottság közzétette a Biodiverzitás- és a Termőföldtől az Asztalig Stratégiát

Az Európai Bizottság többszöri késlekedés után a tegnapi napon kiadta a régóta várt Biodiverzitás Stratégiát és a Termőföldtől az Asztalig Stratégiát. Ezek a dokumentumok az EU természeti sokféleséggel és élelmiszertermeléssel kapcsolatos szakpolitikájának fő irányait határozzák meg a következő évtizedre, és kulcsfontosságú elemei az Európai Zöld Megállapodásnak. A COVID-19 világjárvány idején elfogadott stratégiák központi szerepet fognak játszani az EU gazdaságának válság utáni helyreállítási tervében is.

2020. 05. 14.

Szívesen részt vennél egy európai szintű fajmegőrző program népszerűsítésében? Szeretnéd, hogy a te alkotásod szerepeljen a fokozottan védett rákosi vipera védelmével foglalkozó projekt hivatalos pólóján? Engedd szabadjára a fantáziád és jelentkezz pályázatunkra! 

Alagcsőbe épült fészkét elhagyó széncinege (Fotó: Orbán Zoltán)
2020. 05. 14.

A széncinegéről közismert, hogy a madárcsoport talán legváltozatosabb fészekhelyválasztású faja. Ennek újabb tanúbizonyságát adja az a pár, amelyik ültetett facsemete tövéhez beásott öntöző alagcsőben, mélyen a talaj szintje alatt neveli a fiókáit.

Nyírfán nappalozó baglyok, 2020. január, Makó (Fotó: Dr. Gyovai Ferenc)
2020. 05. 12.

E mostani írásunk sajátos kordokumentum abból az időszakból, amikor az önként vállalt madármegfigyelés inkább számított bogaras hóbortnak vagy gyanús dolognak, mintsem természetvédelmi munkának. Márpedig az ország délkeleti szögletében helyi madarászok több évtizeddel ezelőtt szervezett bagolymegfigyelésbe fogtak, az erdei fülesbagoly fontos ökológiai szerepét felismerve. A hír az Élet és Tudomány hozzájárulásával jelent meg oldalunkon. Az eredeti írás az Élet és Tudomány 2020/10. számában jelent meg.

Oldalak