2020-06-18 16:27
Az Európai Számvevőszék június elején tette közzé jelentését a Közös Agrárpolitika (KAP) természeti sokféleségre gyakorolt hatásáról. Az EU Számvevőszék az Európai Unió azon testülete, amely az uniós források felhasználását felügyeli, és gondoskodik arról, hogy a közösségi forrásokat valóban közösségi célokra fordítsák. A jelentés újabb szemszögből erősíti meg, hogy a Közös Agrárpolitika érdemi változások és valódi zöld fordulat nélkül nem alkalmas a természeti sokféleség súlyos csökkenésének lassítására.
2014 és 2020 között az Európai Bizottság mindösszesen 86 milliárd eurót különített el a biodiverzitás megőrzésére, amelynek nagy részét – mintegy 66 milliárd eurót – a KAP forrásaiból tervezett biztosítani. A módszer nem új keletű: ismert, hogy a mezőgazdaság, mint a legfőbb területhasználó ágazat feladata nem csupán az élelmiszertermelés, hanem ezzel összehangoltan a mezőgazdasági és erdőterületeken a természetes és természetközeli élőhelyek és ezek élővilágának a megőrzése is. A mezőgazdasági termelők e célok mentén jelentős támogatásokban részesülhetnek.
Az EU Számvevőszék frissen kiadott jelentése szerint azonban ez a pénz nem ért célba, ugyanis az elmúlt hét évben a természetvédelemre szánt KAP forrásokból döntően olyan intézkedéseket finanszíroztak a tagországok, amelyek végeredményben az intenzív és iparszerű mezőgazdasági termelést erősítették. Sajnálatos módon az iparszerű mezőgazdaság éppen a biológiai sokféleség csökkenéséhez, a víz- és levegőszennyezéshez, a túlzott mértékű vízfelhasználáshoz és az éghajlatváltozáshoz járul hozzá, ezért hiába a jelentős felhasznált forrás, 2014 és 2020 között sem történt mérhető javulás az európai mezőgazdasági területeken; sőt, tovább folytatódott az élőhelyek állapotának leromlása és az állatfajok populációinak csökkenése.
A számvevőszéki jelentés megállapítja, hogy a KAP források legnagyobb része csekély pozitív hatással bír a természeti sokféleségre [2]. A KAP sokszor kritizált elemei között szerepel a költségvetés döntő részét kitevő közvetlen kifizetés. Ez a területi alapon járó támogatás a biodiverzitás megőrzésére irányuló minimális követelmények betartása mellett vehető igénybe, ám úgy tűnik, hogy ezen alapszintű előírások vagy nem elégségesek, vagy végrehajtásuk nem sikerült megfelelően. Az EU Számvevőszék tehát arra a következtetésre jutott, hogy „a kifizetésekhez kapcsolódó feltétel- és szankciórendszernek nincs egyértelmű hatása a mezőgazdasági területek természeti sokféleségére”. A testület jelentésében felhívja a figyelmet arra is, hogy a KAP legutóbbi reformja keretében az I. pillér ún. zöldítése kudarcot vallott. A zöldítés intézkedései között vannak ugyan olyanok, amelyek érdemi pozitív változást hozhattak volna a mezőgazdasági területeken, de ezek hatékonyságát aláásta az alacsony hatással bíró intézkedések széles körben történt alkalmazása, amilyen pl. a másodvetés vagy nitrogénmegkötő növények termesztése.
Az EU Számvevőszék elismeri, hogy a KAP biodiverzitásra gyakorolt hatásának értékelése nem egyszerű feladat a jelenlegi monitoring rendszerek és indikátorok mellett, ezért ezek fejlesztését szorgalmazzák, beleértve a feltehetően kedvezőtlen természeti hatású kifizetések hatékonyabb nyomon követését is.
Európa-szerte – így Magyarországon is – a mezőgazdasági területek természeti sokfélesége csökken a legnagyobb mértékben. Az MME Monitoring Központjának legfrissebb adatai alapján legfrissebb adatai alapján a mezőgazdasági területekhez kötődő gyakori madárfajok állományának csaknem 40%-át veszítettük el mindössze 20 év alatt. Komoly esély van rá, hogy egyes korábban kifejezetten gyakori fajokat, amilyen pl. a fogoly, végleg el fogunk veszíteni.
Az Európai Számvevőszék jelentése arra világít rá, hogy a legfőbb problémát ebben a szektorban nem a forráshiány jelenti, hanem az, hogy a természetvédelemre szánt források végül nem az eredeti célok mentén hasznosulnak. A kifizetett támogatások a mezőgazdaság intenzifikációján keresztül közvetett, vagy akár közvetlen módon is az eredeti céllal ellenkező hatást váltanak ki, és ez a helyzet – az ismétlődő jelentések és reformkísérletek ellenére – évtizedek óta nem változik érdemben. A jelentés ugyanakkor egyértelműen megmutatja azt az utat is, amelyet az Európai Uniónak követnie kell a természet pusztulásának megakadályozása érdekében: ki kell vezetni a környezeti szempontból kétes vagy igazolhatóan káros hatású támogatásokat és valódi forrást teremteni a biodiverzitás megőrzésére az EU költségvetéséből. Az Európai Bizottság nemrégiben nyilvánosságra hozott Termőföldtől az Asztalig Stratégiája éppen ezeket az irányokat vázolja fel.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület elkötelezett a Közös Agrárpolitika természeti hozzáadott értékének növelése mellett, és hisz a gazdálkodókkal partnerségben kialakított, környezeti szempontból fenntartható támogatáspolitika működtetésének össztársadalmi hasznosságában. Az Egyesület KAP jövőjével összefüggésben kidolgozott stratégiája itt olvasható. [1] Az Európai Számvevőszék13/2020 Különjelentése itt olvasható: Biodiverzitás a mezőgazdasági területeken: a közös agrárpolitika mindeddig nem tudta megállítani a hanyatlást
[1] Az Európai Számvevőszék13/2020 Különjelentése itt olvasható: Biodiverzitás a mezőgazdasági területeken: a közös agrárpolitika mindeddig nem tudta megállítani a hanyatlást
[2] A Számvevőszék jelentése szerint „a legtöbb KAP kifizetésnek csekély pozitív hatása van a biodiverzitásra”:
- A jelentés elítéli a természeti sokféleségre közvetlenül káros kifizetéseket, mint például a termeléshez kötött támogatások, amelyek nagy része jelenleg a hús- és tejágazatba kerül.
- Felhívják a figyelmet a KAP legutóbbi reformja keretében az I. pillérből finanszírozott úgynevezett „Zöldítés” kudarcaira is, amely potenciálisan javíthatta volna a mezőgazdasági területek biodiverzitását, például azzal, hogy a mezőgazdasági termelők támogatást kaphattak azért, hogy a művelt területeik egy részét meghagyják természetes állapotban, de ezen intézkedések hatékonyságát aláásta az „alacsony hatással bíró intézkedések, mint a másodvetés vagy nitrogénmegkötő növények” nagyarányú alkalmazása.
o A Mezőgazdasági Tanács és az Európai Parlament Mezőgazdasági Bizottsága ismét megkísérelte gyengíteni ezt a követelményt a KAP jelenlegi reformja kapcsán folytatott tárgyalások során, míg a Parlament Környezetvédelmi Bizottsága annak megerősítését javasolta.
- Az auditorok arra is rámutatnak, hogy a II. Pillér forrásai nagyobb mértékben képesek hozzájárulni a biodiverzitás megőrzéséhez, mivel ez a pénzügyi keretet célzott módon lehet felhasználni, például az agrár-környezetvédelmi intézkedésekre.
o Ezért a BirdLife Europe az I. pillér közvetlen kifizetéseinek megszüntetését támogatja e célzott megközelítés előtérbe helyezése érdekében [ez az Egyesült Királyság javaslata is, vagyis a közvetlen kifizetések fokozatos megszüntetése a közjavakat támogató kifizetések érdekében].
