A hónap denevérfaja: a kereknyergű patkósdenevér

Lezárult az eddig ismert egyetlen jelentős kereknyergű patkósdenevér telelőállomány felmérése Magyarországon. Ez egyben a Kárpát-medence legnagyobb ismert állománya is. E melegkedvelő faj elterjedési területének északi széle a szlovák-magyar határral megosztott Gömör-Tornai-karszt. Az állatok a Baradla-Domica-barlangrendszer egy félreeső helyén telelnek évtizedek óta.

Telelő kereknyergű patkósdenevérek (Fotó: Dr. Boldogh Sándor András)

A 25,8 km-es Baradla-Domica-barlangrendszer 5 km-es szakasza Szlovákia területén található, 20,5 km pedig Magyarországon - ez közismert nevén a Baradla-barlang. Míg korábban a Gömör-Tornai állomány fele a magyar, másik fele a szlovák oldalon telelt, az utóbbi években a többség a magyar oldalon alszik. A két oldal összehangolt számolása a korábbi években közel 5000 példányt eredményezett, most a hazai oldalon 3862 állatot sikerült megszámolni. Bízunk benne, hogy az állomány többi része most a Domicában van.


A faj jelenlegi előfordulásai a Kárpát-medencében

A kereknyergű patkósdenevér (Rhinolophus euryale) szinte kizárólag tágas, de viszonylag meleg karszt üregrendszerekben fordul elő, nagyon ritkán találkozhatunk vele felhagyott bányavágatban vagy épületekben is. Hazánkban kevesebb mint 10 szaporodó kolóniája ismert, a teljes hazai állomány nem éri el a tízezer példányt.

Szokásait illetően általában alacsonyan, a lombkoronaszint, illetve a cserjeszint felett vadászik, ahol éjszakai lepkéket, szúnyogokat, kisebb bogarakat zsákmányol. Napnyugtát követően szinte azonnal kirepül, de hazánkban - feltehetően ügyes röpte miatt - még egyetlen példány maradványai sem kerültek elő bagolyköpetből. A telelő kereknyergű patkósdenevér jellegzetessége, hogy szárnya egyáltalán nem, vagy csak részben borítja be a testét. Téli álma a többi hazai patkósdenevér fajtól eltérően rendkívül felszínes, már egy kisebb zavarásra (pl. rövid megvilágítás) is nagyon rövid időn belül mozgolódni kezd.


Kereknyergű patkósdenevér (Fotó: Forrásy Csaba)

Természetvédelmi státusza sok szempontból kedvezőtlen. A hazai állomány néhány népes kolóniában összpontosul, amelyek zavarásra igen érzékenyek, ugyanakkor éppen a komoly turisztikai terheléssel bíró nagy barlangokban élnek. A kevés gyűrűzési adat arról tanúskodik, hogy ezeknek az állatoknak viszonylag kicsi a teljes mozgáskörzete, így a faj fokozottan ki van téve az állományok elszigetelődésével járó veszélyeknek is. A kereknyergű patkósdevenér fokozottan védett, ennek ellenére hazai állománya aggasztóan lecsökkent az elmúlt évtizedekben.
 

Kapcsolódó hírek

A kakukk éneklő egyedeinek megfigyelési valószínűsége az év folyamán (forrás: MME Monitoring Központ)

A népi mondás szerint Péter-Pálkor, azaz június 29-én elhallgat a kakukk. Februárban írtunk arról, hogy a másik népi mondás szerint megszólal-e Zsuzsanna napján a pacsirta. Most megnéztük a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Monitoring Központjának adatait a kakukkolásról is.

Az MME Ritkaságvadász Szakosztálya 2023. április 29-én ismét megszervezte a Skywatching Day-t. A rendezvény ismét az égrenézésről szólt: a madarászok egy-egy, jó panorámájú ponton figyelték az eget, várva és regisztrálva az átrepülő madarakat.

Tájékoztatunk titeket, hogy június 21-én rajtunk kívül álló technikai ok miatt zárva tart az MME központi irodája és az MME Bolt. Megértéseteket köszönjük!