Idén is telelnek át fehér gólyák Magyarországon

Idén ősszel is több bejelentés érkezett hozzánk itthon maradt fehér gólyákról. Legutóbb Páty és Tárnok térségéből, ahol október elején észlelték először a madarat. A gólya rendszeresen bogarászik a sportpálya gyepén, de a kertekbe is beszáll, illetve egy árokásó gépet is követett és a kitermelt földből szedegette össze a férgeket.

A Pátyon telelő fehér gólya az árokásó gép által kiforgatott földet nézi át (Fotó: Kocsis Zsuzsa).


Az elmúlt években mind gyakoribbá váló fehérgólya-áttelelések (áttekintő táblázat letöltése >>) hátterében alapvetően nem egészségügyi okok állnak. Az információk is szinte mindig tökéletesen röpképes madarakról szólnak, ezek a madarak nem szorulnak mentésre!

A viselkedés magyarázata az lehet, hogy az áttelelő madár kevésbé kockázatosnak érzi az itthon maradást, mint az oda-vissza akár 20.000 km-es, hosszú távú vonulást. Ez a próbálkozás alapvető alkalmazkodási, evolúciós stratégia. Mindig vannak az átlagostól eltérő viselkedésű egyedek. Ezek többnyire évezredeken, évmilliókon keresztül el is pusztulnak, de ha változik a környezet (mint napjainkban a klímaváltozás hatására), akkor életben maradnak, szaporodni tudnak és utódaiknak is átadják immáron egyre sikeresebb viselkedési (és akár testi) sajátosságaikat.

A fehér gólyák rendkívül változatos táplálkozású madarak, elsősorban rovarokat esznek, de férgeket, pajorokat, halakat, kétéltűeket, kígyókat, békákat, kisrágcsálókat, a talajon talált énekesmadár-tojásokat és -fiókákat is fogyasztanak. Ezért amikor a vizek befagynak és a rovarok sem mozognak, az áttelelő példányok hónapokig a téli álmot nem alvó egereken, pockokon élnek, melyekre a szántókon, gyepeken vadásznak.

A tarlókon, belterületi füves területeken, parkolóban sétálgató gólyák egészségi állapotáról a legegyértelműbb visszajelzést a röpképesség vagy ennek hiánya ad. Ez úgy ellenőrizhető, ha a madár felé indulva felrepülésre késztetjük. Amennyiben a gólya tud repülni (ezt jelzi, ha a madarat a tetőgerinc, a kémény vagy a fészek magasában állva látjuk), akkor minden rendben van és az állat nem szorul mentésre. Az áttelelő gólyák azért láthatóak gyakran a kéményeken állva, mert az innen felszálló meleg levegő – különösen éjjel – remek melegedőhely számukra.

Az itthon maradó fehér gólyák között egyre több a „veterán”, azaz az olyan madár, amely sikeresen túlélt legalább egy áttelelést. Ez azért fontos, mert az ilyen madarak sikeres és egyre finomodó túlélési stratégia birtokában vágnak bele a következő telelési kalandba.

 

Az itthon maradt gólyák etetéssel segíthetőek is, sőt, sok madár már számít is erre a korábban megtapasztalt segítségre. Jó példa erre a segítésre a pátyi madár esete, akinek védelmére, "A falu gólyája" néven külön Facebook csoportot készítettek a helyi madárvédők.

 

Orbán Zoltán - Madárbarátok könyve (Cser Kiadó, 2013) külső borító.
Amennyiben részletesebben is érdekli a lakótelepeken, a ház körül és a
kertben végezhető mindennapi gyakorlati madárvédelem, ajánljuk
figyelmébe a Madárbarátok könyvét (bolt >>).

 

Orbán Zoltán

 

Kapcsolódó hírek

A kakukk éneklő egyedeinek megfigyelési valószínűsége az év folyamán (forrás: MME Monitoring Központ)

A népi mondás szerint Péter-Pálkor, azaz június 29-én elhallgat a kakukk. Februárban írtunk arról, hogy a másik népi mondás szerint megszólal-e Zsuzsanna napján a pacsirta. Most megnéztük a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Monitoring Központjának adatait a kakukkolásról is.

Az MME Ritkaságvadász Szakosztálya 2023. április 29-én ismét megszervezte a Skywatching Day-t. A rendezvény ismét az égrenézésről szólt: a madarászok egy-egy, jó panorámájú ponton figyelték az eget, várva és regisztrálva az átrepülő madarakat.

Tájékoztatunk titeket, hogy június 21-én rajtunk kívül álló technikai ok miatt zárva tart az MME központi irodája és az MME Bolt. Megértéseteket köszönjük!