2022-02-04 14:45
Az elmúlt napok extrém időjárási eseményei – a Malik ciklon pusztítása - ismét rámutattak arra, hogy a közösség érdeke a mezőgazdasági termelés táji adottságokhoz történő illesztése. Az éghajlatváltozás következményeinek eredményeként egyre gyakrabban kell számítanunk hasonló eseményekre, mégis úgy tűnik, ezek minden alkalommal készületlenül érnek bennünket.
A porvihar az utakon is komoly nehézségeket okozott (Kép forrása: idokep.hu)
A ciklon országszerte jelentős károkat okozott, a vidéki térségekben pedig – korábban csak a baljós tudományos-fantasztikus filmekben vízionált - porviharok kísérték a szokatlan meteorológiai jelenséget. Ezen viharok során a termőföldekről elsodort talajszemcsék kilóméterekre kerülnek, mely egyszerre okoz gondot a lakosságnak és a gazdálkodóknak.
Az M3-ason kialakult porvihar (Forrás: Telex.hu).
Talajvesztés és a madárállományok csökkenése: látszólag nehéz e két folyamat között logikai összefüggést találni. Az okok azonban részben azonosak. A hazai mezőgazdasági termelés során túlzottan hangsúlyos a forgatásos talajművelésre alapozott szántóföldi növénytermesztés. Ennek során a nyílt talajfelszín kitett az időjárás viszontagságainak, így a szélviharok okozta talajvesztésnek is. A felszántott talajjal borított nagy kiterjedésű mezőgazdasági táblák emellett lényegében alkalmatlan élőhelyek a madárállományoknak akár a fészkelés, akár a vonulás és telelés időszakában.
A mezőgazdasági ökológiai hálózat elemei – a fasorok, a bokorsávok, a mezsgyék, árokpartok, rétek és legelők – jelentősen csökkenthetik a szeles időjárás káros hatásait, kedvező mikroklimatikus hatásuk is régről ismert. Ezen – a biológiai sokféleség megőrzése szempontjából is nélkülözhetetlen – területek kiterjedése azonban sokat csökkent az elmúlt évtizedekben, részben a Közös Agrárpolitika támogatásainak közvetett hatásaként. Több szempontból is időszerű és ésszerű lenne tehát berögzült agrártermelési rendszerünkön változtatni, melyet a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület a földhasználat-váltási javaslatával kíván szorgalmazni.
A képre kattintva nagy méretben is elérhető a térkép (Forrás: MME).
Javaslatunk legfőbb elemei a következők:
- A környezeti adottságai alapján szántóföldi művelésre alkalmatlan - hozzávetőlegesen 300-400 ezer hektáron - területeken az agrártámogatások alapkövetelményei között szükséges rögzíteni a kedvezőtlen technológiák korlátozását (pl. forgatásos talajművelést művelést, vagy bizonyos kockázatosan termeszthető növénykultúrák vetését)
- Földhasználatváltási célterületeket kell meghatározni, ahol minden lehetséges eszközzel segíteni kell a gazdálkodókat a környezeti szempontból kedvező mezőgazdasági művelésre történő átállásra (pl. a szántóföldek gyepesítésére, vagy vízvisszatartásra). Ezen eszközök közé sorolandók a Közös Agrárpolitika különböző támogatási elemei (hosszú távú – legalább 10 éves - agrár-környezetvédelmi kifizetések, agro-ökológiai alapprogram támogatásai, nem termelő beruházások) és a kompetens zöld szaktanácsadás, mely nem helyezi előbbre a gazdasági versenyképességet a környezeti fenntarthatóságnál.
- A földhasználatváltást segítő támogatási összegek kialakítása során a termőföld értékcsökkenését is kompenzálni szükséges. Versenyképessé kell tenni a környezetkímélő földhasználatot a piacorientált termeléshez képest.
- A földhasználatváltás jogi akadályainak elhárítása és az átállást választó gazdálkodók adminisztratív terheinek csökkentése szükséges. Célunk, hogy a szántó és a gyep művelési ágak közötti átmenet gördülékenyebb legyen és ne érje anyagi hátrány azokat a gazdálkodókat, akik a környezeti szempontból kockázatos termelési szerkezetük átalakítását vállalják.
Mindezen célok teljesülése sokoldalú hasznokat tartogat. Könnyíti az éghajlatváltozáshoz történő alkalmazkodást, enyhíti a gazdálkodók környezeti viszonyoknak való kitettségét, kiszámíthatóvá teszi a mezőgazdasági jövedelmi viszonyokat, csökkenti a feleslegesen kijuttatott növényvédőszer- és műtrágya-mennyiséget és helyreállítja a mezőgazdaság ökológiai hálózatát. Ez utóbbi pedig kulcs lehet a mezőgazdasági élőhelyekhez köthető madárfajaink fogyatkozó állományainak megőrzéséhez.
Javaslatunkat eljuttatjuk a Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervét kidolgozó Agrárminisztérium részére.
A javaslat >>IDE<< kattintva elérhető
