2023-03-07 13:52
Március 16-án indul afrikai útjára négy magyar kutató, hogy Angolában a világ legnépesebb ragadozómadár gyülekezőhelyén műholdas jeladókkal szereljenek fel 50 kék vércsét.
A kalandregénybe illő vállalkozást a National Geographic Magazin fotósa és természetfilmesek kísérik. Dr. Palatitz Péter a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület projektvezetője így nyilatkozott az útról: „Négy fős magyar kutatócsoporttal indulunk Angolába, hogy a National Geographic megbízásából fotóriportban mutassuk be, amint tavaszi vonulása előtt közel egymillió kék vércse éjszakázik együtt (video). A világ legnagyobb ragadozómadár telelőhelyét 2019-ben fedeztük fel az évtizedekig polgárháború sújtotta afrikai országban, úgy hogy Magyarországon műholdas jeladóval felszerelt fokozottan védett kék vércsék jeleit követtük a több ezer kilométeres téli vándorlásuk során. A Földön egyedülálló jelenséget tártunk fel, ezért szeretnénk egy 360 fokos videofelvételen és egy útifilmben is mindenki számára megmutatni ezt a csodát!”
A projekt a kék vércsék kutatását és védelmét szolgálja, mert a nyilvánosság bevonásával elérhető, hogy a helyi lakosság ne vadássza tovább tömegesen a máshol védett vércséket, hanem turista látványosságként hozzon bevételt számukra.
Az expedíció magyar tagjai: Borbáth Péter / Fehérvári Péter Dr. / Lehel Olivér / Novák László / Palatitz Péter / Dr.Pálfi Szabolcs / Solt Szabolcs / Stiller Ákos
A falcoproject.eu pénzügyi támogatói: National Geographic Magazin - Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület - MVM Zrt.- Üröm Természetvédelmi Egyesület - Szatuna Kft. – Széltapogatók Nonprofit Kft.
Az expedíció eszközeit biztosította: Max Planck Institute of Ornithology - KOWA Optics - PULSAR (Weigl vadászbolt) – MyActionCam – Camera Kft. – Tripont
Háttérinformációk
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület mintegy 20 évvel ezelőtt hozta létre Kékvércse-védelmi Munkacsoportját. A hazánkban fokozottan védett 500.000 Ft eszmei értékű kék vércse állománya akkor a mélyponton volt, alig érte el a 600 példányt. Az évekig tartó védelmi munkák megkétszerezték az állományt, mára közel 1300 pár költ Magyarországon.
A kék vércse társas lény, költeni is telepesen szeret és a
telelés során is csapatokat alkot. (fotó: Novák László)
Az Európai Unió LiFE Nature alapja támogatta az évtizedeken átivelő munkát, melynek keretében költőládákat helyeztünk ki a fészket nem építő vércsék számára, állatállományt vásároltunk és élőhelyeket kezeltünk, elektromos vezetészakaszokat tettünk madárbaráttá. A projektek keretében kutatási céllal 2009 és 2018 között 28 kék vércsére szereltünk fel miniatűr, 5 grammos műholdas jeladót.
A kutató (Dr. Palatitz Péter) vállán ülő fiatal kék vércse hátán éppen hogy látszik
a parányi műholdas jeladó (fotó: falcoproject.eu)
Az Afrikában telelő jeladós madarak adatait elemezve bukkantunk rá egy helyre Angolában, ahol szinte minden jelölt egyed megfordult. Mi a különleges ebben a helyben Angola közepén, amit a telelés során a teljes Kalahári-medencét keresztül-kasul bejáró vércsék mind meglátogattak?
Alkonyatkor az angolai gyülekezőre behúzó kék vércse (fotó: Novák László)
A választ 2019-ben kaptuk meg, amikor Dr. Palatitz Péter, Borbáth Péter, Fehérvári Péter és Novák László először felkeresték az angolai Huambo tartományt. Feltárták a világ talán legnépesebb ragadozómadár-éjszakázóheylét, ahol annyi kék vércse éjszakázik, amennyiről eddig tudomásunk sem volt. Első becslések szerint több százezer, akár egymillió példány,
Akár egy karácsonyfa diszei – kék vércsék gyülekeznek Angolában,
hogy tavaszi vándorlásukat megkezdjék európai és ázsiai költőterületeik felé (fotó: Novák László)
Képtelenség hagyományos technikákkal megjeleníteni mennyi vércse
van egyszerre a levegőben (fotó: Novák László)
Az egyedülálló természeti jelenség azonban a helyi lakosság figyelmét is magára vonta. Az évtizedek óta tartó polgárháború során a több millió taposóakna a háziállatok jelentős részét elpusztította. A napjainkban már ismét békés és demokratikus Angolában ennek következtében még mindig sokan fogyasztanak vadállatokat. Az ott is védett kék vércsékből például az Orbis Angola természetvédelmi szervezet adatai alapján akár évente tízezer példány is piacra kerül. Egy csirke ára négy vércsével egyenértékű. A most induló expedíció során a helyi természetvédelmi intézményrendszer bevonásával igyekszünk változtatni a helyzeten.
Élő bejelentkezések elérhetőek lesznek március 17 - április 4. között Angolából a Facebook és Insta oldalainkon, valamint a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület felületein.
