2019-09-11 13:47
El tudod képzelni, milyen lenne a világ madarak nélkül? Tudod miért van rájuk szükség? Mármint azon kívül, hogy hangjukkal és látványukkal gyönyörködtetnek minket...Ha mindenképp a hasznukról kell szót ejteni és még nem olvastad Herman Ottó könyvét (A madarak hasznáról és káráról), ez a cikk dióhéjban összefoglalja a témát.
A madarak kulcsszerepet töltenek be a világ ökoszisztémáinak működésében, közvetlen hatással vannak egészségünkre, a gazdaságra és az élelmiszer előállításra is –több millió más fajhoz hasonlóan. Lássuk, hogyan…
1. Madarak a kártevők ellen
Széncinege a zsákmányával (Fotó:Bildagentur Zoonar Gmbh/Shutterstock)
Kicsit túlzás lenne azt állítani, hogy, ha a madarak eltűnnének a Földről, térdig gázolnánk a gerinctelen állatokban – vagy mégsem? Egy nemrég megjelent kutatás szerint a madarak 400-500 millió tonna rovart fogyasztanak el évente. Jó példa erre a Kínában élő nepáli sarlósfecske (Apus nipalensis), amelynek táplálékforrásának kétharmadát mezőgazdasági kártevők teszik ki. De hozhatnánk példaként az amerikai kontinensen honos kései meggyvágót is (Coccothraustes vespertinus), amely a tűlevelű növények egyik komoly kártevőjének tömeges megjelenésekor akár majdnem 2000 dollár/km2 kárt is meg tud előzni. A madarak hasznát felismerve mára Európa szerte odúkihelyezéssel védekeznek a növényi kártevők ellen.
2. Madarak és a beporzás
Fecskekolibri (Fotó: Andrej Prosicky)
Amikor a beporzást végző állatokra gondolunk, elsőre a méhek és a lepkék jutnak eszünkbe – de a madarak, mint pl. a kolibrik és mézevőfélék által végzett beporzás legalább olyan fontos, mint a rovarok munkája, különösen nagy tengerszint fölötti magasságokban és a forróövi éghajlaton. Dél-Afrikában például a zsálya fajok egynegyedének beporzását madarak végzik. Ezen növények virágai szagtalanok, mivel a madarak előnyben részesítik a látványt az illattal szemben. A madarak szerepe a beporzásban számunkra, emberek számára is közvetlen előnyökkel jár – élelmiszernövényeink, illetve a gyógyászati célokra termesztett növények kb. 5%-át globálisan madarak porozzák be. Eltűnésük pedig drasztikus következményekkel járhat: mára a Hawaii-on honos harangvirágfélék 31 faja halt ki az őket beporzó madarak eltűnése miatt.
3. A madarak, mint a természet takarítói
Hindu vagy hosszúcsőrű keselyű (Fotó: Steve Dawes)
A fejünk fölött köröző keselyűk látványa a madarászokat örömmel, másokat azonban általában rossz érzéssel tölthet el. De ne feledjük, a keselyűk szerepe pótolhatatlan, hiszen egy elhullott állat tetemét akár egy órán belül képesek felfedezni és azt szinte minden részletre kiterjedő dögeltakarító munkát végeznek, azaz a természet higiéniai alkalmazottai. Más, kevésbé hatékony dögevők, mint például az elvadult kóbor kutyák vagy a patkányok megjelenése és a maradványok eltakarítása akár napokba is telhet, ami lehetővé teszi halálos fertőző betegségek (pl. veszettség, tuberkulózis) megjelenését és elterjedését.
Ilyen látványban már nem lesz részünk. A három indiában élő keselyűfaj egyedszáma több mint 90%-kal csökkent, egy állatgyógyászati szer, a diklofenák miatt. Fotó: Goutam Narayan)
Az Ázsiában honos keselyűfajok egyedszámának drasztikus csökkenése miatt az indiai kóbor kutyák populációja rohamosan, több mint 5 millió egyeddel növekedett meg, velük együtt terjedt a veszettség is, 47 300 ember halálát okozva.
4. Magvető madarak
Egy tui magevés közben, magvetés előtt (Fotó: Chris Moody)
A madarak az elfogyasztott magvakat utazásuk során ürülékükkel terjesztik, ezáltal olyan élőhelyekre juttatják el a növényeket, melyekről azok korábban kipusztultak és akár tengeren átkelve új növényvilágot hozhatnak létre a szárazföldeken. Az új-zélandi erdőkben a növények 70 %-ának magvait madarak - például a tui (Prosthemadera novaeseelandiae) – terjesztik, de egy még ennél is komolyabb feladat hárul a Palau szigetvilág egyik legnagyobb méretű madarára, a mikronéz császárgalambra (Ducula oceanica): ez a faj a szigetláncon élő összes növény magjának egyik legfontosabb terjesztője.
5. Tájképek alkotói
Amerikai csigaforgató, a mocsári növényvilág megmentője (Fotó: gagat55/Shutterstock)
Az erdők, mocsarak és gyepek, mint természetes élőhelyek, a tőlük több száz kilométer távolságban élő emberekre is hatással vannak – ezek a Föld szénraktárai, biztosítják az éghajlat stabilitását, oxigénnel látják el a levegőt és tápanyaggá alakítják a szennyezőanyagokat. A madarak nélkül azonban a legtöbb ökoszisztéma nem is létezne. Ők tartják fent a kényes egyensúlyt a növények és növényevők, valamint a ragadozók és zsákmányállatok között. A legjobb példa erre az Amerikai Egyesült Államok délkeleti részén elterülő tengerparti mocsárvilág, ahol a zsinegfűfélék élőhelye található. Ezek a növények megszűrik a vizet és megóvják a partot a tenger okozta eróziótól. A zsinegfüvek egy itt élő tengeri csigafaj (Littoraria irrorata) tápnövényei. Ha a csigaforgatók, pólingok és lilék személyében nem lennének természetes ragadozói, ez a pici csiga felfalná az egész mocsár növényvilágát, nem hagyva hátra mást, csak iszapos lapályt.
6. Korallzátonyok megmentői
Ahol több a madár, több a guánó is, amely a tengerbe mosódva tápanyaggal látja el a vizeket (Fotó: Stephen Koigi)
A madarak, elsősorban a tengeri madarak kulcsfontosságú szerepet játszanak a tápanyagok körforgásában és a tengeri ökoszisztémák, többek között a korallzátonyok tápanyagutánpótlásában. A tengeri madarak több száz kilométerre is eltávolodnak a parttól, hogy a nyílt tengeren táplálkozzanak és amikor visszatérnek, csípős szagú ürülékükkel (guánó) vastag rétegekben borítják be telepeiket. A tengerbe mosódott guánó a közeli korallzátonyok tápanyaggal való ellátásában segít. Egy, a Chagos-szigeteken (Indiai-óceán) végzett kutatásból kiderült, mi történik, ha ezt a folyamatot megzavarják. Azokon a szigeteken, ahol a tengeri madarakra veszélyes invazív (behurcolt) ragadozók nincsenek jelen, a korallzátonyok háborítatlanul gyarapodnak, az itt élő halak gyorsabban és nagyobbra nőnek, azokhoz a szigetekhez képest, ahol patkányok is élnek, amelyek elpusztítják a madarak tojásait és fiókáit.
7. A tudomány ihletői
A Darwin-pintyek egyike, a hegyescsőrű földi pinty (Fotó: Greg Lasley)
A repülés rejtélyének megfejtésétől a tollsugarak összekapcsolódása ihlette cipzár feltalálásáig az emberiség évtizedek óta meríti ötleteit a madarak életéből. Néhány felfedezés pedig igazán nagy jelentőségű volt. Például Darwin galápagosi pintyeken végzett megfigyelései biztosították az alapját a természetes szelekciós elmélet kidolgozásának (Darwin evolúcióelmélete). Azonban a madaraknak ennél jóval fontosabb szerep is jut. Mivel az egész világon jelen vannak és gyorsan reagálnak a környezeti változásokra, ők a bolygó egészségének hírvivői. Ők azok, akik legkorábban figyelmeztetnek minket az egész világot érintő problémákra, mint például a klímaváltozás hatásaira is.
Ez a bejegyzés az alábbi cikk alapján készült: http://www.birdlife.org/worldwide/news/why-we-need-birds-far-more-they-need-us
Fordította: Egerer Anna
