Folytatódik a lappantyúk - Magyarország legtitokzatosabb madarai egyikének - jelölési programja

A nép nyelvén kecskefejőnek is hívott madarak ezekben a hetekben érkeznek meg a Szaharától délre lévő telelőterületeikről, így folytatódhat a néhány éve elkezdett, különleges megoldásokat alkalmazó lappantyújelölési program.

Miért és miben különlegesek?
A lappantyúk különlegességének - és kutathatóságuk nehézségének - elsődleges oka, hogy az emberhez képest fordított bioritmusúak, éjszaka aktívak, ezért ritkán találkozhatunk velük. A legelképesztőbb képességük, hogy az éjszaka sötétjében repülve vadásznak rovarokra, amihez számunkra elképzelhetetlen látásra és reflexekre van szükségük. Ezt az életmódhoz az állatvilágban a fej méretéhez képest arányaiban az egyik legnagyobb szem segíti, mely nappal könnyen az álcázásuk csődjét jelenthetnék, ezért még a szemhéjuk is terepszínű. Mégis, az éjszakai repülőrovar-vadász életmódjuk talán legkülönösebb testi velejárója az állatvilág egyik arányában legnagyobb méretű és legnagyobbra nyitható szája - a fejük szó szerint kettényílik , ami a több centiméteres száj körüli sörteszőrökkel együtt kávéscsészényi rovarcsapdaként működik a repülve vadászó madár "elején". A rövid felső csőrkávából - további különlegességként - egy-egy kis csőként nyúlnak ki az orrnyílások, melyek a legtöbb madárnál (kivéve a tengeri csöves[sókiválasztó]orrú madarakat) csak hasítékok a csőrben (a felsorolt különlegességek mindegyike megfigyelhető az alábbi fotókon). 

A lappantyúk a nappalt a talajon, vagy mint a fotókon, az ágak között rejtőzködve töltik. Az ágakon többnyire hosszanti irányban, ...

... azzal párhuzamosan helyezkednek el, ..

... de napközben akár többször is keresztbe fordulhatnak. ...

... A lappantyúk rejtő színezete megdöbbentő hasonlóságot mutat egyes, hasonlóan az ágak között rejtőzködő vagy a talajon mozgó madarakéhoz, ...

... mint például a füleskuvik (balra) és a nyaktekercs (jobbra). ...

... A nappal pihenő lappantyú nem csak az alvás miatt csukja be a szemét, ...

... az álcázómintás alsó és felső szemhéj elrejti a hatalmas, sötét, bámuló szemeket, amik lebuktathatnák a magát ágcsonknak tettető madarat.

Ezen a közeli elvételen jól látszanak a száj körüli sörtetollak, és a felső csőrkávából oldalra-felfelé kiálló bal oldali csőorr-nyúlvány. Akár milyen megdöbbentő is, a lappantyú szájnyílása a hatalmas szem középvonaláig, gyakorlatilag a fej kétharmadáig ér (lásd a későbbi fotókat).

Sajnos az állat tökéletes álcázása, rejtőzködő viselkedése és éjszakai életmódja miatt alig tudunk valamit a hazai állomány vonulási útvonaláról és célterületeiről. A repülő rovarokat űző lappantyúk többnyire a madárbefogó hálók 2-3 m magasra nyúló fogófelülete felett vadásznak, ezért ritkán, véletlenszerűen tudjuk csak befogni őket. Ezt jelzik a tavaly ősszel megjelent Magyar madárvonulási atlasz adatai, mely szerint 1951-2006 között évi 5-6 madár, összesen csak 299 (2009-ig 508) lappantyú került hálóba.  

A célzott befogási program eddigi sikerei 
Ezen a helyzeten változtatott a Madárgyűrűzést Felügyelő Bizottság, melynek döntése alapján a Madárgyűrűzési Központ  az engedéllyel rendelkező, a lappantyúkutatásban résztvevő gyűrűzők számára 2009-től lehetővé tette  a magnóval lejátszott hívóhanggal történő befogást. 

A magnózási moratórium kutatási célú feloldásának köszönhetően 2009-ben már 108 lappantyút fogtak a magyar gyűrűzők, ami a majd' 60 év alatt eddig jelölt állomány 21,3%-a! Tavaly a legtöbb lappantyút - 70 példányt! - az Izsáki Madárgyűrűző Állomáson fogták;az Ócsai Madárvártán pedig kézre került egy 2002-ben ugyanitt, azévi fiatalként gyűrűzött példány, ami a legöregebb ismert lappantyú az adatbázisban. A visszafogások számának emelkedésével fontos információkhoz juthatunk a faj erős területhűségéről, vonulási viselkedéséről és élettartamáról. Reméljük, az idei évben folytatódik ez a befogási siker, és az így birtokunkba kerülő információkkal hathatósabban tudjuk megvédeni ezt a fajt is.

Lappantyú hívóhangot sugárzó CD-s magnó a madárbefogó hálóállásban az álcázó és páravédő funkciót egyaránt ellátó ponyva alatt. A hívómagnó a tudományos célú madárbefogás szükségszerűen rendkívül szigorú etikai szabályozásán belül is különösen rigorózusan kezelt, csak indokot esetben engedélyezett eszköz (Fotók: Orbán Zoltán).

A felnőtt lappantyúk befogásának legnagyobb nehézsége, hogy ezt - alkalmazkodva a madár életmódjához - csakis este és éjjel lehet végezni.

Frissen gyűrűzött lappantyú közvetlenül az elengedés előtt.

A faj szárnya az akrobatikus repülési igény miatt a sólymokéhoz és a fecskékéhez hasonlóan hegyes.

A lappantyúk elképesztő mértékben és méretűre nyitható csőre ...

... az éjszaka sötétjében is lehetővé teszi a madárnak, hogy összegyűjtse a repülő rovarok alkotta "légiplanktont". Ezen a képen a vadászat közben a hálóba került madár torka friss zsákmányállatok tömegével van tele (Fotók: Deák Józsefné).

Hol és hogyan találkozhatunk a fajjal?
A lappantyú az eredeti élőhelyét jelentő nyíltabb erdős-bokros erdei és agrárterületek mellett nagyobb kertekben, települési parkokban is előfordulhat. Az alkalmasnak tűnő területekre az esti szürkületre kilátogatva jó esélyünk van hallani jellegzetes, hullámzóan felerősödő-elhalkuló pirregő hangját (ezt meghallgathatja itt >>), és ha szerencsénk van, a szellemként alacsonyan cikázó madarat is megláthatjuk.

A cikk elején fotósorozatban bemutatott madár Tápiógyörgyén, egy Pest megyei falu kertjében került lencsevégre május 1-én. Az egész napot az ágon rejtőzködve töltötte, és amikor megfigyelés, fényképezés miatt néhány méterre megközelítettük - bízva az álcázásában - csak a szemét nyitotta résnyire. A hely nem tökéletes (túl kicsi) a talajon költő lappantyú fészkelése számára - hangot sem hallottak még a kertben -, ezért nagy valószínűséggel egy vonulásban lévő, rendkívül fáradt madárról lehetett szó, ami másnap reggelre el is tűnt.

A lappantyú a nyílt részekkel tarkított erdőségeket, az agrárterületek fás bokorsorait, ...

... a szőlő és gyümölcsültetvényeket kedveli, ...

... de települési kertekben, nagyobb parkokban is találkozhatunk vele; ...

... vonulási időszakban a bokrokkal tarkított nádasokban is gyakori, az ilyen helyeken működő táborainkban hívómagnóval jól fogható (Fotók és szöveg: Orbán Zoltán).

Adó 1%-ának felajánlásával, egyéni és céges adományával is hozzájárulhat a madarak és más állatfajok védelméhez!

     Egyéni és céges adományozás >>

     Köszönjük!