Alulfinanszírozott marad Európa legsikeresebb környezetvédelmi alapja

Mialatt az Európai Unió szavak és stratégiák szintjén próbálja megállítani a biológiai sokféleség csökkenését, csak a töredékét biztosítja a célok eléréséhez szükséges forrásoknak a következő hét éves költségvetési ciklusban. Az MME szerint súlyos hiba, hogy pont az a természetvédelmi alap nem kap nagyobb részesedést a teljes uniós költségvetésből, amelynek köszönhetően a legnagyobb sikereket érték el Európában az elmúlt 20 évben.

naplemente (fotó: Orbán Zoltán)


A LIFE programok olyan fajokat mentettek meg a kipusztulástól, mint a spanyol parlagi sas, az azori-szigeteki süvöltő, az ibériai hiúz vagy a magyar rákosi vipera. Ez utóbbi munkára hazánk különösen büszke lehet, mert az EU a „legjobbak legjobbja” díjjal jutalmazta 2009-ben.

rákosi vipera (fotó: Orbán Zoltán)
Rákosi vipera (fotó: Orbán Zoltán)


A jelenleg is futó finanszírozási periódusban (2007-2013) a LIFE programok 3,2 milliárd euróból gazdálkodhattak. Ebből 2,4 milliárd euró a biodiverzitással és természetvédelemmel, 0,8 milliárd euró pedig a klímaváltozással kapcsolatos projektek finanszírozását biztosította. 2013 és 2020 között az előbbi fejezet 2,3 milliárd, utóbbi 0,95 milliárd eurót kap. Az MME ernyőszervezete a BirdLife Europe szerint ez az összeg nem elég arra, hogy a biodiverzitás megőrzésének 2020-ig kitűzött céljait teljesíteni tudjuk. Ismeretes, hogy az unió már a 2010-es célokat sem tudta teljesíteni. A LIFE programoknak – beleértve egyes, a Natura 2000 hálózathoz kapcsolódó kiadásokat is - legalább 10 milliárd euróra lenne szükségük a következő hét évben, ami a teljes uniós költségvetés mindössze 1 százalékának felel meg. A Natura 2000 hálózat - amely az uniós természetvédelem sarokköve - fenntartásának éves költsége, az EU saját számítása szerint 6 milliárd euró (42 milliárd a következő 7 évben). Ennek fedezete a LIFE mellett, számos más fejlesztési alapból tevődik össze.

A Európai Bizottság döntése azért is érthetetlen, mert ha az EU továbbra is tétlenül nézi az élővilág sokszínűségének csökkenését, súlyos árat kell majd fizetnünk a következő évtizedekben. Egyes becslések szerint a pénzben kifejezett veszteség 2050-ig elérheti az 1000 milliárd eurót. A LIFE programok azért is rendkívül fontosak, mert olyan speciális természetvédelmi kiadásokat is finanszíroznak, amelyeket más – pl. mezőgazdasági, halászati, vagy regionális - alapokból nem. Magyarországon a LIFE programoknak köszönhetően növekedésnek indult a kék vércse állomány,  hasonlóan hazánk emblematikus madaraihoz a túzokhoz és a kerecsensólyomhoz. Sikerült újjáéleszteni többek között a természetbarát gyepkezelési módszereket és rehabilitálni a hortobágyi szikes puszták élővilágát.







Köszönjük, hogy egy százalék felajánlásával az MME madárvédelmi munkáját támogatta!



Szász Péter
A fenti kis képen naplementében elhúzó darvak láthatók
(fotó: Orbán Zoltán)


Kapcsolódó hírek

A kakukk éneklő egyedeinek megfigyelési valószínűsége az év folyamán (forrás: MME Monitoring Központ)

A népi mondás szerint Péter-Pálkor, azaz június 29-én elhallgat a kakukk. Februárban írtunk arról, hogy a másik népi mondás szerint megszólal-e Zsuzsanna napján a pacsirta. Most megnéztük a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Monitoring Központjának adatait a kakukkolásról is.

Az MME Ritkaságvadász Szakosztálya 2023. április 29-én ismét megszervezte a Skywatching Day-t. A rendezvény ismét az égrenézésről szólt: a madarászok egy-egy, jó panorámájú ponton figyelték az eget, várva és regisztrálva az átrepülő madarakat.

Tájékoztatunk titeket, hogy június 21-én rajtunk kívül álló technikai ok miatt zárva tart az MME központi irodája és az MME Bolt. Megértéseteket köszönjük!