A kékvércse-kutatók nyomában - I. rész: a tavaszi érkezők fogadása

A kék vércsék hazánk és az Európai Unió kiemelt fontosságú védett természeti értékei. Megőrzésüket az Európai Bizottság LIFE+ természet alapja támogatja (további információ: falcoproject.eu).   A cikksorozatunkban felvillantott kékvércse-kutatások alapvető célja − a tudományos megismerés mellett − a madarak minél hatékonyabb védelmi gyakorlatának megalapozása.

Kék vércsék egyedi azonosítása a Vásárhelyi-pusztán (Fotó: Orbán Zoltán).

 

Miért kutatjuk a kék vércséket?

Ahhoz, hogy tudjuk, mit és miként tehetünk az érdekükben, meg kell ismernünk mindennapjaikat, veselkedésük minél több elemét és ezek rendszerét.

A költések nyomon követése során például arra vagyunk kíváncsiak, hogy van-e mérhető különbség a természetes-mesterséges fészkekben, a telepesen vagy szórványosan (szoliter) módon fészkelő madarak:

  • párválasztási befektetése,
  • költéskezdése,
  • tojásszáma,
  • költési sikere,
  • a kirepült fiókák kondíciója, vonuláskori túlélése között.

Emellett nyomon követjük a fiókák táplálék összetételét, a fészkek élősködő terheltségét (parazitáltságát) és zsákmányállatoknak való kitettségét. A vércsék vadászatra használt élőhelyein mérjük a zsákmányállat-csoportok állományalakulását és azok szezonális elérhetőségét.

A vizsgálatok alapját a madarak egyedi beazonosíthatósága jelenti. Ezért a fészekben ülő fiókák mellett kifejlett madarakat is megjelölünk egyedi színes gyűrűkkel (ezek teleszkóppal messziről is leolvashatóak), néhányan pedig műholdas jeladót is kapnak, melynek köszönhetően a madarak vonulását a lakosság is nyomon tudja követni Afrikába és vissza az MME satellitetracking.eu honlap oldalán.

Ezek az ismeretek azután a gyakorlati védelem olyan kérdéseire adhatnak választ, minthogy:

  • hol és hogyan érdemes egymás mellé telepíteni a költőládákat;
  • hogyan tartsuk fenn a ládatelepeket, például miként gátoljuk meg a nyestek tojás- és fiókazsákmányolását;
  • milyen az ideális kékvércse-élőhely, miként kell kezelni a faj által lakott területeket és ebben miként lehet partnerré tenni a földtulajdonosokat;
  • merre vonulnak a madaraink és milyen veszélyek leselkednek rájuk?

A hatékonyabb védelemhez, a faj hazai és nemzetközi állományának megőrzéséhez elsősorban tehát alapvető ismeretekre van szükségünk, amit szívós és tervszerű munkával, a terepen lehet megszerezni. Ehhez kínál szakmai hátteret a biológia egyik izgalmas kutatási ága – a viselkedésökológia. Ez, az 1970-es évek második felétől elkülönülő és máig dinamikusan fejlődő tudományág azt vizsgálja, hogy az élőlények egyes tulajdonságai (például a füstifecske-hímek farok- és farokvilla-hossza, a háziveréb-hímek torokfoltjának nagysága) miként befolyásolják az egyedek szaporodási és szociális sikerét, a különböző viselkedési formák pedig hogyan segítik a faj boldogulását, alkalmazkodását és túlélését az adott élőhelyen (Barta Z. – Liker A. – Székely T. szerk.: Viselkedésökológia – Modern irányzatok. Osiris Kiadó, Budapest, 2002).

 

Olvasóként mi vagyunk a nyertesek

Bár sok szempontból irigylésre méltó a terepi kékvércse-kutatók élete, a mintegy hat hónapos terepszezon, a szinte folyamatos, gyakran heti hét napos, napi 12–16 órás munkanapok és a terepjárós zötykölődés, az alvás- és a magánélet hiánya, a por és a hőség, a gyakran agyzsibbasztóan egyhangú vagy éppen megerőltető munka embert próbáló a javából. Ráadásul a kutatási munkaterv napról napra történő végrehajtása mellett az adott feladaton kívül másra nemigen van idejük és lehetőségük figyelni, vagy a munkájukat megörökíteni.

Ezt a célt az MME munkájában mind szélesebb körben alkalmazott „projektkamera” akció szolgálja. A módszer lényege, hogy egy vagy több, a terepi munkában, a madártanban és a természetvédelemben egyaránt jártas munkatársunk fotós és videós stábtagként követi és megörökíti az eseményeket, majd minderről terepi beszámolót készít (Hevesi ládakihelyezés >>, Hevesi gazdanap >>). Ezzel a megoldással az olvasók sokkal több mindennek a részesei lehetnek, hiszen cikkünknek köszönhetően olyan helyekre is eljuthatnak, és olyan dolgokat is láthatnak, amire a kutatóknak egyszerűen nincs ideje.     

 

Négy tavaszi nap a Vásárhelyi-pusztán

A „programkamera” május második hetében négy napra Kardoskút térségébe, a partner Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság (KMNPI) Vásárhelyi- és Csanádi-puszták Natura 2000 területére látogatott. A hazai kékvércse-kutatások fellegvárában húsz éve zajlik a faj fészkelőhelyeinek monitorozása, és közel tíz éve egyéb kiegészítő kutatásokat is finanszíroz itt a LIFE természetvédelmi program, melyeket az MME szakemberei koordinálnak.

A KMNPI kardoskúti múzeumának kutatószállása (Fotó: Orbán Zoltán)!
Nem luxushotel, de tiszta, száraz, van ágy, fűtés, víz és villany a KMNPI
kardoskúti múzeumának kutatószállásán. Ezúton is köszönjük, hogy
már évek óta használhatjuk (Fotó: Orbán Zoltán)!

 

Ládatelepek ellenőrzése

A tavasz első és alapvető fontosságú kérdése, hogy mennyi kék vércse érkezik vissza az afrikai telelőterületekről és milyen ütemben? Ezt legjobban a 100 km2-es mintaterületen, elsősorban telepesen, de helyenként egyesével-kettesével elhelyezett mintegy 500 költőláda folyamatos ellenőrzésével lehet nyomon követni.

Jellegéből adódóan ezt, a költés elején és végén tíznaponként, a költési időszak dandárjában hetente, egyes telepeken pedig heti több alkalommal is megismételt munkát elsősorban Kotymán László, a KMNPI tájegységvezetője; valamint Solt Szabolcs és Horváth Éva, az MME főállású munkatársai végzik.

Vércse költőláda ellenőrzés a Vásárhelyi-pusztán (Fotó: Orbán Zoltán).
A kék vércsék védelme meglehetősen felszerelés-igényes munka, ami a nagy
távolságok, a gyakran úttalan terep és a rengeteg szükséges „cucc” szállítása
miatt terepjárók nélkül gyakorlatilag nem lenne elvégezhető.

Erdei fülesbagoly tojások tükrös vércse költőládában (Fotó: Orbámn Zoltánn)
A költőládák ellenőrzésének ebben a fázisában nem elegendő a tetőtükrök
alapján meggyőződni arról, hogy tojások (erdei fülesbagoly) …

Vörös vércse fiókák tükrös vércseládában (Fotó: Orbán Zoltán).
… vagy fiókák (vörös vércse) vannak-e a fészekben?  Ezek pontos száma
mellett meg kell határozni a ládafoglaló fajt, meg kell becsülni a fiókák korát,
a fészekanyagot (a vércséknél ez gyakran a zsákmányállatok emésztetlen
részeiből álló, felöklendezet köpet) és a fészekben raktározott
zsákmányállatokat.

Vércse költőláda ellenőrzés a Vásárhelyi-pusztán (Fotó: Orbán Zoltán).
Ez viszont azt jelenti, hogy minden ládához fel kell menni, amihez a létrát folyton
le és fel kell pakolni a tetőcsomagtartóra, szét és össze kell húzni, a ládás
fához kell vinni.
Mindezt legalább öt hónapon keresztül, havonta
négyszer, alkalmanként mintegy ötszázszor!

Vércske költőláda ellenőrzés a Vásárhelyi-pusztán (Fotó: Orbán Zoltán).
„A ládák ura” - Kotymán László, a KMNPI tájegységvezetője két évtizede
dolgozik a területen a kék vércsék védelmében is.

Vörösvércse-fészekalj (Fotó: Orbán Zoltán).
Május első felében a költőládák leggyakoribb ragadozó lakói a vörös vércsék,
hiszen a „kékek” még csak ilyentájt kezdenek megérkezni
afrikai telelőterületeikről.

Vörösvércse-fiókák (Fotó: Orbán Zoltán).
Az enyhe tél és a gazdag mezeipocok-állomány (ilyen gradáció néhány évente
következik be)
miatt idén általánosnak számítanak a nyolcfiókás
vörös vércse fészekaljak is.

Vércske költőláda ellenőrzés a Vásárhelyi-pusztán (Fotó: Orbán Zoltán).
A kutatómunka alapja a pontos adatrögzítés, amit Horváth Éva,
az MME munkatársa végez …

Vércske költőláda ellenőrzés a Vásárhelyi-pusztán (Fotó: Orbán Zoltán).
… abba a terepi naplóba, melyben minden ládának külön oldala van, ahova az
egyes ellenőrzési körök adatai kerülnek. A képen a 236. ládáé, ahol a
május 6-ai immáron a harmadik ellenőrzés volt

(Fotók: Orbán Zoltán).

Vércske költőláda ellenőrzés a Vásárhelyi-pusztán (Fotó: Solt Szabolcs).
A Kotymán László által diktált feszített munkatempó miatt a „riporteri” munkával
is igyekezni kellett – itt éppen a másik cikkben látható, fatörzs üregében levő
vörösvércse-fészekalj fényképezésével (Fotó: Solt Szabolcs). 

Foltos bürök aljnövényzet vércseláda-telepnél (Fotó: Orbán Zoltán).
A körülmények helyenként távol állnak az ideálistól. A legkevésbé kedvelt
környezeti
tényező a foltos bürök alkotta, esőerdei hangulatot idéző, akár
három méter magas és
rettentően  büdös aljnövényzet, amiben nem
egyszerű „cígölni” a létrát.

Tőkésréce-fészek aljnövényzetben (Fotó: Orbán Zoltán).
Ez a sűrű növénytakaró azonban a közlekedési izgalmak mellett madártani
meglepetéseket is
tartogat, …

Tőkésréce-fészek aljnövényzetben (Fotó: Orbán Zoltán).
… például egy tőkés réce …

Tőkésréce-fészek aljnövényzetben (Fotó: Orbán Zoltán).
… tojásos fészekalját.

Edei fülesbagoly vércseláda-telepen (Fotó: Orbán Zoltán). Edei fülesbagoly vércseláda-telepen (Fotó: Orbán Zoltán).
A ládatelepeken kis szerencsével hím erdei fülesbagollyal is összefuthatunk.
A képen látható példány az egyik ládában kotló tojó közelében várta az
éjszaka, a vadászat
beköszöntét, hogy zsákmányt tudjon
vinni a párjának.

Vércske költőláda ellenőrzés a Vásárhelyi-pusztán (Fotó: Orbán Zoltán).
A fészekellenőrzés látható nyomot is hagy a résztvevőkön, a létrától például
ilyen
alumínium foltos lesz az ember keze.

Fehérgólya-fészek magaslesen a Vásárhelyi-pusztán (Fotó: Orbán Zoltán).
A „ládázás” előnye, hogy az ember folyton mozgásban van, ezért rengeteg
érdekességet láthat: magaslesen fészkelő fehérgólya-párt, …

Nagy kócsag (Fotó: Orbán Zoltán).
… a fejünk felett átrepülő nagy kócsagot, …

Mezei nyúl (Fotó: Orbán Zoltán).
… a földúton átváltó …

Mezei nyúl (Fotó: Orbán Zoltán).
… mezei nyulat,

Örvös galamb fészekfa a Vásárhelyi-pusztán (Fotó: Orbán Zoltán).
...a telepek facsoportjában, alig fejmagasságban …

Örvösgalamb-fióka a Vásárhelyi-pusztán (Fotó: Orbán Zoltán).
… levő fészekben üldögélő, egyke örvösgalamb-fiókát, …

Szu rágásnyoma kéreg alatt (Fotó: Orbán Zoltán).
… a kérgét vesztett ágakon pedig farontóbogár-lárvák fantasztikus
rágásnyomait (Fotók: Orbán Zoltán).

 

A madarak egyedi azonosítása

Május elejére már annyira előrehaladott a kék vércsék hazaérkezése és násztevékenysége, hogy a ládaellenőrzések mellett el kell kezdeni a további viselkedésökológiai kutatásokat megalapozó egyedi azonosítási munkát is. Ez nagyon hasonló ahhoz, amit a kutatók az afrikai elefántok egyedi fülcsipkézete, a fehér cápák és a különböző cetfajok farok- vagy hátúszóinak alakja és sérülései alapján egyre több fajnál alkalmaznak.

Hosszúszárnyú bálnák egyedi farokuszonyai (Forrás: http://wildwhales.org/humpback-whale)
A hosszúszárnyú bálnák farokúszója
(Forrás:
http://wildwhales.org/humpback-whale/), …

Gyilkos bálnák egyedi hátúszói (Forrás: http://greenandgold.uaa.alaska.edu/blog/20957/orcas-exxon-valdez/)
...kardszárnyú delfinek
(Forrás:
http://greenandgold.uaa.alaska.edu/blog/20957/orcas-exxon-valdez/) …

Fehér cápa egyedi hátúszója (Fotó: Alison Knock, forrás: http://saveourseas.com/projects/whitesharks_za/white_shark_fin_printing_project)
… vagy a fehér cápa hátúszója (Fotó: Alison Knock) hasonlóan egyedi, …

Kék vércse tojó (Fotó: Orbán Zoltán).
… mint a kékvércse-tojóink fejmintázata.

Kék vércsék (Fotó: Orbán Zoltán).
Az egyöntetűen kék hímek (fent) a mintázat hiánya miatt a
megfigyelő számára egyformák, …

"Fabó" a hím kék vércse (Fotó: Orbán Zoltán).
… azonosításukban a színes jelölőgyűrű-kombinációk
(a képen az idén már 8 éves „Fabó”) …

Kék vércsék jelölésénél használt színes gyűrűk (Fotó: Orbán Zoltán).
... vagy a karakteres színes gyűrűk segítenek (Fotók: Orbán Zoltán).

 

Nem csak az elv, de a munka „favágós” része is azonos – azaz meg kell keresni és a zavarásuk nélkül elég közel kell kerülni az állatokhoz ahhoz, hogy részletes feljegyzéseket és fotókat lehessen készíteni róluk.

Szép, napsütéses napokon, amikor a felmelegedő levegő a délelőtt közepétől késő délutánig remegőssé válik, az ilyen „leolvasós” akciókat kora reggelre és az esti szürkületet megelőző órákra érdemes ütemezni. Horváth Éva és Solt Szabolcs MME munkatársak segítségével − a fotók mellett immáron videofelvételekkel is − egy ilyen nap eseményeibe pillanthatunk be.

Kék vércsék egyedi azonosítása a Vásárhelyi-pusztán (Fotó: Orbán Zoltán).
Szép reggeli fényeknél megérkezés az első telephez, …

Kék vércsék egyedi azonosítása a Vásárhelyi-pusztán (Fotó: Orbán Zoltán).
… majd Solt Szabolcs kézi távcsővel méri fel a madarak tartózkodási
helyét és a legjobbnak ígérkező megfigyelőpontot.

Kék vércsék egyedi azonosítása a Vásárhelyi-pusztán (Fotó: Orbán Zoltán).
Mivel ennél a munkánál viszonylag sokat kell mozogni, s mert a madarakat
a járművek sokkal kevésbé zavarják, a megfigyelés autóból történik, ...

Kék vércsék egyedi azonosítása a Vásárhelyi-pusztán (Fotó: Orbán Zoltán).
… amihez a teleszkópokat egy speciális, a leeresztett oldalablak üvegére
felfogatható állványfejre rögzítjük.

Kék vércsék egyedi azonosítása a Vásárhelyi-pusztán (Fotó: Orbán Zoltán).
A mindennapi életben nem kerülünk olyan helyzetbe, hogy belefáradjunk a
pislogásba. Aki azonban már próbált órákon át félig lehunyt szemmel
teleszkópba nézni, az tudja, hogy ez mennyire fárasztó. A terepi munka
legfontosabb ismérve a szükségmegoldások széleskörű alkalmazása – jelen
esetben a repülőgépeken alváshoz használt szemmaszk „kalózos”
felhasználása. Így a megfigyelőnek nem kell erővel csukva tartania vagy
kézzel befognia a nem használt szemét.

Kék vércsék egyedi azonosítása a Vásárhelyi-pusztán (Fotó: Orbán Zoltán).
A madarak azonosítása nagyon aprólékos, nagy koncentrációt igénylő munka.
Először is meg kell találni az egyedeket a sűrű lombozatban, majd addig
kell várni vagy egy-két métert előre-hárta gurulni a terepjáróval, …

"Fabó" a hím kék vércse (Fotó: Orbán Zoltán).
… amíg le nem lehet olvasni a madár („Fabó”, a 8 éves hím)
színesgyűrű-kombinációját …

"Jolánka" a tojó kék vércse (Fotó: Orbán Zoltán).
… vagy a karakteres színes gyűrű „számát”. Ez a kékvércse-tojó a JK8 számú
jelölőgyűrű betűkódja alapján a „Jolánka” nevet kapta
(Fotók: Orbán Zoltán).

„Fabó” és „Jolánka”
A kutatási program előrehaladtával egyre több az évről évre visszatérő régi ismerős a kék vércsék között. Erre jó példa a fenti két képen szereplő madár.

Az idén 8 éves „Fabó” 2007.07.07-én, egy négyfiókás fészekben, fiókaként kapott jelölőgyűrűket. Azóta 2009-ben, 2010-ben, 2013-ban és idén is sikerült megfigyelni, amint évről évre különböző tojókkal párba állva sikeresen reptetett fiókákat.

A 2014-ben minimum 9 éves „Jolánka” 2008.07.16-án, egy négyfiókás fészekalj szülőjeként, minimum hároméves korában lett befogva és meggyűrűzve. Eddig az idei éven kívül 2009-ben, 2010-ben, 2012-ben és 2013-ban került elő, amint a befogás helyén újabb és újabb fészekaljakat nevelt.

A két madárnak ráadásul közös múltja is van! 2013-ban ugyanis egymással alkottak párt, és abban a költőládában (a párhuzamos cikkben a magaslessel szemben ebben költ a „nézelődő” csóka), melyből „Fabó” egykor kikelt, a négytojásos szaporulatból végül három fióka repült ki.  

     Kék vércsék egyedi azonosítása a Vásárhelyi-pusztán (Fotó: Orbán Zoltán).
Természetesen nem elég megtalálni és azonosítani az egyedeket,
gyűrű hiányában …

Kék vércsék egyedi azonosítása a Vásárhelyi-pusztán (Fotó: Orbán Zoltán).
… részletes leírást is kell készíteni a madarakról (ennek aprólékossága jól
érzékelhető a fejezetvégi kisfilmeken).

Párosodó kék vércsék (Fotó: Orbán Zoltán).
Ráadásul a cikk utolsó fejezetében bemutatott viselkedésökológiai
megfigyelésekhez minél több kék vércse esetében a társas
kapcsolatokat, leginkább a lehetséges párokat
is jelezni
kell. Ehhez is olyan fényviszonyokra van szükség
(ez pont nem ilyen), …

Párosodó kék vércsék (Fotó: Orbán Zoltán).
… hogy legalább a madarak egyike beazonosítható legyen. Erre példa ez a kép,
ahol leolvasható volt „Jolánka” gyűrűszáma (a hím sajnos még
gyűrűzetlen volt).

Kék vércsék egyedi azonosítása a Vásárhelyi-pusztán (Fotó: Orbán Zoltán).
Végül, de nem utolsósorban ebben a munkafázisban történik meg
költőláda-telepek
„belakásának” első körös megfigyelése és az
adatok helyrajzi rögzítése is azokon az …

Kék vércsék egyedi azonosítása a Vásárhelyi-pusztán (Fotó: Orbán Zoltán).
… adatlapokon, melyek az egyes telepeken a ládák elhelyezkedését mutatják
(ehhez persze valamikor ezeket az adatlapokat is el kellett készíteni).

Amikor az árpatáblából csak az őz agancsának csúcsa látszik ki (Fotó: Orbán Zoltán).
Nem csoda, hogy a kollégák eközben nemigen tudnak úgy nézelődni, mint
mi, pedig
a tájban néma csöndben álló terepjáró közelében szinte
folyamatosan izgalmas események
történnek. Például néhány
perc elteltével megmutatkozik az árpa kalászai között
mozgó agancs…

Őzbak árpatáblában (Fotó: Orbán Zoltán).
… gazdája, egy őzbak is (Fotók: Orbán Zoltán).

 

A „leolvasás” amellett, hogy bizonyos kérdésekre válaszokat ad és megalapoz más munkafolyamatokat, egyben feladatokat is kijelöl. Megmutatja, hogy melyek azok a jelöletlen egyedek (elsősorban a máshogy nem beazonosítható hímek), melyeket a következő évek kutatásait elősegítendő a költési időszakban be kell fogni és meg kell gyűrűzni.


Kisfilmek a kék vércsék reggeli és esti egyedi azonosításáról
(Videók: Orbán Zoltán).

 

Élőhelykezelési vizsgálat előkészítése

Mivel az előző fejezetben bemutatott munkanapon majdnem nyári hőség uralkodott, 10 órától már annyira remegett a gyorsan felmelegedő levegő, hogy a teleszkópos megfigyelést abba kellet hagyni. A munkaterv összeállításánál számoltak ezzel a kollégák, ezért ebéd előtt beiktattuk az első fejezetben bemutatott ládaellenőrzést, illetve kora délutánra az élőhelykezelési vizsgálati terület előkészítését.

A kék vércsék nagyobb rovarokból, gyíkokból és kisrágcsálókból álló táplálékukat sokszor a levegőből lecsapva, a talajon szerzik meg. Ezért védelmük kapcsán esetükben is központi fontosságú kérdés a táplálékállataiknak otthont adó gyepek és szántók milyensége. Mivel ezek az élőhelyek egyben az ember által alakított kultúrtáj legfontosabb részei is, nem mindegy, hogy itt milyen gazdálkodás folyik.

Annak kiderítése érdekében, hogy a kék vércsék számára milyen élőhelykezelés az optimális, vizsgálatokra van szükség − úgy, hogy ez a gazdák számára is megérje. Nagy vonalakban ez azt jelenti, hogy a kutatók azonos, éppen ezért egymással összevethető módszerekkel adatokat gyűjtenek a különböző módon kezelt élőhelyeken, a vércsék számára fontos táplálékállat-fajok előfordulásáról. Ahhoz, hogy ezek a vizsgálatok elvégezhetőek legyenek, különböző módon, jól és rosszul művelt területekre van szükség: kisparcellás szántóföldi kultúrákra és monokultúrákra, mozaikosan és túllegeltetett gyepekre, kaszált és kaszálatlan rétekre, ahova ki lehet helyezni a mintavételező talajcsapdákat (erről a kutatási tevékenységről a cikksorozat további részeiben lesz szó).

Egyöntetűen lekaszált gyep (Fotó: Orbán Zoltán).
Az első kékvércse-védelmi LIFE projekt munkájának köszönhetően ma
már tudjuk, hogy az ilyen egységesen lekaszált gyepről a táplálékállat
sáskák gyorsabban elvándorolnak, …

Rovarbúvósávosan kaszált gyep (Fotó: Orbán Zoltán).
… mint az ilyen kaszálatlan sávokat meghagyó kezelés esetén
(Fotók: Orbán Zoltán).

 

A kezelések monitorozását megalapozó napi feladatunk az volt, hogy a kék vércsék vásárhelyi-pusztai élőhelyén, egy lucernatáblában kikarózzunk egy olyan vizsgálati területet, melynek két felén eltérő kaszálásra kerül sor, hogy a talajcsapdákkal vizsgálható legyen, a két kaszálási mód közül melyik előnyösebb a vércsék számára.

Élőhelykezelés a kék vércsék vásárhelyi-pusztai élőhelyén (Fotó: Orbán Zoltán).
A vizsgálati terület kijelöléséhez …

Élőhelykezelés a kék vércsék vásárhelyi-pusztai élőhelyén (Fotó: Orbán Zoltán).
… egy GPS segítségével szinte centiméteres pontossággal kellett
meghatározni a jelölőkarók helyzetét.

Élőhelykezelés a kék vércsék vásárhelyi-pusztai élőhelyén (Fotó: Orbán Zoltán).
Csak ezt követően kerülhetett elő a nagykalapács, hogy Horváth Éva és
Kotymán László vigyázó tekintetétől kísérve …

Élőhelykezelés a kék vércsék vásárhelyi-pusztai élőhelyén (Fotó: Orbán Zoltán).
… Solt Szabi értő módon leverhesse a póznákat a terület sarokpontjaira.

Élőhelykezelés a kék vércsék vásárhelyi-pusztai élőhelyén (Fotó: Orbán Zoltán).
Másnap ez alapján tudott dolgozni a munkagépkezelő, ...

Élőhelykezelés a kék vércsék vásárhelyi-pusztai élőhelyén (Fotó: Orbán Zoltán).
… a gyepben élő állatok védelme érdekében az előírásos vadriasztó-lánccal …

Élőhelykezelés a kék vércsék vásárhelyi-pusztai élőhelyén (Fotó: Orbán Zoltán).
… felszerelt traktorral (Fotók: Orbán Zoltán).

 

Viselkedés-kódolás

A terepi látogatás utolsó napján az addig nyárias időt hűvös, szeles, esős időjárás váltotta fel. Mivel így a levegő napközben nem vált a melegtől remegőssé, a kutatók az egész napot rá tudták szánni az egyik legújabb munkára, a madarak viselkedés-kódolására. Ennek célja a faj társas viselkedésének minél jobb megismerése, mely segíthet megválaszolni a cikk elején feltett kérdések jelentős részét.

A munka menete a következő volt. A megfigyelők a vizsgálati területen kiválasztottak egy-egy olyan madarat (a cikkvégi videókban ezek a „fokális” példányok), melynek az adatok alapján valószínűsíthető volt a párja és a költőládája is. A hímek ezeknél a pároknál minden estben gyűrűsek voltak, míg a tojók lehettek „csak” egyedi fejmintázattal megkülönböztethető, jelöletlen példányok is. Ezt követően pontosan egy órán keresztül figyelték, és a kidolgozott kódrendszer alapján feljegyezték, hogy a „célmadárpár” mikor és mit csinált. Ebben a vizsgálatban a megfigyelés a madarak interakcióira, a feltételezet párjukkal, a fajtársakkal és a telep többi lakójával szemben tanúsított társas viselkedésre koncentrál. Azaz arra, amit a párhuzamos cikkben olvasóként mi „belülről”, a madarak szemszögéből láthattunk.

Kék vércsék viselkedés-kódolása (Fotó: Orbán Zoltán).
Fehérvári Péter, a projektpartner Magyar Természettudományi Múzeum (MTTM)
munkatársa a kora reggeli indulás előtt ellenőrzi, hogy minden
adatlap meglegyen.

Kék vércsék viselkedés-kódolása (Fotó: Orbán Zoltán).
Bepakolás a terepjáróba, …

Kék vércsék viselkedés-kódolása (Fotó: Orbán Zoltán).
… amiben nagy raktere ellenére valahogy soha nincs elég hely.

Kék vércsék viselkedés-kódolása (Fotó: Orbán Zoltán).
Egy kicsit még korán van! – Dr. Palatitz Péter (balra), a kékvércse-védelmi
LIFE+ program
vezetője és Dr. Fuiszt Tibor István, az MTTM Madártani
gyűjteményének vezetője.

Kék vércsék viselkedés-kódolása (Fotó: Orbán Zoltán).
Nem tűnik túl izgalmasnak, pedig a pusztai életközösség az egyik
legérdekesebb és máig sok titkot rejtő ökológiai rendszer.

Kék vércsék viselkedés-kódolása (Fotó: Orbán Zoltán).
Az aznapi első ládatelepnél kettévált a csapat, …

Kék vércsék viselkedés-kódolása (Fotó: Orbán Zoltán).
… és a csepergős időben mi azt is tesztelhettük, hogy mennyire vízálló …

Kék vércsék viselkedés-kódolása (Fotó: Orbán Zoltán).
… a felszerelés.

Kék vércsék viselkedés-kódolása (Fotó: Orbán Zoltán).
A megfigyelési terület …

Kék vércsék viselkedés-kódolása (Fotó: Orbán Zoltán).
… a ládatelep kijelölt részletével „élőben”, …

Kék vércsék viselkedés-kódolása (Fotó: Orbán Zoltán).
… a fényképezőgép kijelzőjén keresztül nézve, ...

Kék vércsék viselkedés-kódolása (Fotó: Orbán Zoltán).
… illetve az adatlapon.

Kék vércsék viselkedés-kódolása (Fotó: Orbán Zoltán).
Az első megfigyelési órát követően egyesült a csapat …

Kék vércsék viselkedés-kódolása (Fotó: Orbán Zoltán).
… és ugyanannak a telepnek egy másik részén …

Kék vércsék viselkedés-kódolása (Fotó: Orbán Zoltán).
… figyeltük megosztva a kiválasztott madarakat (Fotók: Orbán Zoltán).

Kék vércsék viselkedés-kódolásának megörökítése (Fotó: Dr. Fuisz Tibor István).
Akcióban a kékvércse-védelmi program kamerája. Az a „bigyó” a fényképezőgép
tetején a videómikrofon (Fotó: Dr. Fuisz Tibor István).


A kék vércsék viselkedés-kódolását bemutató két kisfilm jól érzékelteti a
terepmunka bajtársias légkörét, ami humorral segíti elviselni a korán kelésből,
kialvatlanságból, időjárási körülményekből eredő nehézségeket. A felvételeken
hallható „Mississipi egy – Mississipi kettő  …”-vel a kollégák a madarak párzásának
hosszát mérték. Az amerikai nyelvterületen használt másodperc számlálási
módszer különösen alkalmas a megfigyelők közötti időmérési
különbségek minimalizálására (Videók: Orbán Zoltán).

Kék vércse hím mezei pocok zsákmánnyal (Fotó: Orbán Zoltán).
Esti fényeknél ez a mezei pockot zsákmányoló hím kék vércse búcsúztatta
a csapatot a pusztában (Fotó: Orbán Zoltán).

 

Köszönet a kollégáknak a helyszíni beszámoló elkészítéséhez nyújtott segítségért!

Kotymán László – KMNPI tájegységvezető
Dr. Palatitz Péter – Kékvércse-védelmi LIFE+ projekt vezetője
Solt Szabolcs – MME Kékvércse-védelmi Program
Horváth Éva – MME Kékvércse-védelmi Program
Fehérvári Péter – MTTM
Dr. Fuisz Tibor István – MTTM

 

Folytatása következik …

 

Orbán Zoltán
MME Kékvércse-védelmi Program

 

A ”Kék vércse védelme a Kárpát-medencében” (LIFE11 NAT/HU/000926)
programot az Európai Unió LIFE alapja támogatja.

A ”Kék vércse védelme a Kárpát-medencében” (LIFE11 NAT/HU/000926) program
partnerei: a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (projekt koordinátor),
a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság,
a Magyar Természettudományi Múzeum, a Raptor Protection of Slovakia és a
The State Nature Conservancy of the Slovak Republic

www.falcoproject.eu

 

Kapcsolódó hírek

A kakukk éneklő egyedeinek megfigyelési valószínűsége az év folyamán (forrás: MME Monitoring Központ)

A népi mondás szerint Péter-Pálkor, azaz június 29-én elhallgat a kakukk. Februárban írtunk arról, hogy a másik népi mondás szerint megszólal-e Zsuzsanna napján a pacsirta. Most megnéztük a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Monitoring Központjának adatait a kakukkolásról is.

Az MME Ritkaságvadász Szakosztálya 2023. április 29-én ismét megszervezte a Skywatching Day-t. A rendezvény ismét az égrenézésről szólt: a madarászok egy-egy, jó panorámájú ponton figyelték az eget, várva és regisztrálva az átrepülő madarakat.

Tájékoztatunk titeket, hogy június 21-én rajtunk kívül álló technikai ok miatt zárva tart az MME központi irodája és az MME Bolt. Megértéseteket köszönjük!