2015-03-09 13:57
Bár az odúkihelyezések fő időszaka az ősz – mert így a madaraknak több idejük van felfedezni az eszközöket, amiket télen éjszakázni is használhatnak –, tavasszal is érdemes elkezdeni az odúzást. Márciusi cikksorozatunk második része a települési odútelepítéssel foglalkozik.
Bevezető
A mesterséges odúk használata a változatos eszközkészletet és a sokszínű alkalmazási lehetőség miatt meglehetősen összetett kérdés. Ezért ezt a témát sajnos nem lehet néhány mondatban összefoglalni. Mielőtt belekezdene a cikk elolvasásába, javasoljuk, hogy nézze át a képernyő jobb felső sarkában lévő tartalomjegyzéket, ahol a fejezetcímre kattintva a honlap a kiválasztott tartalomra ugrik.
Miért tegyünk ki odúkat?
Madaraink egy része odúköltő, azaz idősebb fák törzsében és ágaiban természetes módón képződő, vagy harkályok vájta odúkban költ. A településeken és a mezőgazdasági területeken egyaránt jelentkező természetvédelmi probléma, hogy az idősebb, odúképződésre, odúkészítésre alkalmas vastagságú fák állománya alacsony, csökken vagy már teljesen el is tűnt.
Harkályodúk hiányában szinte csak a széncinege képes olyan alternatív fészkelőhelyeket
elfoglalni, mint amilyen a postaláda, a csőkorlát, vagy mint ezen a felvételen, egy váza.
Ezek azonban messze nem ideálisak, ezért is nagyon fontos a települési
mesterséges odúk számának és típusösszetételének folyamatos
növelése, bővítése (Videó: Orbán Zoltán).
Az odúhiányon mesterséges odúk kihelyezésével segíthetünk. Ha így teszünk, akkor a környezetünkbe csalogathatjuk azokat az odúköltő fajokat is, amik a legaktívabb rovarkártevő-pusztítók. Ráadásul a fészeképítés, a fiókáikat etető madarak megfigyelése remek szórakozás – ami környezeti nevelési és turisztikai program is lehet –, így az odúzás rengeteg örömet nyújt nekünk.
Mennnyire nagy munka?
A téli madáretetéssel vagy az egész éves itatással összehasonlítva – ahol ugye napi feladat az eszközök utántöltése – nagyságrendekkel kevesebb elfoglaltságot jelent, pedig az etetők, itatók működtetése sem kíván óriási erőfeszítést.
Az odúk kirakását követően a fő "feladat" valójában ezek megfigyelése. A költés ideje alatt a tojásos fészkeket heti egy, a fiókákat akár gyakrabban is megnézhetjük. A fiatalok kirepülését követően érdemes eltávolítani az elhasználódott fészekanyagot, de ha ezt nyáron nem tudjuk megtenni, legalább ősszel vagy kora tavasszal tegyük meg (részletek >>).
Mikor tegyük ki?
Legjobb ősszel, de az év másik fő odúkihelyezési időszaka a télutó és a kora tavasz, február-március. Mivel az énekesmadarak többsége évente kétszer (olykor háromszor) is költ, akár május-júniusban is kitehetünk egy-egy odút.
Kell-e fészekanyag?
A legtöbb odúba nem, mert ezt a madarak amúgy is kiszednék, úgyhogy a segítő szándék ebben az esetben többletmunkát jelentene számukra. Kivételt a fészket nem építő fajok (búbosbanka, szalakóta, baglyok, vércsék) odúi jelentenek. Ezek aljába szórjunk néhány cm vastagon száraz faforgácsot, földet, füvet vagy falevelet. A tojó ebbe az alapba sekély fészekcsészét tud mélyíteni, ami pont elegendő, hogy a tojások ne guruljanak szét.
A természetes költőodúkban ezt a munkát az előző tulajdonosok, elsősorban a seregélyek végzik el, akik után mindig marad annyi fészekanyag, ami legalább minimális alapot képez a tojásoknak.
Merre nézzen az odú?
Általános javaslat, hogy az odúk röpnyílása lehetőleg ne az északnyugati égtáj felé nézzen, mert ezeknél nagyobb esély van a beázásra, ami a hideg széllel együtt hátrányosan befolyásolja az odúk mikroklímáját, különösen télen, amikor a cinegék előszeretettel éjszakáznak akár csoportosan is ezekben.
A jó odú
A mesterséges odúkkal szemben támasztott legfontosabb természetvédelmi követelmény a stabil kialakítás és az időjárásállóság. Az elmúlt több mint egy évszázad tapasztalatai alapján a 2-2,5 cm vastag fenyő- vagy akácdeszkából készült odúk felelnek meg leginkább az összetett minőségi, biztonsági és ár/érték arány elvárásoknak.
Fontos, hogy az odúk fája külső festést vagy pácolást kapjon, az ellenőrizhetőség és takaríthatóság miatt nyitható tetejük pedig a ragadozók és a szél általi felnyitás ellen dróttal le legyen zárva. Az odú tetejét érdemes plusz vízszigeteléssel ellátni: műanyag fóliával, kátránypapírral, bádoggal fedni, ami megtöbbszörözheti az eszköz élettartamát.
Az egyik potenciális szőrmés odúragadozó a házi macska.
3 fotó – katt a képre (Fotók: Orbán Zoltán).
Odúkat nem csak az MME web boltjában lehet vásárolni, de némi barkácsolási tapasztalattal és néhány szerszámmal akár magunk is készíthetünk. Ehhez segítséget talál ezen az oldalon >>.
Ha nincs beköltöző
Gyakran előfordul, hogy a kihelyezett mesterséges odúkat a madarak akár éveken át sem foglalják el. Ennek egyik legvalószínűbb oka – azon kívül, hogy az adott fajok nem élnek a környéken – az lehet, hogy annyi természetes odú, épületrés van a közelben, ami miatt a madarak csak hosszabb idő elteltével találnak rá az odúinkra.
Ilyen esetben a legjobb, amit tehetünk, hogy az odút áthelyezzük, illetve egyéb madárbarát kerti eszköz: itató, porfürdő, téli etető közelébe telepítjük, ahol a madarak nagyobb valószínűséggel fedezik fel és vésik emlékezetükbe ezeket, különösen akkor, ha télen benne is éjszakáznak.
MILYEN ODÚKAT?
A tipikus, kerek röpnyílású, harkály vájta madárodúk mesterséges változatait a röpnyílás és belső tér nagysága alapján: „A”, „B” és „D” típusba soroljuk.
A leggyakoribb hagyományos, harkályodúkat utánzó mesterséges odúk (balról jobbra):
"A", "B", "D"/seregély és "D"/búbosbankaodú (Fotó: Orbán Zoltán).
A "C" odúk partfalak és sziklák hasadékaiban, üregeiben költő kistestű énekesmadárfajok megtelepítését szolgálják. Ezek a madarak a hagyományos értelemben nem tekinthetők odúköltőknek, esetükben a megfelelő költőhely legfontosabb kritériuma a fedettség, a vízszintes alap és a fészek legalább egyik oldalának támasztottsága. Ezért ezek az odúk nem szűk, kerek röpnyílásúak, hanem megközelítően félig nyitott előoldalúak.
A leggyakoribb odútípusok összefoglaló táblázatát a méretadatokkal és a javasolt kihelyezési magasságokkal itt töltheti le >>.
A legkisebb "A" odú
A fenti fotó bal oldalán látható két odú között látszólag semmi különbség nincs. A legkisebb "A" odú (a bal szélső) röpnyílása 30 mm alatt van, amin csak a legkisebb cinegefajok: a kék cinege, a barátcinege és a búbos cinege fér be. Ennek köszönhetően ezekben az odúkban nem kell versenyezniük a nagyobb és erősebb odúlakókkal, például a széncinegével és a verebekkel.
A kék cinege a lakott területek második leggyakoribb cinegefaja (Fotó: Orbán Zoltán).
A legismertebb "B" odú
A mesterséges odúk közül a „B” típusú a legszélesebb körben használt. Ebbe költöznek azok a legalkalmazkodóképesebb, településeken is gyakori fajok – a széncinege, a házi és a mezei veréb –, melyek kedvelik a hagyományostól eltérő és az alacsonyan elhelyezkedő fészkelőhelyeket is.
A mesterséges odúk óriási előnye, hogy ezekkel ott is megtelepíthetőek az odúköltő
fajok, ahol a segítségünk nélkül nem tudnának költeni. "B" típusú odú fiatal fán
(Fotó: Orbán Zoltán).
Az izgalmas "D" odúk
A széncinegénél nagyobb odúköltők segítését szolgálja a "D"odú család, aminek alap verziója a seregélyeké (de ebbe beleköltözik a széncinege, a házi és mezei veréb, a nyaktekercs és a csuszka is). A többi odú ("D"/búbosbanka-, füleskuvik-, szalakóta-, macskabagoly- és urálibagolyodú) egyre növekvő belmérettel és röpnyílással rendelkezik.
A füleskuvik folyamatosan terjeszkedő, a nagyvárosokba is beköltöző madarunk,
melynek megtelepedését egyre inkább a megfelelően nagy belterületű és
röpnyílású odúk hiánya korlátozza (Videó: Orbán Zoltán).
A lakott területekre is több ezer "B" odú került ki az elmúlt évszázadban, ugyanakkor "D" odúkból, különösen a seregélynél nagyobb méretűekből szinte alig. Pedig az ezekben fészkelő madarak a leglátványosabbak közé tartoznak – gondoljunk csak 2015 év madarára, a búbosbankára.
A "D" odúk leggyakoribb lakója a seregély, ami nem csak megjelenésével, de
hangjával és ...
... mozgalmas életével is színt hoz a települési madárbarátok életébe. A seregélyek
már érkeznek, és a leggyorsabb hímek az éneklést is elkezdték
(Videók: Orbán Zoltán).
- "D"/seregélyodú beszerzése >>
- "D"/seregélyodú plusz szigeteléssel ellátott tetővel >>
- "D"/búbosbankaodú beszerzése >>
A speciális "C" odú
A félig nyitott előoldalú "C" odúkat lakott területen elsősorban magasra, esőtől védett helyre, eresz alá, erkély- és ablakbeugróba szoktuk kihelyezni.
Ilyen helyeken leggyakrabban házi rozsdafarkú, szürke légykapó, és barázdabillegető
lehet a fészkelővendég. 5 fotó – katt a képre (Fotók: Orbán Zoltán).
A ragadozók bejutását megakadályozó előtéttel kiegészítve a "C" odúk a lakott területeken is kihelyezhetőek térdmagasságba, ahol vörösbegy és ökörszem is beleköltözhet ezekbe.
Drót és tűztövis előtéttel felszerelt "C" odú sövényben.
3 fotó – katt a képre (Fotók: Orbán Zoltán).
Segítsük a verebeket!
Változóban a világ, az élőhelyek kedvezőtlen átalakítása miatt Európa nagy területein megfogyatkoztak vagy már el is tűntek a verebek. Ezért egyre több figyelmet igényel ez a madárcsoport is. Segítségük egyik alapeszköze a három lakókamrás veréblakótelep-odú.
A veréblakótelepekről itt olvashat >> (Fotó: Orbán Zoltán).
A fakuszodú
A fakuszok kontinensünk legkisebb temetű madarai közé tartoznak. Két fajuk van, a hegyi fakusz és a rövidkarmú fakusz nagyon hasonlít egymáshoz. A kifejlett egyedek súlya gyakran a 10 grammot sem éri el. Életmódjuk harkályszerű, a fák törzsén és ágain mozogva a kéreg hasadékaiban keresgélik rovartáplálékukat. Parányi, ökörszemhez hasonló méretüknek, hosszú, vékony, hajlott csőrüknek köszönhetően olyan résekbe is képesek benyúlni, ahova a harkályok, küllők, a csuszka és a cinegék nem. Ez teszi lehetővé számukra, hogy a táplálékért folyatott versengés nélkül éljenek együtt a több mint egy tucatnyi, rendszeresen vagy alkalmilag a kérgen táplálkozó madárfajjal.
Az MME web bolt által forgalmazott fakuszodú háromszöghasáb alakú, amit fatörzsre kell dróttal derékmagasságba felrögzíteni.
A fakuszodún két bejárat is van. Ezek az eszköz törzshöz simuló éléből nyílnak,
hogy a kérgen kúszó madár minél könnyebben be tudjon jutni.
6 fotó – katt a képre (Fotók: Orbán Zoltán).
Egy-egy ilyen mesterséges odút lakott területeken, kertekben, parkokban is érdemes kihelyezni fák törzsére, mert így több esélye lesz a fakuszoknak a falvakban, városokban is fészkelni.
Sarlósfecskeodúk
A kolibrikkel rokon, valójában sem nem énekesmadár, sem nem valódi fecske sarlósfecskék hazai állományának többsége a lakott területek toronymagas épületeinek hasadékaiban költ.
A sarlósfecske a világ egyik legjobban repülő madara (Fotó: Orbán Zoltán).
A panelszigetelések következtében fogyatkozó fészeküregek pótlására szolgálnak az egylakókamrás mesterséges sarlósfecskeodúk, és a háromfülkés sarlósfecsketelepek (részletek >>).
Háromfülkés sarlósfecsketelep erkély korlátjára kihelyezve (Fotó: Orbán Zoltán).
Bagolyodúk
A parányi termetű füleskuvik beköltözik a "D"/füleskuvik-, szalakóta- és búbosbankaodúkba, és a nála nagyobb termetű, településeken is élő fajoknak is van "saját" odútípusa.
Füleskuvik-fiókák mesterséges "D" odúban. 3 fotó – katt a képre (Fotó: Orbán Zoltán).
A vércse költőláda
Az erdei fülesbagoly – a madárcsoport legkevésbé válogatós és a településeken is leggyakoribb tagja – a zárt odúk helyett jobban kedveli a nyitottabb vagy teljesen fedetlen fészkelőhelyeket, ezért megtelepítésének legjobb eszköze a nagyméretű "C" odúnak megfelelő vércse költőláda.
Erdei fülesbagoly költése vércse költőládában (Videó: Orbán Zoltán).
Nevéhez híven a vércse költőláda – fára és épületre kihelyezve egyaránt – alkalmas a leggyakoribb települési sólyomféle, a vörös vércse, illetve a csókák megtelepítésére is.
Vércse költőládában fészkelő vörös vércse ...
... és csóka (Videók: Orbán Zoltán).
Feketerigó-fészektálca
Bár nem odú, de költést segítő eszköz a feketerigó-fészektálca, ami kúszónövényekkel befuttatott, éppen ezért macskamentes épületfalakon segíti nem csak a fekete rigók, de a szürke légykapók, a rozsdafarkúak, a barázdabillegetők és a balkáni gerlék költését is.
A feketerigó-fészektálcát is lombfakadás előtt érdemes kihelyezni a vadszőlővel
befuttatott falakra. Az eszköz használatáról itt olvashat részletesebben >>
(Fotó: Orbán Zoltán).
HOVA ÉS HÁNY ODÚT?
A mesterséges odúk annyiban "tudnak többet" a természetes odúknál, hogy ezekkel az odúköltőknek ott is létesíthető megfelelő fészkelőhely, ahol egyébként nem tudnának megtelepedni.
Fára, falra, kerítésre ...
Az egyik leggyakoribb tévhit, hogy odúkat csak fára lehet, szabad kihelyezni. Az igazság ezzel szemben az, hogy az odúk helyének megválasztásakor az egyik legfontosabb szempont, hogy az elbírja az eszköz súlyát. Az alternatív odúhelyekről itt olvashat >>.
"B" típusú mesterséges madárodú kerítésen (Fotó: Orbán Zoltán).
Ablakba
Az odúk életének megfigyelése a Madárbarát kert program egyik legnagyobb jutalma. Ennek alap megoldása, ha az odúkat az ablakból jó rálátással helyezzük ki. A hagyományos "B" odúkat az ablak keretére is kifüggeszthetjük, illetve léteznek kimondottan megfigyelésbarát, üveg hát- vagy oldalfalú odúk is. Ezekről a megoldásokról itt olvashat >>.
Üveg hátfalú "B" típusú ablakodú (Videó: Orbán Zoltán).
- "B" típusú ablakodú / "balos" beszerzése >>
- "B" típusú ablakodú / "jobbos" beszerzése >>
- "B" típusú ablakodú / "hátfal" beszerzése >>
Egyet vagy többet?
Erre a kérdésre nehéz egyértelmű választ adni, mert a kihelyezési sűrűség és az odúk elosztása alapvetően az élőhely jellegétől és minőségétől függ. Az alábbiakban települési parkokban, utcai fasorokban, lakótelepi zöldfelületeken alkalmazható irányszámokat adjuk meg:
- a legkisebb "A" odúkból elegendő 100–200 méterenként egyet-egyet kirakni;
- a legtöbb madár által használt "B" odúkat egymástól 20–30 méter távolságra érdemes elhelyezni;
- a "D"/seregély- és búbosbankaodúból akár 50 méterenként is kitehetünk egyet-egyet;
- "C" odúból fára magasra kihelyezve 50 méterenként eggyel; bokorba, sövénybe alacsonyan kihelyezve 100–200 méterenként egyel számoljunk;
- veréblakótelepből 50–100 méterenként egyet-kettőt érdemes kihelyezni;
- kuvik költőládát 500 méterenként elegendő telepíteni;
- "D"/macskabagolyodút 500–1000 méternél nem érdemes sűrűbben kirakni, illetve ezt soha ne tegyünk más bagolyfajok eszközei közelébe, mert azok fiókáit is zsákmánynak tekinti;
- a vércse költőládák egyesével, illetve nagyobb parkok idősebb fáira telepesen is kirakhatóak;
Egy olyan kertbe, ahol egy átlagos méretű, családi ház jellegű épület minden vagy több oldalán található zöldfelület, fa vagy nagyobb bokor:
- "A" odúból egyet;
- "B" odúból épületoldalanként vagy -sarkonként egyet-egyet;
- "C" odúkból épületenként egyet;
- "D"/seregélyodúból egyet;
- "D"/ búbosbankaodúból egyet;
- veréblakótelepből kertenként egyet-kettőt;
- vércse költőládából egyet;
- kuvik költőládából vagy "D"/macskabagolyodúból egyet;
- feketerigó-fészektálcából épületenként egyet, vagy épületfalanként egyet-egyet is kitehetünk.
Panelház erkélyére, ablakába, falára, tetejére:
- "B", "C" és denevérodúból erkélyenként egyet-egyet is kitehetünk; ha nincs erkélyünk, ezeket az eszközöket ablakonként érdemes kitenni;
- a sarlósfecskeodúkból erkélyenként akár 3–5, a -telepből pedig tetőnként akár ugyan ennyi is kitehető, mert ez a madár kolóniákban fészkel;
- vércse költőládából épületenként egyet érdemes kitenni;
- feketerigó-fészektálcából épületenként egyet, vagy épületfalanként egyet-egyet is kitehetünk.
Az odúfa
Az előző fejezetben megadott irányszámokat és -adatokat egyből "borítja" egy érdekes természeti jelenség, a harkályfa mesterséges odúkkal történő leutánzása.
A pusztuló fákat a környék harkályai előszeretettel keresik fel, és helyenként szitaszerűen kilyuggatják. Egy-egy ilyen nagyobb fán méterenként is több, növényenként pedig akár tucatnyit is meghaladó számú odú is lehet. Ezeket a környék madarai, a méhek és a denevérek egyszerre is használhatják.
Különösen ablak közelében álló fán (ahol jól megfigyelhetjük az állatforgalmat) érdemes több különböző kerek röpnyílású odútípusból álló mesterségesodú-fát kialakítani. Ezeknél azt használhatjuk ki, hogy az eltérő méretű odúkban különböző fajok tudnak egymás mellett élni, illetve közülük a seregély és a verebek telepesen is fészkelnek.
Harkályfa (balra) és mesterségesodú-fa: 1 db "D"/seregélyodú fent, 3 db
"D"/búbosbankaodú középen kétoldalt és lent, 1 db "B" odú jobbra lent
(Fotó: Orbán Zoltán).
Ötletek, tippek és trükkök mesterségesodú-fa kialakítására:
- a mennyiséget "D"/seregély- és búbosbankaodúk adják, ezekből akár 3–5 darabot is kitehetünk;
- ezek mellé rakjunk ki egy–két "B" és egy "A" odút is, de elférhet egy veréblakótelep is;
- az odúkat különböző magasságba akasszuk, és az is jótékony hatású, ha a röpnyílások eltérő irányba néznek (a fenti fotón a megfigyelhetőség, a felvételkészítési lehetőség miatt néznek az ablak felé az odúk);
- látványossága miatt a mesterségesodú-fát ablak elé, jól megfigyelhető helyre telepítsük; ilyenkor az odúfa eszközeit az előző fejezetben, a kertes háznál megadott odúszámok tekintetében az épület egyik oldalához megadottnak számítsuk, azaz a kert többi részére még kihelyezhetünk odúkat.
Mesterségesodú-fa felderítése (Videó: Orbán Zoltán).
Madárvédelmi eszközök beszerzése
Az MME Természetbarátok Boltját azért hoztuk létre, hogy a Madárbarát kert program résztvevői, a madárvédők örvendetesen bővülő lakossági tábora számára biztosítsuk a madárvédelmi eszközöket és szakkönyveket. A bolt nem csak internetes (csomagküldő) áruházként működik, de kedden és szerdán 10–16 h közötti nyitvatartással is várjuk az érdeklődőket. A bolt címe, elérhetőségei és megközelítése:
Cím: Budapest XII. kerület, Költő u. 21.
Postacím: 1536 Budapest, Pf. 283
GPS-koordináták: 47º29'51.80"É - 18º59'36.21"K
E-mail: mmebolt@mme.hu
Mobil: 20/969-7778
Tel: 1/275-6247 / 122
Fax: 1/391-7794
Megközelítés:
A Széll Kálmán térről induló 21 és 21A, vagy a Boráros térről induló 212-es busszal a Városkút megállóig. A buszról leszállva balra, egyenesen felfelé kell tartani, majd az iskola előtti zebrán átkelve jobbra, egyenesen kell kb. 200 m-t kell sétálni. A Jókai-kert kovácsoltvas kapuján autóval úgy lehet be- és kijutni, ha a menetirány szerinti bal oldalon lévő jelzőoszlopon a csengő megnyomásával bejelentkezünk. Gyalogosan a kis kaput használhatjuk, ami munkaidőben folyamatosan nyitva van. Az MME Központi Iroda és a Természetbarátok Boltja a bekötő út végén, a vadszőlővel befuttatott egyszintes tégla- és faépületben található. A Bolt bejárata ennek túlsó végén, az épület hátsó falából nyílik.
Közösen a zöldebb, élhetőbb településekért
A március a legmozgalmasabb, legizgalmasabb időszak a Madárbarát kert program életében, hiszen ilyenkor még tart az etetés, miközben a madarak egy része már odút foglal és fészket is épít.
Annak érdekében indítottuk ezt a cikksorozatot, melynek keretében hetente akár több írást is közzé teszünk a honlapunkon és a Facebook oldalunkon, hogy az állatok iránt érdeklődőket segítsük a kora tavaszi teendők tervezésében, kivitelezésében.
Reméljük, hogy ezeknek köszönhetően nem csak kevésbé ismert madár- és más állatcsoport-védelmi eszközök és módszerek elterjedését segítjük, de olvasóinkat is még több megfigyelési élményhez juttathatjuk!
Annak érdekében, hogy minél többen legyünk, hogy minél többet tehessünk, kérjük, ossza meg ezeket a cikkeket ismerősei, barátai körében is!
Köszönjük!
Amennyiben részletesebben is érdekli a lakótelepeken, a ház körül és a
kertben végezhető mindennapi gyakorlati madárvédelem, ajánljuk
figyelmébe a Madárbarátok könyvét (bolt >>), ...
... illetve a kimondottan az odúlakó madarak védelmével foglakozó
kiadványunkat (bolt >>)!
Amennyiben a cikk és akár a fenti könyvek elolvasása után még maradt kérdése az odúzással kapcsolatban, azt elküldheti munkatársainknak az info@mme.hu közönségszolgálati e-mail címre.
Önt is várja a Madárbarát kert program!
A Madárbarát kert program a különböző lakó- és munkahelyi környezethez alkalmazkodó madárvédelmi módszertani gyűjtemény. A Madárbarát kert a családi házak, háztáji kiskertek, parkok és arborétumok; a Madárbarát óvoda és a Madárbarát iskola az oktatási intézmények; a Madárbarát panel a panelházak lakóinak, a Madárbarát munkahely az irodában dolgozók és munkáltatók alprograma.
A programban való részvételhez nincs szükség különösebb madártani ismeretre, jártasságra, a regisztrációt követően megküldött Madárbarát Kert Kalendárium és a honlap minden szükséges információt tartalmaz. A különböző madárvédelmi eszközök és téli madáreleség pedig a kertészeti és barkácsüzletek mellett az MME boltjában is beszerezhető.
Elegendő már egy-két madárodú, egy itatónak használt virágalátét, télen pedig egy kis etető a kertbe, az óvoda- és iskolaudvarba, ablakba, és máris élvezhetjük tollas barátaink közelségét. Ha pedig már ott vannak, a pedagógusokat és a szülőket a nevelésben, a gyerekeket és felnőtteket a kikapcsolódásban, a gazdálkodókat és a kiskert tulajdonosokat a kártevők távol tartásában segítik a madarak.
Az elismerő tábla megszerzésének feltétele, hogy a program résztvevője a regisztrációt követően legalább egy mesterséges madárodú kihelyezésével, itató folyamatos működtetésével és téli madáretetéssel végzett egy évnyi madárbarát kertészkedést követően a regisztrációs csomagban kapott jelentőlap beküldésével tájékoztassa az MME központi irodáját az általa végzett madárvédelmi munkáról. Az információk értékelését és elfogadását követően postai úton megküldjük a ház falára, ajtóra, kerítésre kihelyezhető elismerő táblát, mely hirdeti, hogy itt egy madárbarát lakik és tevékenykedik.
 |
 |
| A Madárbarát kert program alprogramjainak külön elismerő táblája van, a képen a Madárbarát kerté és a Madárbarát panelé látható. Nagyításhoz katt a képekre (Fotók: Orbán Zoltán). |
|
A Madárbarát kert programnak 2015-ben már 6.000 regisztrált tagja van országszerte, köztük ezernél is több óvoda és iskola. Legyen Ön is "hivatásos" madárbarát kertész, üdvözöljük a Madárbarát kert programban!
Az MME támogatása
Kérjük, ne felejtse, hogy az MME tagság mellett többféle támogatással és a személyi jövedelemadó 1%-ának felajánlásával is segítheti egyesületünk munkáját. Köszönjük!
A letölthető 1% nyilatkozat a képre kattintva érhető el.
Orbán Zoltán
