2016-05-12 12:43
Egy hónappal ezelőtt, 2016. április 1-3. között tizedik alkalommal került megrendezésre Magyar Természetvédelmi Biológiai Konferencia (MTBK) soron következő eseménye, mely ezúttal műhelytalálkozó volt.
Az esemény Mórahalmon hívta seregszemlére a Kárpát-medencében őshonos emlősfajokkal foglalkozó kutatókat, gyakorlati természetvédelmi szakembereket, döntéshozatali szervek képviselőit, összesen mintegy 150 érdeklődőt. Az esemény egyik szervezője és támogatója a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Emlősvédelmi Szakosztálya volt. A nyitó előadások a hazai emlősfajok védelmének történetét valamint a Kárpát-medence emlős-fajgazdagságának holocénben bekövetkező változásait mutatták be, amely megalapozta a másfél nap sűrű és tartalmas szakmai programját. A továbbiakban, hat szekcióban, összesen 38 előadást hallgathattak meg, továbbá 31 posztert tekinthettek meg a jelenlévők. A résztvevő szakemberek és érdeklődők fajvédelmi programok, faunisztika, ökológia, kutatási módszertan, természetvédelmi kezelések, valamint gazdasági és társadalmi vonatkozások témakörei köré rendezve mutatták be és vitatták meg az emlőskutatás számos kiváló hazai és külföldi eredményét, kérdését és gyakorlati természetvédelmi problémáját. A szakmai program két műhelymunkával zárult a denevér-monitoring, valamint a vadbiológia és természetvédelem kapcsolata témakörében. A szakmai tapasztalatcsere az előadásokat követően a konferencia mindkét estéjén szociális program keretei között folytatódott. A konferencia harmadik napján pedig lehetőségük nyílt a résztvevőknek bepillantani a délvidéki földikutya élőhelyét alakító, ám jelenleg sajnos leginkább veszélyeztető körülményekbe, a faj határ-menti élőhelyére szervezett szakmai kirándulás keretében.
A hazai, emlősökkel foglalkozó kutatói közösség mindeddig túlzottan széttagolt volt, a kutatócsoportok között a legtöbb esetben nem valósult meg a kívánatos mértékű kommunikáció. Ezért a 10 MTBK páratlan lehetőséget teremtett arra, hogy az egyes kutatócsoportok bemutathassák munkájukat, eredményeiket illetve, hogy a teljes közösség megismerhesse az egy-egy ritka, veszélyeztetett faj kutatása, megőrzése érdekében tett erőfeszítések eredményeit. Ugyanakkor a közös fórum és eszmecsere eddigi hiányának következménye volt az is, hogy az ország őshonos emlősfajainak fennmaradása és védelme érdekében szükséges tudományos kutatások és intézkedések mindig nem valósultak meg a szakmailag indokolt mértékben. Ezért a konferenciát követően, részben a műhelymunkák, részben a konferencia során felmerült főbb gondolatok, tapasztalok összefoglalójaként elkészült egy állásfoglalás, amely a résztvevő szakemberek véleményét tükrözi. A konferencia résztvevőinek egyetértésben született állásfoglalása a hazai őshonos emlősfajok megőrzése érdekében fogalmaz meg javaslatokat és ajánlásokat a döntéshozók számára. Az állásfoglalás itt olvasható/tölthető le.