2018-11-19 15:33
Novemberi túránkra megérkezett a hideg idő és reggel még sapka, sál és kesztyűben kezdtük meg utunkat a Madárdal tanösvényen. Sokan érkeztek vonattal is, de többen már autójukkal vártak ránk a tanösvény elején.
Még az állomáson várakozva egy fenyőrigócsapat szállt el felettünk, a faluban lévő tujákon sárgafejű királykák szóltak. A Dinnyési-Fertő fele haladva rengeteg vadlúd szállt el felettünk, és déli irányból több ezer liba érkezett a vízre pihenni és inni. Legnagyobb számban nagy lilikek voltak, őket követte a nyári lúd egyedszáma, és körülbelül egy tucat vörösnyakú ludat is sikerült megfigyelnünk, utóbbi faj egyre nagyobb számban jelenik meg a Kárpát-medencében és idén országszerte felszaporodtak a megfigyelések és madarak egyedszáma. Mintegy hatezer vadlúd lehetett a tavon számos más vízimadárral együtt, csörgő-, fütyülő-, kanalas-, kendermagos és nyílfarkú récék sokasága. A vadlúdcsapatok figyelése közben Horváth Gábor két kis kormoránt is megpillantott az égen, amelyek valószínűleg a Velencei-tóról jöhettek. Ritkább téli vendégek is előkerültek a Fertőn, Juhász Imre bácsi egy tojó füstös récét pillantott meg, amely egy kisebb csapat fütyülőréce-csapat közelében úszkált. Ez a tengeri bukórécefaj inkább a nagyobb folyóvizeinken és állóvizeinken jelenik meg rendszeres, de ritka téli vendég. Sekélyebb szikes tavainkon, amilyen a Fertő maga nem igen szokott mutatkozni, így elég érdekes adat a területről.
Tizenegy óra tájban mentünk át a déli részen álló nagy kilátóba, ahonnan – bár a madarak igen messze voltak a tó északi, náddal védett, szélcsendes végében – jó rálátás nyílik az egész területre. Kontyos- és barátrécéket figyeltünk, amikor Mecseki Attila kiszúrt a közeli libacsapatban úszkáló vetési ludat. Később már a nád takarásából négy példány úszott ki a nagy lilikek között.
Ragadozómadarakból sem volt hiány, még számos barna rétihéját láttunk a területen, valamint vörös vércséket is és két példány rétisas is áthúzott magasan, egy immatur és egy szép fehér farktollú öreg madár körözött a tó fölé. Takó Miléna vette észre az utóbbit, és később egy kékes rétihéját is a nádas felett.
Seregélyes irányába elnézve, a gyepeken egy-két magányos példány nagy pólingot láttunk, amelyek utolsó megkésett vonulók lehettek. A túra végén a falu felé vettük az irányt, és a villanypásztor oszlopán egy szép téli vendégünk, a nagy őrgébics örvendeztetett meg minket.
Szép napsütéses, bár azért elég szeles időben sikerült egy nagyon szép napot eltöltenünk a Dinnyési-Fertő vizes élőhelyen madarászva.
Köszönjük szépen a túravezetésben nyújtott segítséget Horváth Gábornak, Juhász Imrének, Mecseki Attilának. Várunk mindenki szeretettel az Óbudai-szigeten decemberi kirándulásunkon, ahol madárgyűrűzéssel egybekötött séta lesz az északi szigetcsúcsra!
Berényi Zsombor
A csapat (Fotó: Mecseki Attila)
A Fertő (Fotó: Berényi Zsombor)
A csapat vadlúd megfigyelés közben (Fotó: Mecseki Attila)
A vadludak tömege (Fotó: Mecseki Attila)