Veszélyes vándorlás – a libanoni gólyamészárlásról

Nem tudjuk felmérni, hogy csak abban az információ buborékban kavart-e hatalmas port a libanoni gólyamészárlás híre, amelyben mi, itt az MME-nél élünk, vagy tényleg mindenki erről beszél.

Egy, a Facebookra feltöltött képek közül, mely a gólyamészárlást ábrázolja

Kell is róla beszélni, fontos ügy, cikkünkkel szeretnénk bemutatni, hogy mi is történik a Földközi-tenger térségében, most elsősorban a fehér gólyákra koncentrálva, de cikksorozatunkban a többi országban folyó, nem kevésbé kétségbeejtő gyakorlatról is beszámolunk a későbbiekben, mert Libanon ennek csak egy kis szelete, az ott előforduló 327 faj évi több mint 2.5 millió elpusztított példányával nem is az első helyen áll.

Afrikai-Eurázsiai madárvonulási útvonalon fekvő Libanon felett ezekben a pillanatokban is özönlenek át a vonuló madarak, a hazánkban fészkelő fehér gólyák is ezen a „sztrádán” keresztül érik el hazánkat, majd augusztus végén ugyanezt a veszélyes utat teszik meg (a nyugat-európai állomány más útvonalon vonul). Ez azt jelenti, hogy a rájuk puskával váró orvvadászoknak évente kétszer is van lehetősége az értelmetlen pusztításra.


A jeladós gólyák útvonalát követve jól látszik, hogy a telelőterületektől függetlenül, az Európa keleti felén fészkelő gólyák a Földközi-tengert keletről kerülik meg, Libanont is érintve (Forrás: jeladosmadarak.mme.hu).

A témával foglalkozó cikkek alatt a dühödt kifakadások után első helyen a MIÉRT kérdés áll.

Elfogadható választ nem biztos, hogy tudunk adni, hiszen mi, mint állatszerető nép fel nem foghatjuk az általunk elítélendő, de más társadalmak által teljesen elfogadottnak minősülő gyakorlatokat. Az egyik válasz a tradíció, mely apáról fiúra száll. Baráti társaságok jönnek össze hétvégén és madarakra lüvüldöznek. A kisebb énekesmadarakat megeszik, a nagyobbakat általában csak kedvtelésből lövik le. A több ezer vonuló madarat látva nem tudják felmérni, hogy tetteik milyen következményekkel járnak, nem tudják, hogy a más tényezők miatt egyre fogyatkozó madárállományok nem úgy regenerálódnak, mint évszázadokkal ezelőtt.


Libanon felett kőröző gólyák. A madarak az esti hűvösebb időben leszállnak pihenni,
ilyenkor könnyű célpontot jelentenek (Fotó: SPNL).

A másik válasz pedig az, hogy azért csinálják, mert megtehetik. Libanoni partnerszervezetünk az  SPNL (Society for the Protection of Nature) évtizedek óta foglalkozik a problémával és közreműködik egy megfelelő szabályozás kialakításában és annak betartatásában. Az országban1995 és 2017 között tiltott volt a vadászat, ami valójában azt jelenti, hogy hivatalos szinten nem foglalkoztak a tevékenységgel és ez alatt az idő alatt semmilyen adatgyűjtés nem folyt a törvényt figyelmen kívül hagyó vadászati tevékenységről. Ez után 2004-ben lépett életbe a vadászati törvény, mely még csak felvázolta a törvényi keretet, ám a rendeletek véglegesítése 2014-ig váratott magára, így a törvény betartatása is. A tisztázatlan jogi szabályozás vezetett oda, hogy tapasztalaltlan orvvadászok számolatlanul lőhessék a madarakat (és egymást is, évente kb. 400 ember hal meg vadászbalesetekben).
2017-ben, 22 év után először hirdettek ki hivatalos vadászati szezont abban reménykedve, hogy szépen fokozatosan a vadászat kizárólag szabályozott keretek között a szeptember és december közötti időszakokra fog korlátozódni. Az elmúlt két évben ennek eredményeként elkezdődhetett a törvények betartatása, és a természetvédők megtehették a feljelentéseket és a hatóságok szankciókat kezdtek alkalmazni természetesen nem az elvárt mértékben, de valami akkor is beindult. A probléma nem éveken, hanem évtizedeken belül javulhat csak, hiszen az évszázados hagyományokkal nem fog egy nép egyik hónapról a másikra felhagyni, a közvéleményt pedig általánosságban jobban érdekli az el-elmaradozó áramszolgáltatás problémája, mint az illegális vadászaté. Az interneten terjengő fotók facebook profilokról lettek kiszedve, a nagy részük 2017 előtti. A vadászati törvény hatályba lépése, és a hivatalos vadászati idény meghirdetése óta a libanonban működő természetvédelmi szervezetek azonnal vizsgálatot indítanak azokkal szemben, akik ilyen tartalmakat töltenek fel. 

A képeken látottak rettenetesek, joggal váltanak ki felháborodást, de mindenképp szót kell ejtsünk arról is, hogy sokkoló képekkel nem mindig dokumentálható pusztítás zajlik egész Európában is, mely más megvilágításba helyezi a Mediterráneumban zajló tömeges madármészárlást is. A nagyüzemi mezőgazdaság a klímaváltozással karöltve nagyobb pusztítást végez a madárállományokban, mint a vadászat, az elektromos vezetékek okozta pusztulás pedig legalább akkorát. A fokozatosan eltűnő élőhelyek és a széleskörűen alkalmazott növényvédő szerek miatt kialakult táplálékhiány is hozzájárulnak a madarak számának csökkenéséhez. Ezt a folyamatos csökkenést az évenkénti szaporulat nem tudja pótolni, egyszerűen nem születik elég fióka ehhez. Ebben a természettől eltávolodott helyzetben válik kritikussá az illegális vadászat, mely ráadásul a korábbiakhoz képest most sokkal hatékonyabb fegyverekkel, hanglejátszó eszközök bevetésével is zajlik.


A nagyüzemi mezőgazdaság, a klímaváltozás és az áramütés nagyobb pusztítást végez
a madárállományokban Európa szerte, mint a vadászat (Fotók: mtsz.org, Kovács Sándor, Máthé Zoltán)

Ha mégis kizárólag a libanoni helyzettel kívánunk foglalkozni, azt mindenképp érdemes megemlíteni, hogy az ott keményen, sokszor önkéntesként dolgozó kollégák már értek el eredményeket. A BirdLife libanoni partnere az SPNL és a partnereként is működő CABS (Committee Against Bird Slaughter) a 2017-es vadászati  szezon kezdete előtt 36 illegális vadászattal kapcsolatos esetet jelentett a hatóságoknak. Az SPNL keretei között továbbá létrejött egy orvvadászat elleni egység, mely a bűncselekményekkel kapcsolatos eljárások indítását segíti.

 

Ami talán reményre ad okot, hogy az elnök is a madarak védelmét támogatja és arra szólította Libanon lakosait, hogy képletesen írjanak alá egy békeszerződést a természettel és a madarakkal. Létrejött egy bizottság, mely az összes érdekképviselet bevonásával tervet állított össze a tömeges madármészárlások megállítása érdekében.

Az MME nemzetközi szervezete a BirdLife International Flight for Survival  kampányában hívja fel a figyelmet az illegális madárpusztítások jeletőségére az Eurázsia-Afrika közötti vonulási útvonalon. Libanoni partnerünk célul tűzte ki, hogy a következő években jelentősen csökkenti az illegális madálelövéseket (2022-re 30%-kal) ismeretterjesztési és nevelési eszközökkel és kiemelten a vadászati szabályozás érvényesítésével, aminek során terepi aktivitásukat jelentősen növelni fogják és visszatartó erejű büntetéseket és ítéleteket akarnak kikényszeríteni.

Az MME a közös kampányon és adománygyűjtésen keresztül kívánja támogatni ezt a munkát. Amennyiben tenni akar, kérjük támogassa a közös tevékenységünket a www.flightforsurvival.org oldalon. A kampány oldala egyelőre csak angolul érhető el, hiszen ez egy hét fajt és számos közreműködő országot tömörítő kampány, de hamarosan indítunk egy adományozási felületet az MME oldalán is, hogy megkönnyítsük a kampány adományainak gyűjtését a magyar közönség számára is. 

 

 

Kapcsolódó cikk: http://www.mme.hu/veszelyes-vandorlas-kozeleg-tel

 

Kapcsolódó hírek

A kakukk éneklő egyedeinek megfigyelési valószínűsége az év folyamán (forrás: MME Monitoring Központ)

A népi mondás szerint Péter-Pálkor, azaz június 29-én elhallgat a kakukk. Februárban írtunk arról, hogy a másik népi mondás szerint megszólal-e Zsuzsanna napján a pacsirta. Most megnéztük a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Monitoring Központjának adatait a kakukkolásról is.

Az MME Ritkaságvadász Szakosztálya 2023. április 29-én ismét megszervezte a Skywatching Day-t. A rendezvény ismét az égrenézésről szólt: a madarászok egy-egy, jó panorámájú ponton figyelték az eget, várva és regisztrálva az átrepülő madarakat.

Tájékoztatunk titeket, hogy június 21-én rajtunk kívül álló technikai ok miatt zárva tart az MME központi irodája és az MME Bolt. Megértéseteket köszönjük!