2009-05-20 23:00
Május első heteiben megérkeztek otthonukba az afrikai útjukról visszatérő kék vércsék. A madarászok idén különös figyelmet szentelnek ennek a kis termetű ragadozó madárnak, hiszen a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) 2009-ben az év madarának választotta.
Az MME több hazai nemzeti parkkal és romániai természetvédelmi szervezettel karöltve már évek óta dolgozik e fokozottan védett sólyomféle kárpát-medencei állományának megóvásáért és gyarapításáért. Munkájukat negyedik éve támogatja az unió LIFE Nature alapja.
 |
| Tollászkodó kék vércse Fotó: Palatitz Péter |
Vándormadaraink közül a kék vércsék viszonylag későn térnek vissza afrikai telelőhelyeikről Európába. Idén ezzel szemben korán megérkeztek a madarak. Március idusán már hírt adtunk egy aradi előfutárról, az igazi áramlat azonban április 10. táján indult meg és azóta is folyamatosan tart. Becslések szerint a hónap közepére a hazai költő állománynak közel a fele tért vissza költőterületére. Megérkezésük persze még egy darabig állandó mozgással, a hazatért csapatok átrendeződésével jár a pusztai költőhelyek között. A természetvédelmi szakemberek által jól ismert költőtelepeken hol itt, hol ott tűnik fel egyik nap 50, másik nap 20 madár, míg mindegyik otthonra talál. A kék vércséknek ugyanis az az egyik különlegessége, hogy telepesen költenek. A vetési varjak ez idő tájt megüresedett fészkeit, fészektelepeit foglalják el, mivel saját maguk nem raknak fészket, de még csak nem is tatarozzák az albérletet! A kék vércsék hazatérése tehát a varjúfiókák kiröpülésének idejéhez igazodik.
A madarászok nem bízzák a véletlenre a kék vércsék állományának alakulását: a megfogyatkozott varjútelepek időleges pótlását költőládák kihelyezésével oldják meg. Hosszú távon azonban az elmúlt évtizedekben nagy veszteségeket szenvedett vetési varjú állomány és fészektelepeik növelése hozhat eredményt a kék vércsék létszámcsökkenésének megállításában.
A kék vércsék hajdan több ezres hazai állománya jelenleg 600-900 költő párra tehető. A szakemberek színes gyűrűkkel jelölik a fiókákat és a kirepülést követő években figyelemmel kísérik mozgásukat, fészekfoglalásukat és szaporodási sikerüket. Többet közülük név szerint ismernek a kutatók és rádiós jeladóval is felszereltek, hogy tanulmányozhassák viselkedésüket.
 |
| Kék vércse Fotó: Máté Bence |
Sok színes gyűrűs madár megkerült már a hazatérők közül. A fészekfoglalók között előfordulnak olyan kék vércsék, melyek 2006-ban, illetve 2007-ben bújtak ki a tojásból. Esetükben a kutatók sikeres költésre számítanak az idén az alföldi rónaságon. Ilyen az “Iza” névre keresztelt, rádióadóval jelölt tojó és a tavalyi év egyik nagy kedvence: “Jakab János”, amik ismét a Vásárhelyi-pusztán választottak lakhelyet. Egy másik tavaly jelölt hím a Királyhegyesi-pusztán talált magának párt, s már el is foglaltak egy költőládát. A Piroska nevű, 2007-ben jelölt tojó lánya és annak párja, amelyek tavaly - mindketten másodéves madárként(!) - eredményesen költöttek, szintén hazatértek. Sikeres költésük azért kuriózum, mert a fiatal madaraknak csupán mintegy 15%-a foglal fészket és költési sikerük is rendszerint gyenge, legfeljebb 1-2 fiókát nevelnek fel sikeresen.
Miközben egyes egyedek még a fészekfoglalásnál tartanak, az egymásra talált és megtelepedett párok javában párzanak. Hamarosan 3-4, világos alapon téglavörös foltozású tojást raknak a béleletlen varjúfészkekbe, szarkafészkekbe vagy költőládákba. A szakemberek a madarak zavarása nélkül kísérik figyelemmel a költést, hogy azután a tojásrakást követő 25-30 nap múlva kikelő fiókák gyűrűzésére készüljenek.
 |
| Támogatta Izland, Liechtenstein és Norvégia, az EGT Finanszírozási Mechanizmuson és a Norvég Finanszírozási Mechanizmuson keresztül. |
