Duna-menti síkság

Élőhelyek: mesterséges élőhelyek (55%), gyepek (40%), vízi élőhelyek (5%).

Földhasználat: mezőgazdaság (90%), természetvédelem és kutatás (60%), üdülés és turizmus (5%), vízgazdálkodás (5%).

Veszélyeztető tényezők: a mezőgazdasági művelés felhagyása (A),lecsapolás (B), természeti események (B), a mezőgazdasági termelésintenzitásának növekedése (B), a madarak zavarása (C), üdülés, turizmus (C).

Védettség: részleges.
Területleírás
A nemzetközi jelentőségű madárélőhely aközéptáj mintegy 60 km hosszú és 10-15 km széles részét foglalja magábaKiskunlacháza és Szakmár között az 51. sz. főközlekedési út, valamint aDuna-völgyi csatorna által közrezárt területen. Nagy kiterjedésű szikespuszták, szikes tavak, tanyás mezőgazdasági területek jellemzik.Külterjes juh- és szarvasmarha-legeltetés, takarmánytermesztés, a csatornák mentén horgászat folyik.

Madártani jelentőség
A Duna-menti síkság részben a pusztaimadárfajok -� pl. túzok (Otis tarda), kerecsensólyom (Falco cherrug),kékvércse (Falco vespertinus) � részben a sziki fészkelőmadárközösségek � gulipán (Recurvirostra avosetta), gólyatöcs(Himantopus himantopus), széki lile (Charadrius alexandrinus) � számárafontos terület. A szikes tavakon ősszel és tavasszal jelentős mennyiségben vonulnak át a vadludak, vadrécék és a parti madarak is.

Természetvédelmi kijelölések
21 200 hektár a Kiksunsági NPrésze. A Kiskunsági szikes tavak (3903 ha) egyben szerepel a NemzetköziJelentőségű Vizes Területek Jegyzékén is. Itt a 8/1993 (I. 30.) FM rendelet a vízivad vadászatát megtiltotta.

Természetvédelmi kérdések
Az elmúlt évtized erősen aszályosidőjárása következtében a szikes tavak, és a szikes puszták vízállásaisorra tűntek el. A Kiskunsági Nemzeti Park a Kelemen-széken éskörnyékén biztosít mesterséges vízpótlást. Itt az MME mesterségesfészkelőhelyeket alakított ki a küszvágó csérek számára. További tervekkészülnek az ürbőpusztai rizskalickákon a vizes élőhelyekhelyreállítására. A nemzeti park biztosítja a túzok élőhelyigényénekmegfelelő gazdálkodást a kezelésében lévő területeken. A széki lile nemvédett területen elhelyezkedő, legnagyobb hazai fészkelőhelyét jelentőBödi-szék esetében az MME a terület megvásárlásával biztosítja avédelem és az élőhely fejlesztésének lehetőségeit. A pusztaiéletközösségek védelméhez azonban elengedhetetlen a terület érzékenytermészeti területté nyilvánítása, és a természetkímélő gazdálkodás támogatása.

Minősítő fajok:
vörös gém (Ardea purpurea)
nagy lilik (Anser albifrons)
nyári lúd (Anser anser)
nyílfarkú réce (Anas acuta)
kék vércse (Falco vespertinus)
kerecsensólyom (Falco cherrug)
túzok (Otis tarda)
nagy goda (Limosa limosa)
nagy goda (Limosa limosa)
nagy póling (Numenius arquata)
fattyúszerkő (Chlidonias hybridus)
kormos szerkő (Chlidonias niger)