2012-09-11 06:13
A hűvösebb, és végre esőt hozó "igazi" őszre várva elkezdhetjük tervezni, hogy Madárbarát kertünkbe milyen növényeket telepítsünk a tél előtt vagy jövő kora tavasszal. Ehhez a tervezgetéshez egy olyan csoportot − a kúszónövényekét − szeretnénk figyelmükbe ajánlani, melyek nem csak fészkelő- és búvóhelyet kínálnak a madaraknak, de levél- és virágözönükkel káprázatos látványt is nyújtanak.
A kúszónövények a legkreatívabban alkalmazható növények közé tartoznak. Óriási falfelületeket képesek befutni, díszíteni, nem csak számos állatcsoportnak nyújtva menedéket, de leveleikkel biológiai úton árnyékolják, tartják hűvösen az épületeket a nyári kánikulában. A megtámadott falakra felfuttatott borostyán kínálhatja az egyedül biztos biológiai megoldást a szigetelésbe lyukat kopácsoló házrongáló harkályok ellen.
A kúszónövények közé tartozó lilaakácok különböző fajai
épületre vagy ...
... növényzetre, lugasra futtatva díszítenek és szolgálják ki a körülöttünk élő
állatok igényeit (Fotók: Orbán Zoltán).
Az alábbiakban bemutatott három növényfaj: az ősszel és tavasszal egyaránt ültethető, dugványozható, évelő vadszőlő és borostyán, valamint a tavasszal vethető egynyári hajnalka csak töredéke a klímánkon telepíthető kúszónövényeknek. Ezeknek a könnyen beszerezhető fajoknak a gondozásáról a kertészeti árudákban és az Interneten részletesebben is tájékozódhatunk.
A vadszőlő tavasztól a nyár végéig ...
... zöld levélfalat alkotva, ...
... ősszel pedig színes leveleivel díszít.
A vadszőlő azonban ennél többet is "tud". A nyár második felére tehető virágzást
követően (ilyenkor rengeteg rovar látogat ide) ...
... a levelek tövénél megjelennek az ...
... apró bogyótermések, melyek természetes
madáretetőfalakként ...
... tavaszig látják el élelemmel az áttelelő madarakat.
A vadszőlőnél kisebb és sötétebb zöld levelű borostyán a falak, ...
... és kerítések mellett ...
... a fákra is felkúszik, ahol árnyékos ágrengetege
fészkelőhelyet is kínál a madaraknak.
A borostyán talajtakaró bokor formát is felvehet (ez az idős példány
az MME fővárosi Központi Irodájánál, a Jókai-kertben található).
Szeptemberi virágözönével ...
... változatos rovarvilágnak kínál őszi táplálékot. A bogyók tél végére érnek be,
pont akkorra, amikor a természet élelemraktárai kezdenek kiürülni,
nehéz helyzetbehozva az áttelelő madarakat.
Zengőlégy (herelégy)-faj ...
... és házi méh borostyánvirágzaton. A hátsó lábon jól látható a majdnem
megtelt virágporgyűjtő készülék, a "kosár".
Ahol kis területen sok állatfaj sok egyede tartózkodik egy időben (legyen szó az
afrikai szavannákról vagy a virágzó borostyán "lepkelegelőjéről"), ott lehet igazán
izgalmas és változatos megfigyelési élményekben részünk. Ezek többsége a
tülekedésről, arról szól, hogyan védik az egyes állatok a személyes terüket.
Ez a nagytestű hangya a nála sokkal nagyobb ...
... méheket is sikerrel üldözte el a "saját" virágzatáról, ...
... a videón pedig az is megfigyelhető, amint egy bogáncslepke
riasztó színezetű szárnyának hirtelen szétnyitásával,
"villogtatásával" még a lódarazsat is sikeresen
meghátrálásra készteti.
Az áprilisban vethető, palántázható, az előző két évelő fajjal ellentétben egynyári
(minden évben újra kell ültetni) hajnalka a nyár második felétől az első fagyokig
virágozva díszítheti a kertet, az erkélyt vagy a házfalat. Kúszónövénykénta
hajnalka teljesítménye igazán elképesztő, néhány hónap alatt képes
akár 6 méternél is magasabbra kapaszkodni.
A hajnalka virágok nélkül is díszít zöld
levéltengerével, ...
... a hónapokig tartó, folyamatos virágzáskor azonban
tényleg elképesztő látványt nyújt a növény.
Különösen akkor, ha nem csak távolról, de közelebbről is megfigyeljük a
levél- és virágtengert: a mérnöki precizitással felcsavart levélbimbót, ...
... a propellerként kinyíló ...
... és a már kinyílt virágokat, ...
... melyek különösen reggel nyújtanak lebilincselő látványt, amikor a "kemény"
fények áttetszővé teszik a szirmokat és a virág kelyhét
(Fotók, videó: Orbán Zoltán).
A gyors növekedésű hajnalka esztétikai megoldást kínál olyan helyzetekben is, amikor például kiderül, hogy kedvenc bokrunk nem az esőhiány miatt nem hoz levelet tavasszal, nem "késik", hanem kiszáradt, elpusztult. Az ideihez hasonlóan kevés csapadékot hozó tavaszokon ez ezért is problémás, mert az esőhiány és a hirtelen jött, tartós meleg miatt többnyire nem lehet vagy kockázatos a növény pótlásáról gondoskodni, ezért ezt jobb őszre halasztani.
Az ilyen kiszáradt bokrot be lehet futtatni hajnalkával, ...
... ami eleinte nem túl látványos, ...
... nem sejteti azt, ...
... hogy néhány hét múlva milyen levél, ...
... majd virágtenger rejti az elpusztult bokrot, amit ősszel, a hajnalka vegetációs
időszakának végén már jobb eséllyel cserélhetünk újra.
A késő őszig virágzó hajnalka szezonvégi táplálékot kínál a lepkéknek,
méheknek és poszméheknek (Fotók, videó: Orbán Zoltán).
Szépségük és hasznosságuk miatt érdemes tehát megfontolni, hogy a Madárbarát kert program keretében most ősszel vagy jövő tavasszal kúszónövényeket is telepítsünk. Ehhez mindenkinek sok sikert kívánunk!
Orbán Zoltán
