A fecskék augusztus második felében kezdenek gyülekezni és a népi megfigyelés szerint Kisboldogasszony napja, szeptember 8-a körül indulnak el tőlünk.
A színesen pompázó virágokat általában a tavasz végéhez és a nyár első feléhez kötjük gondolatban, de azért nyár végén és ősszel is találkozhatuk néhány igazán látványos virágzó növénnyel.
Népi megfigyelés szerint augusztus 20-án, Szent István napján indulnak el a gólyák délre, de azért az indulás időpontja nincs kőbe vésve, sőt, az őszi és téli időjárásra is következtettek belőle régen. „Ha korán indulnak a gólyák, akkor hideg lesz a tél.”
Ha szeretnénk kicsit eligazodni az erdők fái közt – no, nem térképészeti, hanem botanikai értelemben – akkor egy augusztusi kirándulás ideális lehet a gyakorlásra. A nyár zöldjei már megfakultak, de az ősszel termő fákon ilyenkor egyszerre figyelhetjük meg a levelet, termést és a kérget.
Tavasztól őszig változatos esti koncerteket hallgathatunk a természetben. Míg a szezon első felében fülemülék és békák énekétől hangos a színpad, nyár közepére már a lombszöcskéké és tücsköké a főszerep. Augusztusra pedig minden évben elérkezik a pókhálós elmúlás igrice fellépéseinek ideje is…
A „Szent Lőrinc könnyei” elnevezés árulkodik arról, hogy Lőrinc nap (augusztus 10.) környékén érdemes figyelnünk az éjjeli égboltot, ha csillaghullást szeretnénk látni, fényképezni.
Júliustól egészen ősz elejéig virágzik a szappanfű, ami nemcsak szép, hanem hasznos is annak, aki érdeklődik a környezetbarát háztartási praktikák iránt.
Lassan megérik a nyár, aratják a búzát, a nyár eleji virágkavalkád is elnyílott már. Az erdő harsány zöldje mélyebbé válik, de ilyenkor is találhatunk néhány érdekes virágzó növényt kirándulásaink során.
Tavasztól őszig a szürkület fényénél - esetleg nyári éjszakákon sétálva az utcai lámpák körül - gyakran láthatunk vadászó denevéreket. Nincs okunk félni tőlük, hazánkban előforduló 28 fajuk ugyanis mind rovarevő.
Oldalak
