Rákosi vipera
2014. 02. 10.

A rákosi vipera (Vipera ursinii rakosiensis Méhely, 1893) sztyeppmaradványok lakója. Mai állományai az ember természetátalakító tevékenységétől még megkímélt, változatos mikrodomborzatú, nedves és száraz gyeptípusok alkotta réteken,...

Fekete gólya
2014. 02. 10.

A 2000. évben végzett felmérések alapján a fekete gólya magyarországi állománya az elmúlt évtizedben emelkedni látszik. Míg 1996-ban 150-200 párra volt tehető a fészkelő fekete gólyák száma, 2000-ben 250 párról biztosan tudtunk. Ennek...

Kékvércse-költőládák kihelyezés előtt (Fotó: Palatitz Péter).
2014. 02. 10.

A természetvédelemben nemzetközi gyakorlattá vált, hogy meghatározzák az egyes állatfajok védelmi helyzetét, és ennek figyelembevételével készítik el a védelmi terveket. A védelmi helyzet meghatározásánál az állomány nagyságát és...

2013. 10. 30.

A hétvégén zajlott le hét ország részvételével a ragadozómadarak illegális pusztítása ellen rendezett Kárpát-medencei műhelytalálkozó, amely során egyértelművé vált, hogy a probléma ugyan minden környező országban jelen van, de sajnálatos módon a...

Vízen úszó kis kárókatona.
2013. 10. 30.

A kis kárókatona (Phalacrocorax pygmeus) a Nyugat-Palearktisz déli, illetve délkeleti részén elterjedt vízimadárfaj. A gödényalakúak rendjébe tartozik, a legritkább európai kárókatonafaj: a nagy kárókatona (Phalacrocorax...

2013. 10. 30.

A széki lile az ún. csökkenő számú fajok kategóriájába tartozik. Állományának nagyobb része Európán kívül él. Földrészünkön a mediterrán országok kivételével mindenütt fogyatkozik a fészkelőpárok száma. Magyarországon az egyik...

2013. 10. 30.

Az uhu számára hazánkban megfelelő élőhelyek csak korlátozott számban adottak, illetve a hazai populáció mindenkor a faj elterjedési területének szélén helyezkedett el, ezért a fészkelő párok száma mindig alacsony volt.

2013. 10. 30.

A rétisas a 19. században végzett folyószabályozások következtében elveszítette élőhelyének jelentős részét. Az elmúlt száz évben a megmaradt öreg ártéri erdők további fogyatkozásával újabb fészkelőhelyei szűntek meg.

2013. 03. 27.

Az MME vezetése alatt 2012 szeptemberében indult el az a közel 6 éves, Európai Uniós támogatású LIFE+ projekt, amely a kék vércse megőrzését, a faj védelmét szolgáló területhasználati módszerek kidolgozását célozza Magyarország és Szlovákia...

Oldalak

Feliratkozás Fajvédelem csatornájára