A hosszú tél után öröm látni a természet ébredésének legapróbb jeleit is. Ilyenkor még nem sok színes, illatos virág vonja el a figyelmünket, így talán könnyebben észrevesszük elsőként virágzó fáinkat. Kora tavasszal először a nyírfa, a mogyoró és a kecskefűz barkáival találkozhatunk.
Északról nagyméretű fenyőrigó csapatok érkeztek hazánkba, így az utóbbi hetekben gyakran találkozhattunk velük.
A tücsök szó hallatán legtöbben egy tömzsi, sötét színű rovart látunk lelki szemeink előtt, hiszen gyermekkorunk mesekönyveiből is ez él emlékeinkben. Valószínűleg ilyenkor a mezei tücsökre asszociálunk, hiszen ezzel a fajjal találkozunk leggyakrabban, azonban ha közeli rokona, a pirregő tücsök kerülne a szemünk elé, biztos nem gondolnánk, hogy egy tücsökkel van dolgunk.
Július elejétől a zöld lombszöcskék által szolgáltatott könnyű háttérzene kíséretében élvezhetjük a nyári estéket.
Nyár elején a sötétedés beálltával erdőszéleken, parkokban sétálva gyakran láthatunk apró, zölden világító pontokat, a szentjánosbogarak fényét.
Az amarilliszfélék közé tartozó hóvirágok nemzetsége 20 fajjal dicsekedhet, amelyek Európa középső és déli részein, valamint a közel-keleti régióban élnek.
A bodza most érő bogyója rendkívül fontos madártáplálék. Nagy mennyiségben áll rendelkezésre szinte mindenhol hazánkban és a benne lévő sok cukortól pedig gyorsan hízik a madár.
Sokak kedvence ez az aranyszínű madár és remélhetőleg az elmúlt hetekben Ön is találkozott vele.