2014-06-11 11:05
A Science tudományos folyóiratban a napokban megjelent cikk alapján vezető európai kutatók és szakértők állítják, hogy "az Európai Unió Közös Agrárpolitikájának zöldítése nem váltotta be a korábbi ígéreteket".
A teljes európai költségvetés majd 40 %-át (hozzávetőlegesen 360 milliárd EUR) költjük a mezőgazdaságra, mely az EU teljes területének felére hatással van. A kutatók és a környezetvédelmi társadalmi szervezetek régóta jelzésekkel éltek az EU különböző intézményei felé arról, hogy az intenzív mezőgazdasági művelés pusztítja az élőhelyeket, veszélyezteti az ökoszisztémát, fajok tucatjainak eltűnését okozza, végsőképpen pedig veszélyezteti az európai élelmiszerbiztonságot és ezen keresztül az állampolgárai egészségét.
A Közös Agrárpolitikát (KAP) érintő kritikák hatására az EU bejelentette, hogy a következő támogatási időszak (2014-2020) agrártámogatásainak fókuszában az éghajlatváltozás elleni küzdelem és a környezetvédelem lesz. Ezen kihívásoknak megfelelően ún. zöldítési intézkedések bevezetését tervezték, mely a mezőgazdasági termelőket megillető közvetlen agrártámogatások 30 %-át három jól meghatározott követelmény teljesítéséhez kötötték. Ezen követelmények az ún. ökológiai célterületek kialakítása (1), az állandó legelők védelme (2), valamint a monokultúrás termelés megtörését szolgáló, termelt növényfajták sokféleségére irányuló ún. terménydiverzifikációs intézkedés (3). Mindazonáltal a megreformált KAP tüzetes áttekintése alapján a fenti cikk szerzői megállapították, hogy a zöldítés intézkedései alól az európai gazdálkodók több mint 88 %-a mentesül, ami a teljes mezőgazdasági terület 48 %-át érinti.
Az EU tagállamok között sajnálatosan általános az a törekvés, hogy a zöldítéssel kapcsolatos szabályozások rugalmas alkalmazására hivatkozva könnyítéseket vezetnek be. Így a reform eredeti tartalma elvész, és a mezőgazdasági támogatások környezeti hozzáadott értéke erősen megkérdőjelezhető. Pedig az, hogy volna mit tenni, egyértelmű. A mezőgazdasági biodiverzitás csökkenése Európa nyugati felén mára esetenként kritikus mértéket öltött, és a folyamatok hazánkban is érzékelhetők. A valódi reform elmaradása alapvető kérdéseket vet fel: vajon megéri-e az európai adófizetőknek egy olyan mezőgazdaságot támogatni, mely a természeti értékeink elvesztéséhez vezethet? Teljesül-e ez esetben a támogatások alapfeltétele: közpénzt közjavakért? A cikket olvasva sajnos erős kétségeink merülnek fel, így érdeklődéssel várjuk a hazai agrárkormányzat döntéseit a zöldítés ügyében.
A tudományos közlemény megerősítette eddig is hangoztatott kétségeinket a KAP zöldítés és a hazánkban is tervezett könnyítésével kapcsolatosan. Fontosnak tartjuk, hogy Magyarországon az agrárkormányzat tegyen meg minden olyan, a cikkben is felsorolt lépést, ami ezen keretek között is elősegítheti a mezőgazdaság zöldítését.
