2015-08-17 13:09
Tavaly a Kék vércse LIFE+ program keretében (LIFE11/NAT/HU/000926) a Fekete-tenger partján a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME), a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (BNPI), a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság (KMNPI) és a romániai Milvus Csoport munkatársai az őszi vonulásban közösen szereltek műholdas jeladót kék vércsékre.
![„Ubul” jeladózása – 2014.09.14-15., Duna-delta, Románia „Ubul” jeladózása – 2014.09.14-15., Duna-delta, Románia](https://dep.mme.hu/sites/default/files/styles/520xmagassag/public/field/image/ubul_img_1887.jpg?itok=zw1EbnyZ)
Köztük volt „Ubul”, egy akkor még átlagosnak ítélt, kifejlett hím is. Azonban az eltelt közel egy évben bizonyította rátermettségét; hatalmas utat bejárva most visszatért a Duna alsó folyásához. Útját élőben követhettük nyomon a modern technika segítségével.
A 33 ezer kilométeres vándorlás során kétszer is átkelt a Földközi-tengeren, a Szaharán és az egyenlítői esőerdőn. Keresztül-kasul bejárta telelőterületét, Namíbia és Botswana vadregényes szavannáit.
„Ubul” egy éves vándorlása, mely során 33 ezer kilométert repült. A legfrissebb
adatokért katt a képre (Forrás: satellitetracking.eu).
Az igazán meglepő azonban a madarak tavaszi viselkedése volt. Már visszafelé tartottak a költőterületre, amikor azonban hetekig heves szembeszél lehetetlenítette el a sivatagon való átkelésüket. Vélhetően ez a meteorológiai jelenség pár évente jelentkezik csak ilyen hevességgel, egy átlagos évben nem nehezíti a madarak tavaszi hazajutását.
„Ubul” sok más kék vércsével együtt április közepétől június elejéig Ghána, Togo és Benin dombvidékein „várta” az átkeléshez szükséges feltételeket. Sajnos nem minden madár volt képes alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez, „Dana” vélhetően Kamerunban pusztult el.
Egyes, szintén jeladóval jelölt társai a nehezített körülmények között megpróbálták az átkelést, de sajnos elhullottak. „Adai” a kazak hím jeladója Marokkóban ismeretlen körülmények között hallgatott el.
„Apollót” a Földközi-tengeren találta meg egy francia halászhajó. Gyűrűje alapján azonosították és jeladója olasz kollégáinkon keresztül (LIPU) működőképes állapotban került vissza hozzánk.
A vércsék egy része megpróbálta nyugatra megkerülni a Szaharát, soha nem látott számban lepték el Marokkót és az Ibériai-félszigetet. Sokan kisodródtak az Atlanti-óceán fölé és csak a szerencsésebbek értek partot a Kanári- vagy az Azovi-szigeteken. A hosszabb út egyes példányoknak sikerült, 2015 tavaszán leolvastak a Kárpát-medencében jelölt vonuló színes gyűrűs kék vércsét Portugáliában és Spanyolországban, majd később Franciaországban és Svájcban is.
A kerülővel próbálkozó és a Nyugat-Afrikában várakozó madarak nagy része csak későn tért vissza a költőterületre és megkésve vagy egyáltalán nem költött. „Karma” és „Ubul” is ilyen volt.
Különös értékes adat, hogy „Ubul” a Vajdaságon és a Partiumon át vezető tavaszi vonulása először hívta fel a figyelmet arra, hogy a Kárpát-medencének milyen jelentős lehet a szerepe a tavaszi vonulás során a kék vércsék számára.
„Karma” jeladóval a Duna-deltában, Romániában 2014.09.16-án
Augusztusban „Ubul” visszatért oda, ahonnan tavaly elindult. Viszontagságos év áll mögötte és csak remélni tudjuk, hogy jövőre, kevesebb próbatétel után hamarabb tér vissza és költeni is fog valahol a dél-orosz vagy ukrán sztyeppeken.
Palatitz Péter – falcoproject.eu
A ”Kék vércse védelme a Kárpát-medencében” (LIFE11 NAT/HU/000926)
programot az Európai Unió LIFE alapja támogatja.
A ”Kék vércse védelme a Kárpát-medencében” (LIFE11 NAT/HU/000926) program
partnerei: a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (projekt koordinátor),
a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság,
a Magyar Természettudományi Múzeum, a Raptor Protection of Slovakia és a
The State Nature Conservancy of the Slovak Republic