Varjú - (ki)csalogató

A költési időszak közeledtével, a városi vetési varjak költőtelepei által okozott kellemetlenségek ellen több településen is szót emelt a lakók egy része az utóbbi hetekben. Ha az érem másik oldalát nézzük, tudnunk kell, hogy e madarak sem önszántukból cserélték fel eredeti élőhelyüket a városi léttel.

 

A vetési varjak az 1980-as, 1990-es években drasztikus méreteket öltő (90%-os!) gyérítés eredményeként menekültek a lakott településekre, ahol viszonylagos kíméletet élveztek. A belterületen eleinte észrevétlen költőtelepek ellenben sok helyen hamarosan nagy fészektelepekké duzzadtak, s magukra haragították a helybélieket.
 

Vetési varjak
Fotó: Palatitz Péter

 

A természetvédelmi szakemberek régóta keresik a megoldást a 2001 óta védett vetési varjú problémájának kíméletes, de mégis hosszú távon is hatékony kezelésére. Madárelterelő berendezésekkel igyekeznek a varjakat olyan alternatív élőhelyekre csalogatni, ahol már nem zavarják a városlakókat. Azonban rossz időzítéssel, meggondolatlan lépésekkel (például a fészkek leszedése, a fészektelep fáinak kivágása) csak a fészektelepek szétszóródását érjük el, s néhány éven belül újabb nagyobb telepek megjelenésére számíthatunk városszerte.

Most, március elején van itt az ideje a varjak „elterelését” célzó beavatkozásoknak; ez érzékeny időszak, amikor a varjak fészkeiket építik, tatarozzák. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) egy uniós támogatású LIFE Nature program keretében kidolgozott vetési varjú konfliktuskezelési terve számos megoldási javaslatot tartalmaz mind a településeket, mind a mezőgazdálkodókat érintő gondokra. A program nagy sikernek könyvelheti el azt a tényt, hogy ez ügyben a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium egységes álláspontot alakított ki – részben az MME javaslatai alapján –, melyet területi intézményei mostantól a gyakorlatban és a hatósági intézkedések foganatosítása terén is követnek.

A tervezett beavatkozásokat a természetvédelmi hatóságok minden esetben egyeztetik a helyi önkormányzattal a lakosság érdekeit szem előtt tartva, ismertetik a madarak elterelésére alkalmazható, illetve alkalmazni kívánt módszereket. Ilyen módszer lehet fészektelep létrejöttének ösztönzése műfészkek kihelyezésével arra alkalmas helyen, vagy korábban elhullott varjak kipreparált tetemének kihelyezése elriasztásul a nem kívánt fészkelő helyeken. A speciális fényvisszaverő lapkák, az ún. Firefly alkalmazása, amely irritálja a madarakat, rövid hatótávolságon, eszközönként mintegy 10-15 méteren belül lehet hatásos szer. Ezt a módszert más madárfajokon már sikerrel kipróbálták. Meg kell azonban említenünk, hogy a fenti és hasonló módszerek egyelőre csak ötletek, használatuk sikeréről – legalábbis a varjak esetében – gyakorlati tapasztalat nem áll rendelkezésünkre, nincs olyan módszer, amiről biztosan tudjuk, hogy működik.
 

 Támogatta Izland, Liechtenstein és Norvégia, az EGT Finanszírozási Mechanizmuson és a Norvég Finanszírozási Mechanizmuson keresztül.
 

Kapcsolódó hírek

A kakukk éneklő egyedeinek megfigyelési valószínűsége az év folyamán (forrás: MME Monitoring Központ)

A népi mondás szerint Péter-Pálkor, azaz június 29-én elhallgat a kakukk. Februárban írtunk arról, hogy a másik népi mondás szerint megszólal-e Zsuzsanna napján a pacsirta. Most megnéztük a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Monitoring Központjának adatait a kakukkolásról is.

Az MME Ritkaságvadász Szakosztálya 2023. április 29-én ismét megszervezte a Skywatching Day-t. A rendezvény ismét az égrenézésről szólt: a madarászok egy-egy, jó panorámájú ponton figyelték az eget, várva és regisztrálva az átrepülő madarakat.

Tájékoztatunk titeket, hogy június 21-én rajtunk kívül álló technikai ok miatt zárva tart az MME központi irodája és az MME Bolt. Megértéseteket köszönjük!