2018-11-27 11:10
Az élő környezet nyújtotta javakat, szolgáltatásokat hajlamosak vagyunk súlyosan alulértékelni, meglétüket természetesnek vesszük. Az egyik legjobb példa erre az édesvíz használata.
EURÓPAI KONZULTÁCIÓ ALÁÍRÁSA ITT
A Kárpát-medencében víz mindig is volt és mindig is lesz, gondolhatnánk, néha talán kicsit túl sok, néha meg lehetne több, de alapvetően VAN: ha nyitjuk a csapot, tiszta víz folyik, ihatunk, mosakodhatunk, öntözhetünk, amennyit csak akarunk – más költségeinkkel összehasonlítva, bagóért. Az édesvizek azonban –más megújuló erőforrásokhoz hasonlóan – túlhasználhatók: elszennyezhetők és felélhetők, ami végzetes következményekkel jár, ahogy manapság gyakran elhangzik: a 21. század háborúit nem az olajért, hanem a vízért vívják majd.
Az Európai Unióban az édesvizek minőségi követelményeit és hasznosításának módját egy, az összes tagországra érvényes szabályozás, a Víz Keretirányelv (VKI) határozza meg. A kötelező irányelvek arra szolgálnak, hogy keretet adjanak a tagországi szakpolitikáknak: egy-egy tagország saját gazdasági-politikai döntései nyomán ne okozhasson visszafordíthatatlan kárt a közösségi javakban.
Az Unióban jelenleg zajlik a Víz Keretirányelv felülvizsgálata: vajon a jelenlegi formájában betölti-e a jogszabály a szerepét? Szükséges-e változtatni – szigorítani, netán enyhíteni a szabályozáson?
Európában jelenleg a felszíni vizek csupán 40%-a van jó állapotban, az édesvízi ökoszisztémák minden másnál riasztóbb mértékben szegényednek el, jelezvén, hogy az édesvízzel rendkívül súlyos minőségi és mennyiségi problémák vannak. De miből adónak ezek a problémák?
Az intenzív mezőgazdálkodás felélheti és elszennyezheti ivóvizeinket.
Az élelmiszertermeléshez és feldolgozás vízfelhasználása világszerte egyre növekszik. Az iparszerű mezőgazdálkodás az öntözés kapcsán a leginkább vízigényes szektor: Európában ez jelenti az éves vízfelhasználás átlag 36%-át, nyáron pedig az arány 60%-ra is felkúszhat. A vízkészletek csökkenése az unió tagországai közül legalább 14-et, és mintegy 100 millió lakost érint.
A vizes élőhelyekhez kötődő madárfajok is veszélyben vannak (Fotó: Szitta Tamás).
A vízfelhasználáson túl az nagyüzemi, intenzív mezőgazdaság a felszíni és felszín alatti vizek elszennyezésének, túlzott tápanyag-terhelésének első számú felelőse. Európa folyóinak, tavainak és vizes élőhelyeinek 60%-át érinti az intenzív mezőgazdaság okozta szennyezés: a nitrát- és foszfátterhelés növekedése, ami az édesvízi élőhelyek átalakítását, elszegényedését okozza, nem utolsó sorban pedig megmérgezi az ivóvizet, ami az egyértelmű humán- és állategészségügyi következményeket túl elképesztő járulékos költségeket von maga után.
EURÓPAI KONZULTÁCIÓ ALÁÍRÁSA ITT
Sajnálatos módon a mintegy 60 milliárd euró közösségi forrásból gazdálkodó Közös Agrárpolitika jelenlegi támogatási rendszer eleddig nem volt képes a mezőgazdasági eredetű vízszennyezés csökkentésére, sőt: vizsgálatok szerint ösztönzi az iparszerű mezőgazdaság térnyerését és további erősödését, ami veszélyezteti Európa édesvízi ökoszisztémáit. Ivóvizünk és a vízhez kötődő életközösségek megóvása érdekében át kell alakítani az európai mezőgazdálkodás célrendszerét, támogatáspolitikáját egy fenntarthatóbb, a környezeti erőforrásokkal bölcsebben gazdálkodó rendszerré.
A jelenlegi uniós szabályozás csorbítatlan megőrzése és megvalósítása elengedhetetlen.
A klímaváltozás okozta kihívásokra nem lehet válasz nagyobb területek öntözése és a kijuttatott növényvédőszerek mennyiségének növelése, ez ugyanis csak gyorsítja és erősíti a negatív folyamatokat. A KAP támogatási rendszerének oly szükséges átalakítását tehát a természeti értékeinket és környezeti erőforrásainkat védő szabályokkal összhangban, és nem azok ellenében kell elvégezni. Ezek közé tartozik a Víz Keretirányelv is.
Az európai környezet- és természetvédelmi szervezetek egyöntetű álláspontja, hogy az édesvízi ökoszisztéma jelenlegi helyzete elfogadhatatlan. Az Európai Bizottságnak meg kell őriznie a Víz Keretirányelv vívmányait, betartatnia az Irányelvben foglaltakat és az energiáit inkább arra kellene fordítania, hogy a a Közös Agrárpolitik folyamatban lévő reformja során olyan intézkedéseket hozzon, amelyeknek igazolható a környezeti hozadéka, és ezzel párhuzamosan a tovább támogatási módok közvetlen és közvetett negatív környezeti hatásait minimalizálja. E nélkül a természeti értékek eltűnése a mezőgazdaság okozta szennyezés miatt elkerülhetetlen lesz.
Nem a jogszabály hiányos és korszerűtlen, hanem annak megvalósítása elégtelen. Véleményünk szerint ezért nem a jogszabályon, hanem annak végrehajtásán és betartatásán szükséges változtatni.
A Víz Keretirányelv jelenlegi formájában történő megőrzését és a végrehajtás erősítését eddig több mint 130.000 európai uniós állampolgár szorgalmazta aláírásával. Az MME arra kéri tagjait, szimpatizánsait, a hazai természeti értékekért felelősséget érző embereket, hogy aláírásukkal, véleményükkel csatlakozzanak ehhez a támogatói körhöz!
EURÓPAI KONZULTÁCIÓ ALÁÍRÁSA ITT
Háttérinformáció:
Bővebben a Víz Keretirányelvről: www.euvki.hu
Agrártanulmány: https://www.agrotrend.hu/gazdalkodas/szantofold/hatalmas-potencial-az-ontozorendszerek-fejleszteseben---agrartanulmany
Korábbi cikkeink a Közös Agrárpolitikával kapocsolatban:
http://www.mme.hu/kampany-az-egeszseges-elelmiszerert-es-fenntarthato-mezogazdasagert
http://www.mme.hu/kie-lesz-kozos-agrarpolitika-2020-utan
Korábbi kampányunk: http://magyartermeszet.hu/elovidek/
