Vörös vércsék Budapesten

Segítsen Ön is a vörös vércsék védelmében!

A vércsék védelmében bárki, különösebb szakképesítés nélkül is részt vehet. Ha gyakran látja Budapesten a karcsú, gyors röptű ragadozómadarakat egy épület körül, vagy ismeri is a fészek pontos helyét, kérjük, jelentse be az alábbi elérhetőségek valamelyikén. Ezzel hozzájárulhat a védelem alapját képező, adatgyűjtő, felmérő munkához.
Cím: MME, Morandini Pál, 1121 Budapest, Költő u. 21.
Telefon: 06-20-261- 9964, 1/375-7194
E-mail: morandini.pal@mme.hu

Számos fészek megkerült már a közelben lakók, vagy ott rendszeresen közlekedő éles szemű járókelőknek köszönhetően. Az ismert fészkek sorsát az MME munkatársai nyomon követik.

Hogyan lehet felismerni a vörös vércsét?

A vörös vércse farka keskeny és nem túl hosszú, szárnya hegyes, vadászat közben gyakran szitál (egy helyben lebeg), miközben farka legyezőszerűen szétterül. Segíthet felismerni, ha más ragadozómadarakkal hasonlítjuk össze. Az ölyveknek széles szárnyuk, és széles, lekerekített farkuk van. A héja és a karvaly rövid, lekerekített szárnyáról és hosszú farkáról ismerhető fel. Az alábbi röpképek segítenek a határozásban.

Héja

Vörös vércse

Egerészölyv

Június vége, július eleje a fiókák kirepülésének ideje. Ilyenkor gyakran előfordul, hogy a fióka, az első, ügyetlen próbálkozásai során a földre esik, ott pedig kutyák, macskák áldozatává válik. Olyan is megesik, hogy a repülni még alig tudó madarat az emberek közelsége miatt a szülők nem merik etetni, így az lassan éhen pusztul. Ha kiesett fiókát talál, óvatosan fogja meg, és tegye fel egy magas helyre a fészek közelében, vagy hívja Morandini Pált a fenti telefonszámok egyikén.

Fotó: Morandini Pál

A vörös vércse

Magyarországon általánosan elterjedt madár, a fészkelő párok száma 3500-5000. A vörös vércse csakúgy, mint a többi sólyomféle, nem épít fészket. Más madarak, főleg szarka és dolmányos varjú fészkét foglalja el. A nagyvárosokban az épületek párkányain, tűzfalak üregeiben, padlásokon telepszik meg. Elfoglalja a részére kihelyezett mesterséges költőládákat is.

Fészekalja 3-8 tojásból áll, melyek 28-30 nap alatt kelnek ki. A kotlás feladata a tojóra hárul, a hím csak néhány percre veszi át a tojások melegítését, amikor párja rövid időre elhagyja a fészket. A fiókákat eleinte a tojó eteti, a hím pedig a táplálékot hordja a számukra. Később mindkét szülő részt vesz a táplálékszerzésben.

Elsősorban rágcsálókkal, főleg mezei pocokkal táplálkozik. Gyakran fog gyíkokat, kisebb termetű madarakat, így például verebeket, de nagyobb termetű rovarokat, sáskákat, szöcskéket is zsákmányol.

A Madárgyűrűzési Központ adatai szerint Magyarországon 1951 és 2005 között 6057 vörös vércsét jelöltek meg.

A térképen pirossal jelöltük a külföldön jelölt, és Magyarországon megkerült vörös vércséket. A kék szín az itthon jelölt, és külföldön megkerült példányokat jelzi.

A hazai vörös vércsékre a legnagyobb veszélyt a középfeszültségű szabad légvezetékek jelentik. A tartóoszlopokra - főleg sík területen - rendszeresen felszálló madarak rendszeresen áramütés áldozataivá válnak. Az MME 2004-ben és 2005-ben összesen három országos szintű, önkéntes alapú felmérést szervezett a madarakat érő áramütések monitorozása céljából. Az elpusztult madarak több mint 15%-a vörös vércse volt.