Fehér gólya

A hazai állomány 1958-tól 1974-ig folyamatosan csökkent, 8000 párról 4800-ra. Ezt követően lassú gyarapodás mutatkozott és a védelmi intézkedések hatására napjainkra 5000-5500 pár körül állandósult a fészkelőpárok száma. Hosszú távú vonuló, a telet Afrikában tölti és kora tavasszal tér vissza, majd augusztusban ismét útra kel.
A fehér gólyáról részletes információt a Magyarország madarai oldalunkon találhat. 

Aktuális fehérgólya-védelmi munkáink  

Az MME fehérgólya-védelmi programja megalakulásától 1974-től folyamatos, viszont az első állományfelmérés Magyarországon már 1941-ben megtörtént. Mivel hazánkban az állomány zöme csak költési időszakban fordul elő, így a védelmi tevékenységek zöme a fészkelőhelyekhez köthető. A legfontosabb veszélyeztető tényező a táplálkozóterületek zsugorodása, mely a mezőgazdaság egyre intenzívebbé válása miatt napjainkban is tovább folytatódik. Emellett a másik jelentős veszélyforrás a középfeszültségű szabad légvezeték-hálózat, amelyen gyakran éri áramütés a madarakat. Ezért:

• Önkéntesek bevonásával országosan 5 évente, bizonyos régiókban évente felmérjük a fészkelő gólyaállományt, így hosszútávon követni tudjuk az állományváltozást.
• Online adatbázist működtetünk http://golya.mme.hu/, ahol minden fészekrakó helynek egyedi nyilvántartási lapja van, amelyen nyomon lehet követni a változásokat, s rögzíteni lehet a költéssel kapcsolatos eseményeket.
• Közreműködünk a fészekrakó helyek kezelésében partnereinkkel. A lakosságtól és önkénteseinktől beérkező információk alapján, a nemzeti park igazgatóságokkal és áramszolgáltatókkal együttműködve az elektromos hálózatokon épült új fészkeket megemeljük, biztonságossá tesszük, ha szükséges műfészkeket is kihelyezünk.
• A fészkelő- és táplálkozó-területeken található elektromos hálózatok madárbaráttá tételéért együttműködünk az illetékes hatóságokkal és áramszolgáltatókkal a gólyapusztulások megelőzéséért. Ezeket folyamatosan felmérjük és pályázati források segítségével kivitelezési munkákat eszközölünk a legveszélyesebb szakaszokon.
• Táplálkozóterületek megőrzése és megfelelő állapotban tartása kapcsán a gyepterületek fenntartására irányuló támogatásokért lobbizunk a gazdák számára.
• Környezeti nevelés részeként, fehér gólya védelmével kapcsolatos vándorkiállítást működtetünk, kiadványokat készítünk gyermekek számára, online fészekkamerákat üzemeltünk.
• Kutatást folytatunk a vonulási veszélyeztető tényezők feltárására. GPS jeladókat helyezünk fel gólyákra, melynek adatait a http://www.jeladosmadarak.mme.hu/ közönség elé tárjuk.

Elért eredmények

Munkánk fontos része a gólyák állományának 5 évenkénti felmérése, így hosszútávon követni tudjuk az állományok változását. 

A kék körök a fészkelő párok számának nagyságát jelölik településenként

A költési siker az országos felmérések éveiben (JZa az összes párra, JZm sikeresen költő párokra számított érték)
 

A 2014 évi országos gólyaszámlás eredményei innen elérhetők:

http://www.mme.hu/sites/default/files/binary_uploads/Cikkek/20151109_feher_golya_felmeres_eredmenyei/magyarorszagi_fehergolya-allomany_felmeres_eredmenyei_2014_mme.pdf

Legfrissebbek itt:

http://golya.mme.hu/index.php?p=db&sm=fm

Fehérgólya-védelmi tevékenység a kezdetektől napjainkig

Az első országos gólyafelmérés 1941-ben történt, majd ezt követte 1958, 1963, 1968, 1974, 1979, 1984, 1989. Az MME fehérgólya-védelmi programja megalakulásától 1974-től folyamatosan működik és azóta részt vett szervezetten a felmérésekben is. 1994-től pedig átvette a gólyafelmérések koordinálását is, melyet 2005-től online fészekadatbázis is támogat, amelyben már egyedi adatlappal rendelkeznek a fészkelőhelyek.

80-es években megkezdődött a fészkek, illetve az elektromos hálózatok védelme érdekében a gólyafészkek fészektartókkal történő megemelése. Ehhez a szolgáltatók és a természetvédelmi szakemberek közösen egy gólyafészek tartó szerkezetet fejlesztettek ki és még abban az évtizedben megtörtént 3000 fészek biztonságossá tétele. A munka a napjaikban is folyik a régi tartószerkezetek cseréjével, illetve az újonnan létesült fészkek megemelésével.

Az önkénteseink és a fészekadatbázisunk adatai alapján a közelmúltban megkezdődtek (jórészt az áramszolgáltatók finanszírozásában) a veszélyeztetett fészkek közvetlen környezetében lévő oszlopok (jellemzően oszloptranszformátorok, oszlopkapcsolók, illetve feszítőoszlopok) madárbaráttá történő átalakítása. Sajnos, ezen oszloptípusok a fejszerkezetük és magasságuk miatt a fészekből kirepülő fiókák számára vonzó célpontok, ezért jelentős mennyiségű pusztulást okoztak az elmúlt öt évtizedben, ezért biztonságossá tételük kiemelt jelentőségű.

Az elmúlt két évtizedben az ország számos régiójában madárvédelmi szempontú szigetelésre kerültek középfeszültségű elektromos hálózatok különféle természetvédelmi projektek keretében. Bár ezek jó része nem kifejezetten a fehérgólya védelme érdekében kerültek kivitelezésre, ettől függetlenül ezen faj védelmét is szolgálják. Ugyanis a gólyák is a nyílt fátlan területeken keresik táplálékukat, ahol ezen oszlopsorok igazán veszélyesek a rájuk letelepedni kívánó madarakra.

A fehér gólya hazai természetvédelmi helyzete  

A fehér gólya hazánkban fokozottan védett madár, természetvédelmi értéke: 100.000 Ft. Az első nemzetközi gólyafelmérést 1934-ben kezdeményezték Nyugat-Európában, s ennek mintájára a Madártani Intézet is országos számlálást szervezett 1941-ben. Az ország tanítói kara által gyűjtött adatok alapján a mai Magyarország területén 15-16 ezer pár gólya fészkelhetett. A II. Világháború után 1958-ban volt először újra az egész országot átfogó adatgyűjtés, akkor a postások bevonásával zajló munka során csak mintegy 8 ezer lakott fészket jelentettek. A költőpárok száma még tovább, hozzávetőlegesen 5 ezer párra csökkent az 1960-as évek végére, 1970-es évek elejére. Azóta, az öt évenként elvégzett felmérések eredményei alapján 5 ezer pár körül ingadozott a párok száma. Emellett jelentős területi átalakulás jellemzi hazánk gólyaállományát, míg a Dunántúl nagy részén továbbra is folyamatos csökkenés tapasztalható, addig az Alföldön elsősorban nagyobb folyóink környezetében növekszik az állomány.

Veszélyeztető tényezői:

• A táplálkozó területek (elsősorban a gyepek) átalakítása, beépítése, megszűntetése
• Mezőgazdaság intenzívebbé válása, rovarölőszerek használata
• Legeltetés megszűntetése, legelők beerdősülése
• Középfeszültségű szabad légvezeték-hálózat okozta áramütés
• Ütközések miatti pusztulás és sérülések
• Szárazság és csökkenő csapadékmennyiség
• Ár- és belvízszabályozás, áradások hiánya
• Fészkek leomlása

A fehér gólya globális természetvédelmi helyzete és a fő veszélyeztető tényezők

Jelenlegi világállományát a szakemberek 224,000-247,000 párra becslik. Globálisan nem veszélyeztetett faj. Ugyanakkor bizonyos állományai erősen növekednek, sokszor olyanok, amelyek a kipusztulás szélére kerültek, mint például a Nyugat-Európai. Ugyanakkor mások pedig csökkenő tendenciát mutatnak, erre példa a lengyel állomány (amely a legnagyobb) az utóbbi 10 évben 20%-al csökkent. A faj vonulási szokásai miatt 2 részre oszlik a keletire és a nyugatira.

 A nyugati állomány a korábbi évtizedekben elsősorban a mezőgazdaság intenzívvé válása miatt jelentősen lecsökkent több országból (pl. Dánia) kipusztult a faj. Az utóbbi évtizedekben ugyanakkor emelkedni kezdett az állomány elsősorban az Ibériai-félszigeten, ahol a 2. legnagyobb populációja található a fajnak. Ennek okát elsősorban a táplálékváltásban, illetve vonulási szokások megváltozásában látják a kutatók. Sok egyed táplálkozik hulladéklerakókban, amelyek amellett, hogy biztos táplálékforrást jelentenek a költési időszakban is, egész évben nyitva vannak. Ennek, illetve a félsziget enyhe téli klímájának köszönhetően az öreg madarak nagy része már nem vonul el Afrikába, s hozzájuk csatlakoznak még a nyugati állományok öregjei is. A vonulás lerövidítése vagy teljes elhagyása pozitívan hatott a nyugati populációra.

A keleti populáció jóval nagyobb és a nyugatival ellentétben mai napig vonul, tehát az állományra a vonulási kockázatok továbbra is teljes mértékben hatnak. A kelet-európai országok mezőgazdasági egyre intenzívebbé válása a II. világháború után elmaradt a nyugat-európai országokétól, s a hagyományos gazdálkodás sok régióban megmaradt, ez kedvezett a gólyának, ezáltal jelentős állományok maradtak itt fent. Az elmúlt 15 évben régiónk számos országa vált az EU tagjává. A mezőgazdasági támogatásoknak köszönhetően a mezőgazdasági termelés még intenzívebbé vált. Ez nem kedvez a gólyáknak és elkezdett csökkeni a költőpárok száma több régióban is. Az elmúlt 1,5 évtizedben 10000 költőpár tűnt el Lengyelországból, úgy hogy bizonyos régiókban (Alsó-Szilézia) drasztikus, akár 40%-os csökkenés volt tapasztalható.

A fő veszélyeztető tényezők világszerte azonosak. Az elsődleges táplálkozóhelyek megszűnése, feldarabolódása, a mezőgazdasági rendszerek intenzívebbé válása. Másik fő veszélyforrás a középfeszültségű elektromos hálózatok, melyek szinte az egész vonulási útvonalon megtalálhatók, ma már az Afrikai kontinensen is. Emellett a vonulás során vadászati nyomás is nehezedik a fajra, ugyanis a Földközi-tenger keleti medencéjében és a Közel-Keleten aktívan vadásszák a fajt. Ugyancsak veszélyforrást jelenthetnek a táplálkozóhelyeken kihelyezett mérgek.

Fajvédelmi projektjeink

Az elmút évtizedekeben több projektünk is foglalkozott a fehérgólya-védelmével, melyeket a legtöbb esetben partnerségben valósítottunk meg. Ezekről az alábbi honlapokon olvashat:

http://eszakigolyahir.hu/
http://kuvik.eu/

Az MME külön online fehér gólya adatbázissal rendelkezik, mely a http://golya.mme.hu/ oldalon érhető el.

Hogyan segítheti Ön az MME fehérgólya-védelmi munkáját?

Mint minden belterületen költő madárfaj esetében a gólyákért is sokat tehetnek a környezetükben lakók. A fészkek környékén élők jelentős része pozitívan áll a gólyák fészkeihez és az azzal kapcsolatos problémákhoz, viszont némelyeket kifejezetten zavar jelenlétük és „piszkításuk”. Ilyen esetekben jól jöhet egy-egy jó szó, kis pozitív kampány, de ha ez sem segít, illetve ha bármi egyéb probléma felmerül a gólyafészek kapcsán érdemes értesíteni az MME-t vagy az illetékes nemzeti park igazgatóságot. Ugyanígy kell eljárni fészekből kiesett, sérült madár vagy éppen áramütés esetén is.

Szeretnénk felhívni a figyelmét arra, hogy a településén lévő gólyafészek életéről akár a napi történéseket is lehet dokumentálni az online fehér gólya adatbázisunkban a http://golya.mme.hu/ oldalon. Az adatok feltöltésével nagyban segíti védelmi munkánkat!

Partnereink

Elsősorban az áramszolgáltatók és a nemzeti park igazgatóságok.