Hova tűnnek a madarak napközben az etetőről?

Telente sok kérdést kapunk az etetőkről "hirtelen" eltűnő, majd ismét megjelenő madarakról. Valóban, az etetőknek is megvan a napi és ennél nagyobb léptékű bioritmusa, ami egyrészt az időjárás függgvénye - de gyakran pont fordítva, mint várnánk -, másrészt az énekesmadarak ragadozók elleni önvédelmi stratégiájának következménye.

Etető panellakás erkélyén (Fotó: Orbán Zoltán).

Az etetők napi forgalmának jellegzetessége az óránként 2-3 alkalommal bekövetkező "hullámzás": 10-15 percenként az addig nyüzsgő etető egyik pillanatról a másikra kiürül, majd hasonló vagy egy kicsit hosszabb idő elteltével a madarak ismét megjelennek - és ez így megy egész nap, nap mint nap.

A viselkedés hátterében az áll, hogy amikor énekesmadarakat etetünk, a magokra és egyéb eleségfélékre érkező madarak óhatatlanul magukkal hozzák a ragadozóikat is. Ezek között a településeken - az elszaporodott házi macskák mellett - a héja és a karvaly a leggyakoribb. Ezek testfelépítése: a középhosszú, lekerekített végű szárny és a hosszú farok az ágak közti fordulékony repülést szolgálja. Felül sötét, alul világos színezetük a lopakodó vadásztaktikát segíti. Ezek a fajok messziről indított, talajközeli, rövid szárnycsapásokkal tarkított gyors siklással közelítik meg a földön táplálkozó vagy az ágak között közösségi életet élő madarakat. Ha közülük egyik sem hajlandó ijedtében hibát elkövetve a nyitott térség felé menekülve megkönnyíteni a ragadozó dolgát, ez a két faj képes a sűrű növényzetben futva gyalog is üldözni a prédát.

Az egerészölyv méretű héját robusztus testalkata
alkalmassá teszi fácánnyi madarak és akár mezei nyúl
méretű emlősök legyűrésére is, de eredményesen
vadásznak a kisebb énekesmadarakra is.

A balkáni gerle nagyságú karvaly az átlag veréb méretű fajokra
specializálódott, de agresszivitása és ereje képessé teszi a saját
méretél nagyobb, nehezebb zsákmány - a videón egy parlagi
galamb - elejtésére is.

Azzal, hogy a madarak rendszertelen időközökben és csak rövid ideig tartózkodnak az etetőn, megnehezítik a szárnyas és szőrmés ragadozók dolgát, akik emiatt nem szoknak oda. Ha ez idővel mégis megtörténik, a cinegék, verebek, pintyek és rigók akár hosszabb ideig (napokig) is távol maradhatnak az etetőhelytől, mindaddig, amíg a rájuk vadászók a gyakori eredménytelenség miatt nem kezdenek elmaradozni. Ebben a viselkedésben az az igazán fantasztikus, hogy az etető minden madara betartja, egymásra figyelve alkalmazkodik hozzá.

Az etetők egyéb, különböző léptékű bioritmus-változásairól itt olvashat >>

Kövesse nyomon élőben webkamerás etetőink életét!

A kamerákat a képekre kattintva vagy a Napi madárvédelem és a Környezeti nevelés menüpontok alatt elérhető Webkamera oldalon keresztül érheti el. Köszönjük a látogatást és a képeket, jó szórakozást kívánunk a megfigyeléshez!


Személyi jövedelemadó 1% felajánlásával nélkülözhetetlen segítséget nyújthat madárvédelmi munkánkhoz! A rendelkezéshez szükséges adószámot és tájékoztatást is tartalmazó nyilatkozatot letöltheti itt >> Köszönjük!