Támogatók
A Pilis-Visegrádi-hegységben (az egyszerűség kedvéért; a Pilisben) másfél évtizedre nyúlnak vissza a herpetológiai jellegű kutatások. Elsőként az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állatrendszertani és Ökológiai Tanszékének...
Az Országos Kétéltű- és Hüllőtérképezés Program keretében kétévente meghirdetünk egy régiót, aminek a herpetofauna térképezését szeretnénk elősegíteni.
A Pannongyík-védelmi Program általános céljai
A pannongyík (Ablepharus kitaibelii fitzingeri) hazai elterjedésének, korábban ismeretlen élőhelyeinek feltérképezése (elsősorban a Gödöllői-dombság és a Kiskunság...
A programunk célja a kaszpi haragossikló (Dolichophis caspius) hazai állományainak minél pontosabb feltérképezése és a veszélyeztetett állományok esetében aktív védelmi intézkedések foganatosítása. Szakosztályunk 2011 tavaszán indította...
A kitridiomikózis a Batrachochytrium dendrobatidis rajzóspórás gomba által okozott betegség, amely kizárólag kétéltűeken fordul elő. A gomba a kétéltűek bőrében telepszik meg, elsősorban azokon a részeken, ahol keratinban gazdag (például...
Budapest a többi európai fővároshoz képest jelentős kétéltű- és hüllőfaunával rendelkezik, köszönhetően a még mindig nagy kiterjedésű középhegységi erdeinek, több tucatnyi vizes élőhelyének és széles kertvárosi övezetének. A...
Kedves Látogató!
Az alábbiakban egy rövid összefoglalót olvashatunk azokról a szabályozókról és fogalmakról, amelyek a hazai fajok fogságban történő tartásának tilalmára illetve a kivételekre vonatkoznak.
Idén nem szűkölködtünk szokatlan meteorológiai eseményekhez kapcsolódó állati viselkedésekben, és ez a tendencia a késő nyarat idéző télelőn tovább folytatódik. Tegnap fészkelő széncinegékről, most pedig még mindig aktív fali gyíkokról...
Szakosztályunk a kétéltű- és hüllőbarát kertprogramját az MME Madárbarát kert programja mintájára szeretné elindítani. Az a felismerés vezérel...
Oldalak
