A VADONLESŐ Program, a támogató szakmai szervezetekkel egyeztetve, 2014-ben indította el az Év Emlőse programot, amely ráirányítja a figyelmet egy-egy aktuálisan kijelölt hazai emlősfajra, elősegítve azok megismerését és hatékonyabb védelmét.
2021
Hermelin (Mustela erminea)
Menyétféle ragadozó, bár az emberi településeket általában kerüli, így ritkán látható, hazánk egész területén elterjedt. Leggyakrabban vizes élőhelyek környékén találkozhatunk vele. Rendszerint alkonyatkor indul vadászni, főként kisebb rágcsálókat zsákmányol, de nyulak, madarak, vagy akár rovarok, hüllők és növényi táplálék is szerepelhetnek étlapján. Táplálékhiány esetén dögöt is fogyaszt. A hazánkban élő hermelinek testhossza (a farok nélkül) 20-30 centiméter körüli, a hímek nagyobbak, mint a nőstények. A Magyarországtól északra élő hermelinek télen - farokvégük kivételével, mely egész évben fekete - fehérre vedlenek, míg nyári bundájuk hátukon barna, hasukon és mellükön fehér. Nálunk ez a színváltás nem történik meg minden egyednél, a tőlünk délre élő hermelinekre pedig egyáltalán nem jellemző. Látványos példája ez az élővilág klímához történő alkalmazkodásának, színezetük ugyanis az észrevétlen vadászatot és a nagyobb ragadozók előli rejtőzködést segíti. Azokon a területeken, ahol a téli hótakaró már nem jellemző, a színváltás is hátrányossá válik. Emellett a hermelin állományát élőhelyeinek állapota és zsákmányállatainak elérhetősége is befolyásolja.
Korábbi évek
2020
Vidra (Lutra lutra)
Elsősorban halakat fogyaszt, vizeink egyik csúcsragadozója. Természetes ellensége nem nagyon van, esetleg rókák, kóbor kutyák jelenthetnek veszélyt rá. Teste áramvonalas, szőrzete dús - kiváló hőszigetelő és vízhatlanságot is biztosít az állat számára. Ujjai között úszóhártyák feszülnek, hosszú bajusza a zavaros vízben történő tájékozódást segíti. A vidrakölykök ivarérettségükig a családdal maradnak, aztán két éves korukban magányosan indulnak saját territóriumot keresni. A vidra hazánkban fokozottan védett, állományát veszélyezteti a vizes élőhelyek szennyezése, a közúti ütközés, valamint sajnos a szándékos emberi pusztítás is. Túlnyomórészt éjjeli életmódot folytat. Ilyenkor a partmenti utakon óvatos, figyelmes vezetéssel segíthetjük védelmét.
Időnként összekeverik a rágcsálók közé tartozó hóddal, de jó elkülönítő bélyeg, hogy ez utóbbinak farka lapított.
Vidra (Fotó: Bodnár Katalin)
2019
Hiúz (Lynx lynx)
Európa legnagyobb macskaféle ragadozója. Mivel a háborítatlan, összefüggő erdőket kedveli, hazánkban csak az Északi-középhegység egyes területein fordul elő, és itt is csak nagyon nagy szerencsével pillanthatjuk meg. Csendes, óvatos, érzékei kiválóak, így többnyire csak nyomait tudjuk megfigyelni. Magyarországon fokozottan védett.
Hiúz (Fotó: Vadonleső)
Ha többet szeretnél tudni róla, ide kattintva megnézheted az "Ide nekem a hiúzt is!" című filmet.
2018
Földikutyák (Spalacinae spp.)
A földikutyák a rágcsálók közé tartoznak, növényi táplálékot fogyasztanak. Egész életüket a felszín alatt töltik, testük hengeres, fejük ék alakú, szemüket bőr fedi, végtagjaik rövidek. Fejüket a járat falához ütögetve rezgéseket keltenek, ezek visszaverődése segíti őket a tájékozódásban, és így kommunikálnak is egymással. Életmódjukból fakadóan állományaik könnyen elszigetelődnek, és így genetikailag külön utakon fejlődnek tovább. A Kárpát-medence területén is több fajuk él egymástól elkülönülten.
Földikutya (Fotó: Németh Attila)
2017
Mogyorós pele (Muscardinus avellanarius)
Éjszakai állat, nappal rendszerint gömb alakú fűfészkében pihen. Nyár végétől tavaszig téli álmot alszik. Ennek a rágcsálónak az egyik legfontosabb tápláléka a mogyoró - amelyről nevét is kapta -, de gyümölcsöket is fogyaszt. Évente kétszer szaporodik, a kölykei hamar önállóvá válnak, 4-6 évig élnek.
Mogyorós pelék (Fotó: Vadonleső)
2016
Denevérek (Chiroptera spp.)
Bár a madarakhoz hasonlóan - mellső végtagjaikból kialakult szárnyaik segítségével - kiválóan repülnek, az emlősök közé tartoznak. Titokzatos, éjjeli életmódjuk miatt gyakran válnak alaptalan előítéletek áldozatává, ám a valóság az, hogy nagyon fontos segítőink. Hazánkban élő 28 képviselőjük például mind hasznos rovarevő, és mind védett is. Erre a szövegre kattintva többet megtudhatsz róluk.
Kis patkósdenevérek (Fotó: Dr. Boldogh Sándor A.)
2015
Ürge (Spermophilus citellus)
Ez a rágcsáló rövid füvű legelőkön, mezőkön fordul elő. Nyár végétől tavasz elejéig téli álmot alszik, tél végétől őszig viszont gyakran megfigyelhetjük élőhelyein, ahogy üregrendszerének bejárata körül táplálkozik. Ha veszélyt érez, jellegzetes füttyöt hallat. A táplálékláncban fontos szerepe van ragadozók prédájaként is.
Ürge (Fotó: Orbán Zoltán)
2014
Sün (Erinaceus roumanicus)
A közhiedelemmel ellentétben a sün nem gyümölcsöket, hanem főként rovarokat fogyaszt. Télen ez a típusú táplálék nem, vagy nehezen elérhető, így a sün is téli álmot alszik. Kertünkben való megtelepedését segíthetjük például természetvédelmi farakások létesítésével, nyáron földre helyezett lapos itatótálka kihelyezésével (fontos, hogy tejet ne adjunk neki!), valamint ősszel az összegereblyézett falavelek meghagyásával bokrok és kerítések tövében.
Sün kölyök (Fotó: Orbán Zoltán)
Erre a szövegre kattintva tovább olvashatsz a sün védelméről.
