A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Emlősvédelmi Szakosztálya 2012. május 4-én alakult meg. Hazánkban több mint 90 emlősfaj él, közöttük olyan ritka és veszélyeztetett fajok mint a csíkos szöcskeegér, a nyugati földikutya fajcsoport fajai, vagy az óriás koraidenevér. E széles spektrum kutatóinak eddig nem állt rendelkezésükre olyan közös fórum, ahol mindnyájan találkozhattak volna, bemutatva kutatásaikat, eredményeiket. Ezt a hiányt szeretné pótolni az Emlősvédelmi Szakosztály.
Olyan közösséget kívánunk létrehozni, ahol lehetőség nyílik a különböző emlősfajokkal kapcsolatos vizsgálatok ismertetésére, szakmai konzultációra, segítve ezzel a jövőbeni kutatási irányok meghatározását is. Fontosnak tartjuk az eddig összegyűlt tudás rendszerezését, ösztönözve a kutatók közötti együttműködést, hisz közös célunk az emlősfajok minél jobb megismerése, amit leghatékonyabban csak egymással együttműködve tudunk megvalósítani. Ehhez kapcsolódó távolabbi célunk egy olyan webes felület megteremtése, ahol a beérkező adatok alapján a fajok elterjedését minél tökéletesebben nyomon tudnánk követni. Az emlősfajok népszerűségének növelése érdekében fontosnak tartjuk, hogy az adatgyűjtésbe bevonjuk a természetszerető lakosságot is.
A Szakosztály fontosnak tartja a célzott fajvédelmi tevékenységet is. Ide tartoznak a veszélyeztetett, fokozottan védett emlősfajok megőrzési terveinek kidolgozása és végrehajtása. Ennek lényeges eleme az adott faj népszerűségének növelése, ami jelentősen segítheti a védelmi munka kivitelezését és elfogadottságát egyaránt.
Az emlősök védelméhez szorosan hozzátartoznak a jogszabályi előírások is, ezért feladatunk az emlősfajokra vonatkozó hazai és nemzetközi jogszabályok bemutatása, a változások nyomon követése, illetve az esetleges változtatások során a szakma véleményének képviselete.
E felsorolt feladatokat természetesen mindazokkal együtt szeretnénk elérni, akik hozzánk hasonlóan szeretik és csodálják a természetet és benne az emlősöket. Várunk tehát mindenkit, aki jelentkezni szeretne a szakosztályba, vagy részt szeretne venni programjainkon. Szintén bárkinek lehetséges a feliratkozás levelezőlistánkra.
A Szakosztály elnöke dr. Csorba Gábor, a titkárok dr. Boldogh Sándor, dr. Németh Attila, Görföl Tamás és Pokorni Flóra, a taglétszámunk jelenleg 34 fő. Ha szeretne jelentkezni a szakosztályba, vagy felkerülni a levelezőlistára, kérjük írjon központi e-mail címünkre: emlosvedelem@mme.hu.
Dr. Csorba Gábor
elnök
1983 óta dolgozom a Magyar Természettudományi Múzeumban, először a Parazitológiai Gyűjteményben, majd az Emlősgyűjteményben. Tágabb értelemben vett feladatom a múzeum gyűjteményének fejlesztése (az összes emlősfaj vonatkozásában), tudományos feldolgozása és mindennek bemutatása a nagyközönség számára. Szűkebb kutatási témáim az óvilági denevérek sokféleségének vizsgálata és az európai emlősfajok természetvédelme.
Dr. Boldogh Sándor András
titkár
1997-ben biológus-ökológusként végeztem a Kossuth Lajos Tudományegyetemen, később PhD-fokozatot is itt szereztem. 18 éve az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóságon dolgozom, jelenleg zoológiai szakreferens munkakörben tevékenykedem. Munkahelyi feladataim keretében leginkább terepi kutatások tervezésével és kivitelezésével, hatósági döntés-előkészítéssel, ismeretterjesztéssel, illetve gyakorlati védelmi munkák szervezésével és végrehajtásával foglalkozom. Kutatási témáim a szinantropikus gerincesek természetvédelmével, illetve gyakorlati kezelési módszerek kidolgozásával kapcsolatosak. Különösen érdekelnek a denevérek és megőrzésük szakmai kérdései. Egy évtizeden át szerveztem és irányítottam az MME haris- és gyöngybagoly-védelmi programjait is.
Görföl Tamás
titkár
2012-ben végeztem biológusként a Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Karán. Az egyetem elvégzése után az Állatorvos-tudományi Doktori Iskolába nyertem felvételt, PhD munkám során új denevérfajokat és denevérvírusokat keresek, illetve denevérek és vírusaik koevolúcióját tanulmányozom. 2013 óta dolgozom a Magyar Természettudományi Múzeum Emlősgyűjteményében, először mint gyűjteménykezelő, majd 2014-től kezdődően mint muzeológus. A denevértaxonómiai munkám mellett a hazai denevérek konzervációbiológiájával is foglalkozom.
Dr. Németh Attila
titkár
2006-ban szereztem diplomát az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karán, biológus szakon. Szakdolgozatomat a hazai földikutya populációk vizsgálatának első eredményeiből írtam. Doktori tanulmányaimat az Eötvös Loránd Tudományegyetem Biológia Doktori Iskolájában végeztem. 2011-ben védtem meg „A kárpát-medencei földikutyák (Rodentia: Spalacinae) rendszertana, elterjedése és természetvédelmi helyzete” című doktori értekezésemet. Mint a fentiekből is kitűnik, fő érdeklődési és kutatási területem a földikutyák evolúciójának térbeli és időbeli vizsgálata: genetikai, molekuláris biológiai, paleontológiai és különféle ökológiai –ökofiziológiai módszerek révén. Ezen kívül pedig természetvédelmük és megőrzésük lehetőségei foglalkoztatnak. Ugyanakkor a földikutyák tanulmányozása és a megmentésükért folytatott küzdelem mellett tudományos érdeklődési területemhez tartozik a fajképződés és az adaptív szétterjedés általános lépéseinek vizsgálata különféle kihalt és ma is élő emlősfajok esetében. Ennek eredményeként jelenleg a Magyar Tudományos Akadémia, a Magyar Természettudományi Múzeum és az Eötvös Loránd Tudományegyetem által közösen fenntartott Paleontológiai Kutatócsoportban dolgozom.
Pokorni Flóra
titkár
2010-ben végeztem az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karán, biológus szakon. Mindig is szerettem a természetet, a természetjárást, de emlősökkel az egyetemen kerületem először szorosabb kapcsolatba. Szakdolgozatom témája is az emlősökhöz kapcsolódott, az erdőszerkezeti elemek kisemlősökre gyakorolt hatásait vizsgáltam. Egyetem után a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (ma Vidékfejlesztési Minisztérium) Természetmegőrzési Főosztályára kerültem, ahol 3 évig dolgoztam. Jelenleg az ELTE Környezettudományi Doktori Iskoláját végzem, ahol szintén emlősökkel foglalkozom. Kutatási területem az utak menti állatgázolási forró pontok feltárása és a konfliktuscsökkentés lehetséges módszereinek kidolgozása.
